Magyarország és az Egyesült Államok kormányai megállapodtak egy új adóügyi együttműködésről, mely automatikus információcserével növeli a transzparenciát. A megállapodás célja a súlyosabb adóügyi kockázatok kezelése és az adóalap-csökkentéssel kapcsolatos rizikók elemzése.
Egy közelmúltban megjelent jogszabály jelentősen módosított a kapcsolt vállalkozások közötti transzferár-dokumentáció egyes szabályain. Ez már most májusban fejfájást fog okozni a vállalkozásoknak, hiszen az évzárással együtt a transzferár-dokumentálás problémájával is egyszerre kell szembenézniük. Mindeközben egyre jobban felértékelődik a csoportos társasági adóalanyiság jelentősége.
2023-tól új adatszolgáltatási kötelezettség terheli az adózókat a transzferár dokumentációjuk kapcsán, ugyanis új elemként már a társasági adóbevallásban is szerepeltetni kell a kapcsolt tranzakciókkal összefüggő információkat. Az új adminisztrációs feladat mellett változik a dokumentációs értékhatár is. Az RSM adószakértői Karczub János Danyi Ádám, a Transzferár változásokról szóló webináriumukon részletesen bemutatták azokat a változásokat, amelyek az utóbbi időszakban a transzferár-szabályokat érintették.
Magyarország eddig is az egyik legszigorúbb transzferár szabályozási környezettel rendelkezett, és uniós viszonylatban is elég magasnak számítottak a bírságok, de az idei évtől a néhány milliós tételek helyett már több tízmilliós büntetésre számíthatnak azok a cégek, ahol szabálytalanságra bukkan a NAV. Bár első hallásra ezzel csak a multinacionális cégenek lesz dolguk, de a Niveus Consulting Group adószakértői szerint Magyarországon 130-140 ezer cég rendelkezik valamilyen kapcsolt vállalkozással, amelyeket így érinthetnek a tavalyi szabálymódosítások.
Újfajta adatszolgáltatási kötelezettségre kell felkészülniük a vállalkozásoknak, ugyanis a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár specifikus adatszolgáltatás részletes szabályait. Ezzel az adóhatóság újabb eszközt kap a kezébe, amivel célzottan és hatékonyan ellenőrizheti a cégek adott csoportját. Valószínűsíthető, hogy a következő években sokkal több vállalkozás nézhet szembe a szigorúbb transzferár ellenőrzések után az emelt összegű bírságokkal.
Már elérhető a transzferár rendelet módosításának tervezete, amely részletesen felsorolja, hogy a transzferár dokumentációhoz kapcsolódóan milyen adatokat kell majd feltüntetni a társasági adóbevallásban 2023-tól. Az új adminisztrációs feladat mellett várhatóan változik a dokumentációs értékhatár is, csökkenhet a dokumentálandó ügyletek száma - emelték ki az RSM adószakértői.
Számos előnye van annak, ha a kapcsolt vállalkozások a csoportos társasági adózást választják, de nagyon oda kell figyelniük arra, hogy egymás között piaci árakat alkalmazzanak - hívta fel a figyelmet egy közös interjúban Siklós Márta és Király László György. A LeitnerLeitner adószakértői szerint enélkül ugyanis az európai szinten is rendkívül magas magyar adóbírságot kockáztatják a cégek, igaz azt is jelezték: számos ügyben tapasztalják azt, hogy valóban adózóbarát, támogató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozzáállása. Ezzel együtt azonban arra is felhívták a figyelmet: bármikor mondhatja azt a NAV, hogy már csak a Cégkapun keresztül benyújtott bevallásokat fogadja el és arra is, hogy a fejlesztési tartalék képzése a különféle kedvezmények kihasználásában is segíthet. Az építőipari vállalkozások, a szálláshely-szolgáltatók, a hoteleket és a zöldség-gyümölcs nagykereskedők pedig jó, ha tudják: átfogó adóvizsgálatra számíthatnak idén. A LeitnerLeitner szakértőivel minapi kecskeméti Gazdasági Fórum konferenciánk keretében beszélgettünk.
A transzferár-nyilvántartások készítéséről szóló új 32/2017 (X.18) NGM rendelettel a jogalkotó láthatóan meg akart felelni az EU vonatkozó előírásainak, a NAV igényeinek és nem utolsó sorban a nagy könyvvizsgáló cégek üzleti elképzeléseinek. A szereplők által támasztott sok követelmény azonban oda vezetett, hogy végül egy csomó teljesíthetetlen, és olykor értelmetlen előírás került a jogszabályba - mondta el lapunknak Kerényi Máté Fülöp, az Adótanácsadók Egyesületének szervezetfejlesztési alelnöke.
A legfejlettebb államokat tömörítő nemzetközi szervezet, az OECD két évvel ezelőtt elindította az adóelkerülés elleni Base Erosion and Profit Shifting (BEPS) projektet. A káros adóstruktúrákkal kapcsolatban az egyik legvitatottabb téma a nemzetközi cégcsoportok által alkalmazott transzferár. Az ezzel foglalkozó új előírások folyamatosan válnak a nemzetközi joggyakorlat részévé, és a magyar gazdaságpolitika is kénytelen alkalmazkodni a változásokhoz. A hazai GDP szempontjából meghatározó súlyt képviselő vállalatok, akik bevételük jelentős részét az exportnak köszönhetik, közelről fogják érezni a változásokat - mondta el a Portfolio-nak Lipták Zoltán, az EY adópartnere.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) a közelmúltban véglegesítette a nemzetközi adózás rendszerében példanélküli, összehangolt intézkedéscsomagját, a 15 pontból álló BEPS akciótervet. A közeljövőben újabb változások várhatók a transzferár ellenőrzésével kapcsolatban, főleg a nyilvántartási és dokumentációs kötelezettségek terén, amelyek Magyarországot is érinteni fogják.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az eddig tudottak fényében nem iszlamista motívum állhat a háttérben.
A súlyos mértékű légszennyezettség kezeléséhez is nélkülözhetetlen az elektrifikáció.
Itt van, amit tudni lehet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
