A 2025-ös adócsomag eddigi karaktere
A 2025-ös adócsomag jelenleg ismert lényeges tartalmi elemei alapján
a jogalkotó elődleges célja deklaráltan az adócsökkentést, a családok és vállalkozások támogatását célozza
- fejtette ki érdeklődésünkre Csepei Kinga, az RSM adóüzletágának vezető menedzsere, akitől azt kérdeztük, mi jellemzi leginkább az eddig megismert jövő évi adómódosításokat. Arra is kitért ugyanakkor, hogy mint minden éves jogszabályváltozás, természetesen ez a törvénycsomag is tartalmaz uniós jogharmonizációs rendelkezéseket.
A benyújtott adócsomag ide kattintva érhető el a parlament honlapján, a 133 oldalas pdf változatot pedig innen lehet letölteni.
Ismertetése szerint a családi adókedvezmény összegének a jelentős mértékű emelésével, a családoknál maradó adókedvezmény éves összege várhatón meg fogja haladni a 650 milliárd forintot. A vállalkozások támogatása elsődlegesen az extraprofitadók jelentős részének kivezetésével valósulna meg.
Az RSM adótanácsadója arra is rámutat, hogy ezzel párhuzamosan bizonyos adónemek tekintetében adóemelés is várható, hiszen több adónem esetén bevezetik az inflációkövetést.
Illetve az arányosabb adózás elérése érdekében a fizetővendéglátás tételes adózását választó adózók esetén a törvényjavaslat jelentősen magasabb adómértéket vezetne be a felkapottabb településeken működők vonatkozásában, de jelentős adóteher-növekedés várható emellett a pénzügyi tranzakciós illeték esetén is.
"Az adócsomag preambuluma alapján további a jogalkotó további célkitűzése az egyszerűsítés, illetve a gazdaságfehérítés is. Utóbbira jó példa a közvetett vámjogi képviselők áfa levonási jogának korlátozása, illetve a kiskereskedelmi adókötelezettség platformüzemeltetőkre telepítése is, csakúgy, mint a társasági adó területén az ugyanazon tényállás államok közötti eltérő minősítéséből fakadó kettős nem adóztatás ellen tett intézkedések is, valamint az utasok személyi poggyászában importált termékek adómentességi feltételeinek szigorítása is" - sorolja Csepei Kinga, aki szerint az egyszerűsítés több helyen is tetten érhető. Így például: környezetvédelmi termékdíj szűkítése, egyszerűsített éves beszámolók választására, konszolidált beszámoló készítési kötelezettség, illetve könyvvizsgálati kötelezettségre vonatkozó értékhatárának növelése, azonban bizonyos esetekben mégis jelenős adminisztrációs teher növekedés várható, mint például a már jelzett kiskereskedelmi adó törvény módosítás esetén is a platformüzemeltetők vonatkozásában.
Az RSM szakembere azt is kiemeli, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben szükség lehet az adóbevételek további növelésére, ezért
nem kizárt, hogy a már megismert módosításokon túl, további adóemelést célzó rendelkezések is napvilágot láthatnak
a jövő évig az inflációt követő, már ismerté vált díjemeléseken túl".
A szakértő
Csepei Kinga közgazdász, regisztrált adótanácsadó, 2014-ben csatlakozott az RSM Hungary adóüzletágának csapatához. Nemzetközi adózási ügyek, vagyon- és hagyatéktervezés, valamint a családi vállalkozásokhoz kapcsolódó adózás a szakmai fókuszterülete. Adótervezési és adóstrukturálási projekteket irányít, magánvagyon tervezési tanácsadásokat vezet. Több mint 15 éves szakmai tapasztalattal rendelkezik, pályafutása során dolgozott nemzetközi nagyvállalatnál belső adószakértő munkatársként, illetve nemzetközi tanácsadó cégek szakértőjeként is. Szakmai pályája során adószakértőként egy rendkívül kompetitív piacon a legmagasabb elvárásoknak is meg tudott felelni. Tapasztalatai a nemzetközi adózás, adóstruktúrák kialakítása, adótervezés, komplex adótanácsadás, adókalkulációk és adóbevallások elkészítése terén szerteágazóak.
Aziránt is érdeklődtünk a tanácsadónál, hogy mennyiben hozott meglepetéseket a parlamentnek beterjesztett verzió a korábban társadalmi egyeztetésre bocsátott változathoz képest. Elmondása szerint a 2025-ös adócsomagban mindezidáig lényeges tartalmi változás nem történt, főként jogtechnikai módosítások kerültek bevezetésre. Számos jogszabály esetében pontosították a más jogszabályokra történő hivatkozásokat.
Nyertesek és vesztesek
Kérdésünkre kifejtette, hogy a gyermeket nevelő családok lehetnek az adómódosítások tervezett nyertesei, mivel a családi adókedvezmény növelése révén már 2025. július 1-jétől a családi adókedvezmény összege jelentősen (50%-kal) emelkedik. 2026. január 1-jétől további emelés várható.
"Szintén előnyös változások várhatók az építőipari vállalkozások számára, mivel meghosszabbították az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os áfa-kulcs alkalmazását 2026. december 31-ig, sőt elhúzódó építkezések esetén ez akár 2030-ig is kitolható lesz. Emellett a jövőben lehetőség lesz a SZÉP Kártyára utalt munkáltatói támogatások 50%-át lakásfelújításra költeni" - részletezte.
Csepei Kinga szerint szintén az ingatlanpiacot fogja erősíteni a műemlék ingatlanok tekintetében alkalmazható illeték- és építményadó mentesség, illetve a műemlék ingatlanok felújítását követő értékesítés személyi jövedelemadó mentességi feltételének 5 évről 3 évre történő csökkentése.
A látvány-csapatsport ágazat esetén újabb kedvezményes támogatási lehetőség lesz a jelenlegi célzott támogatások (látványcsapatsport támogatás, illetve adófelajánlás) mellett, ugyanis a törvénymódosítás elfogadása esetén az előbb nevesítetteken felüli térítés nélküli átadások is bizonyos feltételek teljesülése esetén elismert költségnek minősülhetnek a jövőben, amennyiben azt látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet kapja.
Kérdésünkre, hogy mennyiben egyedi az inflációt követő adóemelés, a vezető menedzser kifejtette, hogy ez a megoldás uniós szinten nem egyedülálló, különösen a jövedéki adók esetében, mivel több ország is alkalmaz hasonló rendszert.
"Az ilyen típusú adózási megoldások biztosítják, hogy az adóbevételek megőrizzék értéküket az inflációval szemben, ami stabilabb költségvetést eredményez. Emellett a fogyasztási adók inflációhoz kötése arra ösztönöz, hogy a megadóztatott termékek (pl. dohánytermékek, üzemanyagok) fogyasztása csökkenjen" - sorolja a kormány szempontjából racionális érveket a megoldás mögött.
A szakember részletezi továbbá, hogy a magyar adórendszerben az alábbi adónemek tekintetében alkalmazzák majd az inflácókövető számítási módszert:
- Jövedéki adó: A szeszes italok, dohánytermékek és üzemanyagok (benzin, gázolaj, LPG) tételes jövedéki adója évente az előző év júliusi infláció mértékével növekszik.
- Gépjárműadó: A gépjárművek után fizetendő adó összege szintén az inflációhoz igazodik.
- Regisztrációs adó: A gépjárművek első forgalomba helyezésekor fizetendő adó mértéke évente az inflációval arányosan emelkedik.
- Gépjármű átírási illeték: A gépjárművek tulajdonjogának átruházásakor fizetendő illeték összege az infláció mértékével növekszik.
- Cégautóadó: 2026-tól a cégautók után fizetendő adó is inflációkövetővé válik.
- Visszterhes vagyonszerzési illeték gépjárművek esetén.
Megjegyzendő, hogy bizonyos, jellemzően önkormányzati adók esetén már korábban is volt lehetőség az infláció követés bevezetésére (pl. építményadó, telekadó, kommunális adó és idegenforgalmi adó) - idézi fel a szakértő, aki kiemelte azt is lapunknak nyilatkozva, hogy
a magyar adórendszer még tovább mozdult el a fogyasztásra épülő adóztatás irányába.
Ezen a ponton megemlíti, hogy szintén a forgalomhoz köthető adó a néhány éve bevezetett kiskereskedelmi adó is.
A fogyasztásra épülő adóztatás irányába történő haladás nem újkeletű a magyar kormány részéről, ez volt jellemző a korábbi években is a szakember szerint, miközben a családokat és háztartásokat célzott támogatásokkal és adókedvezményekkel igyekeznek támogatni. Tehát a rendszer karaktere nem változik alapvetően: továbbra is erősen támaszkodik a fogyasztás alapú adókra, míg a személyi jövedelmek oldalán könnyítéseket alkalmaz - értékel a tanácsadó.
Társasági adó és áfa
Csepei Kinga beszélt nekünk arról is, hogy a társasági adó területén előnyös változást jelent a jövőben, hogy lehetőség lesz a veszélyes hulladék tárolásra igénybe vett földterületek esetén is értékcsökkenési leírást érvényesíteni.
Az általános forgalmi adó vonatkozásában kedvező változás a korábban már említett, új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó 5%-os kedvezményes ÁFA-kulcs alkalmazási hatályának meghosszabbítása 2026. december 31-ig. Szintén fontos, és előnyös jogharmonizációs változás, hogy a jövőben várhatóan nemcsak a belföldi értékesítés, hanem a külföldi értékesítések tekintetében is alkalmazható az alanyi adómentesség. Ugyanakkor a felső határ nem változik, így a törvénytervezet alapján magyar adóalany belföldi és külföldi értékesítései együttes összege nem haladhatja meg a 12 millió forintot - említette meg.
Ugyan nem adót érintő változás, azonban fontos megjegyezni, hogy az őszi adócsomag jelentős adminisztrációs könnyítéseket tartalmaz a számvitel területén - hívja fel a figyelmet az RSM szakembere. Például felemelné az egyszerűsített éves beszámoló értékhatárait (mérlegfőösszeg 1,2 milliárdról 2 milliárdra, míg nettó árbevétel 2,4 milliárdról 4 milliárd forintra nőne), így több társaság élhet majd ezzel a lehetőséggel. Az egyszerűsítés jegyében a konszolidált éves beszámoló készítési kötelezettség értékhatára is jelentősen nő (mérlegfőösszeg vonatkozásában 6 milliárdról 10 milliárd forintra, míg nettó árbevétel vonatkozásában 12 milliárdról 20 milliárd forintra), míg a könyvvizsgálati kötelezettség alóli mentesülési feltétel nettó árbevételre vonatkozó kritériuma 300 millió forintról 600 millió forintra nő. A foglalkoztatottak számára vonatkozó feltételek ezzel szemben nem változnak.
Ez aztán a nagy újdonság!
Részletesen szólt a jövő évi adóváltozások egyik legnagyobb újításáról, az online platformokon, piactereken folytatott kiskereskedelmi tevékenység célzottabb adóztatásáról.
"Az intézkedés elsősorban azokat az online platformokat érinti kedvezőtlenül, amelyek közvetítőként működnek az eladók és vevők közt, lehetőséget biztosítva ezzel az áruértékesítésre, valamint az áru értékének beszedésére" - mutat rá.
"A tervezett módosítások hatására platformüzemeltetéssel foglalkozóknak ugyanis adófizetési kötelezettsége keletkezne a platformon keresztül más kiskereskedők által eladott áruk értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege után (amit eddig a platformon értékesítő kiskereskedőknek kellett megfizetni). Figyelembe véve, hogy a kiskereskedelmi adó mértéke sávosan progresszív mértékű, a módosítás növelné beszedendő kiskereskedelmi adó összegét, hiszen a platformüzemeltető aggregált adóalapja így a magasabb adósávokat is könnyebben eléri" - fejtette ki a tanácsadó. Meglátása szerint
az adó növelése végső soron a fogyasztóknál fog lecsapódni,
hiszen az értékesítési lánc szereplői tovább fogják hárítani a megnövekedett adókötelezettséget, ami így infláció gerjesztő hatást eredményez.
A jogszabálytervezet alapján a platformüzemeltetőkre háruló adminisztrációs feladatok is megnőnek, és nem tiszta az sem, hogy bizonyos, az adóbevalláshoz szükséges információkat milyen formában tudnak majd beszerezni, így várható még az ezzel kapcsolatos részletszabályok kidolgozása, pontosítása.
Csepei Kinga úgy véli, hogy a törvénymódosítás ezen elemének célja vélhetően elsődlegesen a nagy külföldi online platformok, illetve az azon keresztül értékesítő külföldi kiskereskedők adózás alá vonása, akiket a korábbiakban az adóhatóság nehezebben ért el, annak ellenére, hogy a jelenlegi szabályozás alapján is kötelezettek lennének a kiskereskedelmi adóra. Szankcióként nevesíti a jogszabálytervezet az online platformok elérhetetlenné tételét a jogszabályok megsértése esetén, azonban a retorziók foganatosításának részletszabályaira nem tér ki a szabályozás, így kérdéses, hogy ez a gyakorlatban mennyire lesz megvalósítható - fogalmazott a szakember.
"Összességében mérve az intézkedés a magyar online kereskedőkre nézve adónövekedést és adminisztrációs teher növekedést eredményezhet, és kérdéses a valódi célkitűzés megvalósíthatósága, azaz a külföldi platformok megadóztatása. Így végeredményben az eddig is jogszabálynak megfelelően adózó kiskereskedők akár további versenyhátrányba kerülhetnek a külföldi online platformokkal szemben" - jelezte a vezető menedzser.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
