Josip Kelemen, a platform létrehozója elmondta: csütörtöktől egy hétig három üzletláncot bojkottálnak: az Eurospint, a Lidlt és a DM-et. Emellett az összes kiskereskedelmi üzletláncban forgalmazott szénsavas üdítőre, palackozott vízre és mosogató-, valamint mosószerre is bojkottot hirdettek hét napra.
Pénteken a múlt hetihez hasonló akcióra készülnek, azt kérik a polgároktól, hogy semmit ne vásároljanak a boltokban, de a kávézókban, éttermekben és benzinkutakon sem, hogy felhívják a figyelmet az indokolatlan áremelkedésekre.
Josip Kelemen közölte:
a következő héten másik három üzletláncra terjesztik ki a bojkottot, és nem állnak le addig, amíg kereskedők nem engednek az árakból.
Hozzátette, hogy a múlt heti bojkott után több mint 2500 termék árát csökkentették a kereskedelmi láncok, és 50 százalékos engedményeket hirdettek olyan árucikkekre, amelyek eddig csak 20-30 százalékkal voltak leárazva.
A horvát adóhivatal adatai szerint az említett egynapos bojkott eredményeként a múlt pénteken a kiskereskedelemben több mint ötven százalékkal csökkent a forgalom az egy héttel korábbi péntekhez képest és 30-40 százalékos zsugorodás volt tapasztalható a webáruházak eladásában is.
A horvát üzletláncok eddig nem nyilatkoztak a bojkottról, a Horvát Munkaadók Szövetsége (HUP) ugyanakkor közölte: nem támogatja az akciót. Rámutattak, hogy az elmúlt két évben a gazdaság növekedéséhez nagyrészt az egyéni fogyasztás járult hozzá.
Amennyiben a bojkott folytatódik és a lakosság egész évben csökkenti a kiadásait, a bruttó hazai termék (GDP) növekedési üteme jelentősen csökkenhet, vagy akár recesszió is kialakulhat - mondta Hrvoje Stojic, a HUP vezető közgazdásza.
Más gazdasági elemzők szerint ugyanakkor jelentős fogyasztáscsökkentés nélkül - legyen annak oka gazdasági válság, vagy változások a vásárlók fogyasztói magatartásában - a kereskedőknek nem lesz gazdasági motivációja arra, hogy csökkentsék az árakat.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
