Manapság – amikor a munkaerő költségei emelkednek, a fluktuáció növekszik, ahogy a munkaerőhiány is – a HR egyre nagyobb szerepet kap a vállalatok működésében. Feladatuk, hogy vonzó és a cég számára is vállalható juttatási csomagok biztosításával oldják meg a felsorolt problémákat.
A 2023-as év a magyar vállalkozástulajdonos családok életében a bizalmi vagyonkezelési konstrukcióról szólt. Ugyanis a jogalkotó egy régi lehetőséget szüntetett meg, amely korábban sok visszaélésre adott alkalmat. A változástól való félelem viszont sokakat azonnali lépésre késztetett, ami számos jogi kérdést nyitva hagyhatott. Ezeket érdemes most végiggondolni!
Újra átírná a kormány a bizalmi vagyonkezelőkre (bvk) vonatkozó új adószabályozást: a szeptemberi változathoz képest most némileg kedvezőbb feltételeket alkalmaznának ezeknél. Bár a felértékeléskor a nem realizált eszköznövekményt meg kell állapítani, ami öt éven belüli kiadás esetén osztalékként adóköteles, de utána már nem keletkezik fizetési kötelezettség – ismertette az új szabályokat Menczel-Kiss Gellért, a LeitnerLeitner adótanácsadója.
Magyarország is bevezeti a globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adót, melynek hivatalos tervezetét tegnap, október 18-án, hozta nyilvánosságra a kormány. Bár hazánk a végsőkig harcolt az eredeti G7-es tervezet ellen, de a nemzetközi nyomásnak engedve az OECD-vel és az EU-val karöltve mi is beadtuk a derekunkat. A kitartásnak köszönhetően az eredeti tervekhez képest sikerült jobb feltételeket kiharcolni. A jelenlegi tervezet pénzügyminisztériumi hatástanulmánya alapján kedvező költségvetési szempontból, de a hazánkban működő nemzetközi hátterű leányvállalatoknak, illetve a hazai nagyvállalatoknak is komoly többlet adóterhelésre és még annál is nagyobb adminisztrációs teherre kell felkészülniük.
Aki szeretné még kihasználni a bizalmi vagyonkezelési konstrukció egyik legnagyobb adóelőnyét, az adómentes felértékelés lehetőségét, szeptember közepéig még élhet a kedvező szabályokkal. Ezután ugyan szigorodni fognak a vagyonkezelésre vonatkozó rendelkezések, de a konstrukció egyéb előnyei miatt a jövőben is érdemes lesz mérlegelni a struktúra kialakítását a vagyon egységének megőrzése, vagy az örökösödés rugalmasabbá tétele érdekében. Ugyanakkor fontos alaposan átgondolni a családi, a jogi és az adózási következményeket is.
2023. július 1-jétől Magyarországon is alkalmazni kell a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer (EPR) szabályait, amely a nevével ellentétben nemcsak a gyártókra, hanem azokra is vonatkozik, akik hazánkban először hozzák forgalomba a terméket. A rendszert az Európai Unió az egyszeri fogyasztásra épülő, környezetszennyező és pazarló gazdasági modell káros hatásainak mérséklésre és ártalmatlanítására irányuló környezetvédelmi politikájának részeként vezetik be.
Világelsőként a magyar adóhatóság vállalta fel a vállalkozói online-számla adatok alapján az áfabevallás tervezetének kiajánlását, melyre már 2021 első negyedévének végén sor került volna. A rendszer publikálását azonban többször is elhalasztották, és még a mai napig sem indították el. Ugyanakkor a halasztás nem jelenti, hogy feladták volna a terveket, az elmúlt években is folytatódott a munka, bár – ahogyan ezt cikkünkben bemutatjuk – egy másik koncepcióval. A rendszer tesztelésének indulása 2023 őszére várható, és ha minden jól meg 2024-ben már élesben fog működni.
Újfajta adatszolgáltatási kötelezettségre kell felkészülniük a vállalkozásoknak, ugyanis a Pénzügyminisztérium nyilvánosságra hozta a transzferár specifikus adatszolgáltatás részletes szabályait. Ezzel az adóhatóság újabb eszközt kap a kezébe, amivel célzottan és hatékonyan ellenőrizheti a cégek adott csoportját. Valószínűsíthető, hogy a következő években sokkal több vállalkozás nézhet szembe a szigorúbb transzferár ellenőrzések után az emelt összegű bírságokkal.
Ma már egyáltalán nem ritka, hogy egy munkavállaló Magyarországról, Magyarországon élve dolgozik egy külföldi munkáltató alkalmazottjaként. Ez egyáltalán nem egyenlő a home office-szal és korántsem csak számítógéphez kötött munkát jelenthet. Tulajdonképpen bárki lehet ilyen alkalmazott: kereskedelmi ügynökök, területi képviselők, back office munkatársak. Érdemes áttekinteni tehát a szabályokat: hogyan és hol kell adózni, milyen munkaszerződést érdemes kötni és milyen pénznemben kaphatjuk a bért?
Az elmúlt hónapokban néhány sokakat kellemetlenül érintő adóváltozással és meglepő nemzetközi adózási hírrel szembesülhettünk. Ezek közül érdekes szemügyre venni az extraprofit adók, a globális minimumadó bevezetésének vétója és az amerikai-magyar kettős adóztatási egyezmény felmondásának kölcsönhatásait. Hiszen, ha értjük a látszólag független intézkedések összefüggéseit, biztosabbak lehetnek előrejelzéseink a várható lépésekkel és ezek vállalkozásunkra gyakorolt hatásával kapcsolatban is.
A globális minimumadó – vagy ahogy újabban hívják az elvárt adó – pallosa már évek óta ott lebeg a multik felett, de az elgondolás idén érik be, és jövőre már alkalmazni is kell majd. Ugyan Magyarország a végsőkig harcolt a jobb feltételek eléréséért, és vitathatatlanul sikerült is jelentős eredményeket elérnie, de így is nagy számban lesznek olyan hazánkban működő leányvállalatok, akiknek vagy többet kell fizetniük, vagy nagyon bonyolult számítási feladatokkal kell megküzdeniük. – figyelmeztetett Jancsa-Pék Judit, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, partnere.
A nyáron elindult az e-áfa tesztidőszaka, novemberben pedig már élesben tesztelhetik a rendszert a vállalkozások. Az e-áfabevallás adattartalma várhatóan a következő két évben lépcsőzetesen fog bővülni, az e-áfatervezetek kiajánlása pedig évente akár félmillió, jellemzően kisebb méretű, forgalmú, egyszerű tevékenységi területen működő vállalkozásnak jelent majd könnyebbséget.
Közeledik a 2020-as évzárás végső határideje. Ugyan a határidő és a kötelezettségek is megszokottak, de mivel 2020 nagyon is szokatlan volt, az évzárási teendőket sem szabad rutinszerűen végezni. Egyrészt most valóban itt az ideje az adó-megtakarításnak, másrészt érdemes odafigyelni az adminisztrációs feladatok részleteire is.
Számos előnye van annak, ha a kapcsolt vállalkozások a csoportos társasági adózást választják, de nagyon oda kell figyelniük arra, hogy egymás között piaci árakat alkalmazzanak - hívta fel a figyelmet egy közös interjúban Siklós Márta és Király László György. A LeitnerLeitner adószakértői szerint enélkül ugyanis az európai szinten is rendkívül magas magyar adóbírságot kockáztatják a cégek, igaz azt is jelezték: számos ügyben tapasztalják azt, hogy valóban adózóbarát, támogató a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hozzáállása. Ezzel együtt azonban arra is felhívták a figyelmet: bármikor mondhatja azt a NAV, hogy már csak a Cégkapun keresztül benyújtott bevallásokat fogadja el és arra is, hogy a fejlesztési tartalék képzése a különféle kedvezmények kihasználásában is segíthet. Az építőipari vállalkozások, a szálláshely-szolgáltatók, a hoteleket és a zöldség-gyümölcs nagykereskedők pedig jó, ha tudják: átfogó adóvizsgálatra számíthatnak idén. A LeitnerLeitner szakértőivel minapi kecskeméti Gazdasági Fórum konferenciánk keretében beszélgettünk.
2013 óta hárommal nőtt a különadók száma, így összesen 15 ilyen jellegű adó van hatályban Magyarországon, melyek a társasági adóval nagyjából azonos mértékű bevételt jelentenek. "A különadók állandósultak és egyre nagyobb szereppel bírnak a magyar adórendszerben. Nem várható ezek jövőbeli kivezetése sem." - emelte ki Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója. A szakember szerint kérdés, hogy nem veszélyeztetik-e eredeti céljuk teljesülését azzal, hogy hatásukra csökken a beruházások mértéke, lassul a növekedés, ami végső soron az adóbevételek csökkenéséhez vezethet.
A számviteli törvény 2016. január 1-től életbe lépő új szabályait már most érdemes alaposan átnézni, hiszen a negatív eredménytartalékkal rendelkező cégek nem tudnak majd osztalékot fizetni 2016 adózott eredményéből - mondta Siklós Márta, a LeitnerLeitner vezető tanácsadója, könyvvizsgáló.
Vidéken várhatóan 10% alatti szobaár-emelkedést bír majd el a piac
Mozgalmas esztendő volt, annyi biztos.
Intenzív szakaszában van a háború.
Erős állítást tett az elemző.
Szankcionált személy lehetett a célpont.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
