Az alábbiakban Jancsa-Pék Judit, a tanácsadó cég partnerének írását közöljük.
A csoportos adóalanyiság választási határideje
A már működő társaságok 2024. november 1.-20. között jelenthetik be, ha csoportos társasági adóalanyiságot szeretnének választani. A legalább 75%-os szavazati jog egyezőséggel működő cégek adózási csoportot hozhatnak létre, és közös eredményük alapján adózhatnak. Ez megéri a kapcsolt vállalkozások számára, hiszen a vállalatcsoport hazai tagjai megoszthatják veszteségüket, és a tagok közötti belföldi kapcsolt ügyletekre a társasági adóban nem érvényesülnek a transzferárazás szabályai, így nyilvántartást sem kell készíteni. Végül az adókedvezmények – különösen a fejlesztési adókedvezmény – is sokkal jobban kihasználhatók lehetnek.
A kapcsolt ügyletekhez kötődő év végi transzferár feladatok
Minden hazai vagy nemzetközi vállalatcsoportba tartozó vállalkozásnak évente azonosítania kell a jogszabályok szerinti kapcsolt vállalkozásait és a kapcsolt vállalkozások közötti ügyleteket, amelyek esetében felmerülhet a transzferár nyilvántartás készítési és az adóalap módosítási kötelezettség (akár több adónemben is: pl. társasági, helyi iparűzési, kiskereskedelmi adó).
A kapcsolt ügyletek vonatkozásában meg kell határozni a szokásos piaci árat vagy ártartományt és azt, hogy a kapcsolt felek által alkalmazott transzferárak beleesnek-e a benchmark szerinti tartományba. Amennyiben nem, úgy még év vége előtt érdemes az eredményt kiigazítani. Azonban a kötelező medián kiegészítés elkerülése érdekében ehhez mindenképp érdemes transzferár szakértő segítségét kérni, ugyanis a kiigazítás formailag és tartalmilag is feltételekhez kötött.
A szokásos piaci áron számított, 100 millió forintos értékhatárt meghaladó ügyletekről a társasági adóbevallásban tranzakció szintű adatokat kell bejelenteni, transzferár nyilvántartást kell készíteni – természetesen akkor, ha valamilyen egyéb okból nem mentesítették őket e kötelezettség alól. Fontos azonban, hogy a 100 millió forintos értékhatár csak a dokumentációs kötelezettség alól jelenthet felmentést, de az értékhatár alatti ügyleteknek is meg kell felelniük a szokásos piaci ár elvének. Vagyis érdemes ezeket is összegyűjteni, és a szokásos piaci árnak való megfelelést feljegyzésben rögzíteni.
A kapcsolt felek közötti ügyletek árazásának óriási jelentősége van a vállalkozás jövedelmezősége szempontjából, amit a NAV kiemelten ellenőriz is. A hangsúlyok szempontjából érdemes meghatározni, hogy vannak-e olyan kulcsfontosságú kapcsolt ügyletek (pl. kizárólag az anyavállalatnak történő gyártás, anyavállalttól történő anyagbeszerzés), amelyek a vállalkozás létét alapvetően meghatározzák, beleértve például a kölcsönügyleteket, az IT és kontrolling szolgáltatásokat, management díjakat is.
Ezekre vonatkozóan kell a három részből álló transzferár nyilvántartásokat elkészíteni: a cégcsoport szintű master file, a hazai vállalkozást érintő, ugyanakkor tranzakció típusonként készítendő country / local file-ok, valamint a nagyobb multinacionális vállalkozásoknak és hazai leányvállalataiknak az országonkénti (CbCR) jelentés.
CbCR bejelentési határidő
A 750 millió euró éves konszolidált bevételt elérő vagy meghaladó multinacionális vállalatokcsoportoknak országonkénti jelentést (country–by–country report, CbCR) kell készíteniük, melyhez kapcsolódó bejelentési kötelezettség határideje a naptári évvel megegyező üzleti év esetén 2024. december 31.
Bár magát a jelentést, vagyis a tényleges adatszolgáltatást a csoport végső anyavállalata vagy más, jellemzően külföldi tagja teljesíti, ám a magyar csoporttagoknak is vannak adminisztrációs teendőik. Bejelentési kötelezettsége van ugyanis valamennyi olyan magyar leányvállalatnak vagy a külföldi multinacionális vállalatok magyarországi telephelyeinek, amelyek vállalatcsoportja átlépi az értékhatárt.
A bejelentést évente meg kell ismételni. Ennek elmaradásáért, késéséért, hiányos, hibás vagy valótlan teljesítéséért 20 millió forintig terjedő mulasztási bírság vethető ki,
ezért erősen ajánlott komolyan venni ezt a kötelezettséget is!
Master file készítési határidő
Bár főszabály szerint a master file elkészítésének határideje megegyezik a local file határidejével (ami pedig az éves társasági adóbevallás benyújtásának dátuma), de bizonyos esetekben ennek, azaz a transzferár fődokumentumnak az elkészítési határideje eltérhet.
Amennyiben a csoport anyavállalata készíti el a master file-t, az őrá vonatkozó készítési határidő lesz a mérvadó (amely lehet előbb is, de jellemzően inkább később, mint a magyar társasági adóbevallás benyújtása), azonban legkésőbb az adóévet követő 12. hónap utolsó napjáig – naptári éves adózóknál tehát ismét december 31-ig – rendelkezésre kell állnia a nyilvántartásnak. Ha végül valamilyen okból mégsem készült el, a magyar adózónak kell erről gondoskodnia. Vagyis az év végéhez közeledve érdemes a cégcsoport által készített transzferár fődokumentum, azaz a master file elkészültét a csoporton belül ellenőrizni.
Globális minimumadó bejelentési kötelezettség
Az idei év elején lépett hatályba a globális minimumadót szabályozó hazai jogszabály, melynek alanyai a multinacionális vállalatcsoportok vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoportok tagjai, ahol a végső anyavállalat konszolidált éves bevétele az adóévet közvetlenül megelőző négy adóév közül legalább kettőben eléri, vagy meghaladja a 750 millió eurót, vagyis jellemzően a CbCR-t benyújtó adózóknak számítaniuk kell a GloBe-ból eredő többletterhekre is.
Bár az első, globális minimumadóra vonatkozó bevallást még sokára kell benyújtaniuk az érintetteknek, már most is van egy fontos teendőjük. Ugyanis évente be kell jelenteniük a csoporttagoknak, hogy a GloBe kiegészítő adó alanyai-e, be kell mutatniuk a multinacionális vállalatcsoportot vagy nagyméretű belföldi csoportot, amelyhez tartoznak. Ennek határideje az adóév kezdőnapjától számított 12 hónap, vagyis a naptári évvel megegyező üzleti évben működő vállalkozások esetén 2024. december 31-ével esedékes.
Mivel nem biztos, hogy hasonló bejelentési kötelezettség az anyavállalat országában is fennáll, mert nem minden ország él ezzel a szabályozással, ezért a későbbi szankciók elkerülése érdekében a hazai csoporttagoknak erre kiemelt figyelmet kell fordítaniuk.
Áttérés KIVA-ra
A kisebb vállalkozások számára is fontos az év végi felkészülés. Ésszerű év végére igazítani a KIVA-ra való áttérést is, mert ilyenkor mindenképpen el kell készíteni az év végén esedékes adóbevallást, ami a KIVA-nak is feltétele. Most érdemes tehát átgondolni, hogy melyik adózási forma éri meg jobban a cég számára és áttérés esetén a döntést be kell jelenteni a NAV-nak.
A kisvállalati adó egyszerűsített adónem, amely kiváltja a vállalkozások által fizetendő szociális hozzájárulási adót és a társasági adót, valamint egyszerűbb helyi iparűzési adófizetést tesz lehetővé. Az adó mértéke 10%, alapja a személyi jellegű kifizetéseknek a tőke és osztalékműveletek egyenlegével növelt összege, módosítva néhány további tétellel. Az adónem előnye, hogy a vállalkozásban keletkezett nyereséget és bértömeget azonos kulccsal adóztatja, ezáltal jobban ösztönöz a foglalkoztatásra és a bérek emelésére.
A kisvállalati adózásra való áttérés egyedi mérlegelést igényel. Azoknál javasoljuk az áttérés lehetőségének vizsgálatát, akiknél a személyi jellegű kifizetések meghaladják a vállalkozás nyereségét, illetve akik a nyereségük visszaforgatásával vagy a tőke bevonásával jelentős fejlesztések végrehajtását tervezik.
Számviteli teendők az év végén
Ha szeretnénk megelőzni az év eleji zárással kapcsolatos túlterheltséget cégünkben, érdemes már most beütemezni a teendőket, és amit lehet előre hozni. Ezzel sok időt, pénzt és fáradtságot takaríthatunk meg. Előkészíthetjük pl. a leltározást, de előre hozhatjuk a pénzügyi egyeztetéseket is. Ez utóbbi a vevőinkkel szembeni követelések és a szállítókkal szembeni tartozások valós helyzetének felmérését, igazolását, a NAV-nál, önkormányzat(ok)nál vezetett adófolyószámlák egyenlegének, a munkavállalókkal kapcsolatos tartozások és követeléseket tisztázását jelenti. Ezeket egy december 31. előtti hó végére is időzíthetjük, például november 30-ára. Így elég idő marad a beérkező válaszok és a könyveinkben szereplő értékek összehasonlítására.
A cégeknek érdemes áttekinteniük saját tőke helyzetüket is, és ha szükséges fel kell készülni a rendezésére. Elképzelhető, hogy pótbefizetésre vagy tőkeemelésre kerül sor, amelyet akár készpénzzel vagy vagyontárgyak apportjával is megoldható.
A devizában való könyvelésre való áttérést szintén az év végére kell időzíteni. Azoknak, akiknek a bevételei és költségei többségében devizában merülnek fel, és a nagy árfolyammozgásoknak való kitettség jelentősen befolyásolja eredményüket, érdemes lehet a forintban történő könyvvezetésről áttérni euróban / dollárban történő könyvvezetésre. Ehhez módosítani kell az alapító okiratot vagy társasági szerződést, a számviteli politikát, és 2 beszámolót kell összeállítani: egyet az áttérés előtti devizanemben, azaz forintban, egyet pedig az új választott devizanemben, azaz euróban vagy dollárban. A beszámolót könyvvizsgálóval is ellenőriztetni kell.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
