A CESEC (Central and South-Eastern Europe Energy Connectivity) egy magas szintű csoport, amely 2015-ben alakult. A csoport tagja többek között Ausztria, Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Görögország, Olaszország, Románia és Szlovénia. Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Montenegró, a Moldovai Köztársaság, az Észak-Macedón Köztársaság, Szerbia és Ukrajna, mint az Energiaközösség szerződő felei, szintén tagok.
A testület célja, hogy elősegítse a határokon átnyúló és transzeurópai energia-infrastruktúra projektek gyors befejezését Közép- és Délkelet-Európában.
A CESEC kezdeti fókusza a régió földgázellátásának diverzifikálása, a regionális gázpiacok fejlesztése és az EU szabályok harmonizált végrehajtása volt, hogy biztosítsák az energia-infrastruktúra optimális működését. 2017 óta azonban a CESEC célkitűzései kibővültek, és most már magukban foglalják az villamos energia piacok közös megközelítését, az energiahatékonyság és a megújuló energiaforrások fejlesztését, illetve idéntől a megújuló gázok, például hidrogén és biometán integrációját is.
Miért fontos a CESEC a földgázpiac számára?
A CESEC fontos fórum a régiós földgázpiac számára, hiszen – rendszeres, előzetes szakmai szintű egyeztetések után – nagyjából évente miniszteri szinten is számba veszik a régiós piacokat érintő legfontosabb feladatokat és kihívásokat, amelyek továbbra is jelentősek Európa ezen részében. Az elmúlt időszakban a törékeny energiapiaci helyzetnek köszönhetően
még nagyobb hangsúly került a gázellátás biztonságára és diverzifikálására, és ennek érdekében a piacok további fejlesztésére.
Többek között ezen a fórumon kezdődtek meg a tárgyalások számos olyan projektről, amelyek ma már szerves részét képezik a régiós földgázszállításnak. A görög-bolgár összekötő 3 milliárd köbméter/év kapacitással például már az elmúlt két és fél évben is jelentős diverzifikációs útvonal volt, amely alternatív források eljuttatását tette lehetővé a régióban.
„Az egyes projektek mellett átfogó szabályozási és egyéb szakmai kérdések is felmerülnek, a mostani ülésen például a gázminőség-harmonizáció kapott fő szerepet. Itt, szinte az összes szállítási rendszerüzemeltető elkötelezettségét is mutatva, tízen írtuk alá azt a szándéknyilatkozatot (Memorandum of Understanding), amelynek értelmében jövő áprilisig kidolgozunk egy régiós gázminőség harmonizációs javaslatot, amely nagyban hozzá fog járulni rendszereink jobb integráltságához és az eltérő földgázforrások akadály nélküli szállításához, például a Vertikális Folyosó esetében is.
Ehhez persze a Folyosó mentén lévő összekötő-fejlesztések fizikai megvalósulására lenne szükség, amelyhez viszont EU-s források bevonása is szükséges lenne”
– mondta el a Portfolio-nak Ferencz I. Szabolcs, a hazai nagynyomású földgázszállító vezetékrendszer tulajdonosának és üzemeltetőjének, az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója.
Vertikális Folyosó
A CESEC tárgyalások egyik legaktuálisabb projektje az úgynevezett Vertikális Folyosó kezdeményezés, amelynek eredeti ötlete éppen a 2016-os budapesti ülésen merült fel először. A projekt célja, hogy európai szinten megvalósulhasson egy kétirányú szállítást lehetővé tevő földgáz-hálózati összeköttetés, amely összekapcsolja Észak- és Dél-Európát, kihasználva a térségbe potenciálisan – elsősorban déli irányból – érkező földgázforrásokat, illetve az új és még fejlesztés alatt álló LNG kapacitásokat.
Bár a júliusi fokozatos kapacitásemelésre vonatkozó aukció eredménytelen volt, a projekt továbbra is kiemelt fontosságú.
A projekt sikeréhez azonban az EU-s politikai támogatáson túl konkrét pénzügyi támogatásra is szükség lenne, hogy a fennálló szállítási szűkületek feloldását célzó fejlesztések megvalósulhassanak, és a partnerek közti szinergiák jobb kihasználásának köszönhetően, Görögország irányából és Bulgária érintésével, további alternatív gázforrások (görög LNG, azeri földgáz) juthassanak a régióba. (Az útvonal kiindulási pontjának számító új görög Alexandropoulis terminál egyébként a gázév kezdetén megkezdte működését.)
A kezdeti egyeztetések során már a biometán és a hidrogén, tehát a megújuló gázok régiós integrációja is felmerült.
Ezeket a gázminőségről szóló megbeszéléseink során is igyekeztünk már most beépíteni, hiszen mindkét energiahordozó esetében vannak már tervek a régióban. Ezek persze akkor válhatnak valósággá, ha még több projekt kerül fel az EU közös érdekű projektjeinek (PCI) listájára, amelyre amúgy már konvencionális földgázos projektek nem pályázhatnak. Ez az a lista, amelyről közvetlen EU-s pénzügyi támogatásban is részesülhetnek projektek, és mivel az első listára magyar projekt nem került fel, ezért azon dolgozunk, hogy második körben sikeresek legyünk, hiszen támogatással jóval gyorsabb lehetne a régió zöldgáz piacának beindítása” – tette hozzá az FGSZ Zrt. elnök-vezérigazgatója.
A cikk megjelentését az FGSZ Zrt. támogatta.
Címlapkép forrása: FGSZ Zrt.
