Október az nem december
Ezt arra mondta Lagarde, hogy az októberi rossz adatok miatt lehúzzák-e decemberben a növekedési kilátásokat.
A pénzügyi kondíciókat addig tartják szigorúan, amíg nem biztosak benne, hogy elérik az inflációs célt fenntarthatóan. Még nem tartanak ott.
Még egyszer az inflációról
Az előző kamatdöntés óta 5 hét telt el, de a bejövő adatok elég egyértelmű irányt mutattak. Lagarde elmondta, hogy az inflációs adatok megerősítették az EKB-t abban, hogy a dezinfláció folytatódik.
Tudják azt, hogy a következő hónapokban emelkedik az infláció, de emiatt nem szabad hibás következtetéseket levonni.
Realitás még a puha landolás?
Az EKB szerint az euróövezet nem tart a recesszió felé. Jelenleg annyiban foglalkozik a jegybank a növekedéssel, amennyiben annak hatása van az inflációs kilátásokra.
A monetáris politika jelenleg restriktív, mivel még nincsenek a 2%-os inflációs célon fenntartható módon.
A decemberi ülésig még sok idő van
A decemberi ülésig még 6 hét van hátra, addig sok adat érkezik majd és ezek függvényében eldöntik, hogy milyen kamatszint és milyen mértékű kamatváltoztatás szolgálja a legjobban az inflációs cél elérését.
Ennél több elköteleződést nem akar vállalni a decemberi üléssel kapcsolatban. A mai ülés is egy jó példája az adatfüggő üzemmódnak.
Miért nem 50 bázisponttal vágtak?
Az elmúlt időszakban a reálgazdasági adatok a vártnál rosszabbak lettek, de majd csak decemberben jön el az előrejelzések ideje. Csak a 25 bázispontos kamatcsökkentés volt terítéken, az 50 nem került szóba.
Lehet arról vitatkozni, hogy az inflációs célt alul lövi-e a jegybank, vagy sem, de mindkettő mellett és ellen lehet találni érveket és ellenérveket.
Az első kérdés a monetáris politika következő lépéseiről érkezett, illetve az amerikai választásokról
A dezinflációs folyamatok szépen haladnak és bármilyen irányból nézzük az adatokat, beleértve a reálgazdasági adatokat is, az inflációs nyomás enyhülése irányába mutatnak. Ennek ellenére továbbra is adatfüggő a jegybank, ezért nincs előre elköteleződés a kamatpálya irányába.
A kereskedelem nagyon fontos része a gazdasági teljesítménynek. Bármilyen korlátozás, bizonytalanság fontos az euróövezet számára, hiszen a gazdasági blokk egy nyitott gazdaság. Emiatt a kereskedelmi korlátok növelése nem kívánatos. - ezzel konkrétan nem válaszolt az elnökválasztásra vonatkozó kérdésre.
Kockázatok
A gazdasági növekedésre inkább lefelé mutató kockázatok jellemzőek most. A fogyasztói bizalom alacsony, az orosz-ukrán háború, valamint a közel-keleti konfliktus is további kockázatot jelentenek. Ráadásul a kereskedelmi háború erősödése szintén egy kockázati tényező. Előfordulhat az is, hogy a korábbi kamatemelések gazdaságot fékező hatása nagyobb, mint gondolták. A pozitív oldalon viszont elképzelhető, hogy a kamatcsökkentések a vártnál hamarabb éreztetik a hatásukat.
Az időjárással és a klímaváltozással kapcsolatos kockázatok a vártnál magasabb inflációban csapódhatnak el.
Inflációs kilátásokat mutatja be Lagarde elnök
Az infláció 1,8%-kal emelkedtek szeptemberben. Ezen belül az energiaárak több, mint 6%-kal estek és az élelmiszerárak is csak alig valamivel több, mint 2%-kal nőttek. A maginfláció komponense már mérsékelt inflációs nyomást mutatnak.
A bérek emelkedése magas, de volatilis marad az év hátralévő részében. Az infláció a bázishatások kifutása miatt a következő hónapokban emelkedhet. A következő évben viszont 2%-ra csökkenhet az infláció.
Az inflációs várakozások stabilak.
A gazdasági kilátásokról van szó
A gazdasági aktivitás a vártnál rosszabbul alakul. Az ipari termelés meglehetősen volatilisen alakult a nyári hónapokban, a felmérések alapján a feldolgozóipar recesszióban lehet. A szolgáltatószektor eddig jól teljesített, de ebben is lassulás látszik. Az export, ezen belül is a termékexport sokat romlott.
A megtakarítási ráta továbbra is bőven a koronavírus előtti szint felett van (óvatossági megtakarítás), de a felmérések ebben is javulást látnak már. A foglalkoztatottság növekedése lassul, a munkaerő-kereslet elkezdett visszafogottabb lenni.
Az alacsonyabb kamatok segítenek a fogyasztásnak és a beruházásoknak. A fiskális politikának elsősorban a versenyképesség javítására kellene koncentrálnia, ami a termelékenység növekedésén keresztül az árnyomást is tudná csökkenteni. Itt elsősorban Draghi-versenyképességi csomagját lenne érdemes alapul venni.
Lagarde, az EKB elnöke ismerteti a kamatdöntés indokását
Az EKB 25 bázisponttal csökkentette a kamatokat, mivel az inflációs kilátások javultak, a dezinflációs folyamatokat jól haladnak, amit segítenek a vártnál rosszabb adatok. Eközben a pénzügyi kondíciók továbbra is szigorúak.
A bérek növekedése továbbra is magas, ami miatt csak lassan csökken a szolgáltatószektorban az infláció. Ez azonban később javulhat.
A jegybank egészen addig restriktív monetáris politikát folytat, amíg el nem éri az inflációs célját. A kamatdöntések az inflációs kilátások, a bejövő adatok és a monetáris politika transzmissziós mechanizmusának erősségének függvénye. Nincsen előre eltervezett kamatpálya.
Pár perc és kezdődik az EKB sajtótájékoztatója
Az eseményről élőben tudósítunk. Elsősorban a kamatdöntés indoklása, az európai recessziós kockázatok értékelése és annak hatása az inflációra, ami most a befektetőket a legjobban érdekli.
Ezért csökkentett kamatot az EKB
A jegybank megítélése szerint a dezinflációs folyamatok jól haladnak, ami részben a vártnál rosszabb gazdasági teljesítménynek köszönhető.
Az EKB előrejelzése szerint az infláció a következő hónapokban a bázishatások kifutása miatt emelkedhet, de a következő évben a 2%-os inflációs célra süllyed. A szolgáltatószektori nfláció továbbra is magas, amit a magas bérdinamika tart fenn. Utóbbi ugyanakkor az idő előrehaladtával fokozatosan mérséklődni fog.
A közlemény megerősíti továbbá, hogy még mindig adatvezérelt üzemmódban a jegybank és ülésről-ülésre dönt a kamatokról (azaz nincs előre eldöntött kamatpálya).
Kamatot csökkentett az EKB
A várakozásokkal összhangban 25 bázisponttal csökkentette az irányadó kamatát az Európai Központi Bank. Ennek megfelelően:
- A betéti kamat (alapkamat) 3,5%-ról 3,25%-ra csökkent,
- a refinanszírozási kamat 3,65%-ról 3,4%-ra, míg
- a hitelkamat 3,9%-ról 3,65%-ra mérséklődött.
Perceken belül jön az EKB kulcsfontosságú kamatdöntése
Amint tegnapi átfogó elemzésünkben rámutattunk: ismét nagy döntés előtt áll az Európai Központi Bank (EKB), hiszen nem akármilyen környezetben kell határoznia a kamatokról: az európai gazdaság épp recesszióba csúszik, eközben az infláció mégis ragadós. A helyzetet tovább bonyolítják a közel-keleti fejlemények és a bizonytalan mértékű kínai gazdasági stimulus is.
Ahogy rámutattunk: az EKB döntéshozói feltehetőleg az egyre romló gazdasági teljesítményre fognak koncentrálni, és ez mindenféleképpen a kamatcsökkentés irányába mutat. Azonban az inflációs kockázatok nem múltak el teljesen, ráadásul az euróövezet munkaerőpiaca adatok szintjén továbbra is erős, még ha a kilátások borúsabbak,
ezek pedig az 50 helyett inkább a 25 bázispontos kamatcsökkentést valószínűsítik.
Ahogy kiemeltük: a mostani ülésen a kamatcsökkentés ténye mellett a legfontosabb, hogy lesz-e valamiféle előretekintő iránymutatás, vagy hosszabb távú elköteleződés a jegybank részéről. Idáig ez nem volt jellemző, a jegybank mindig az adatfüggő üzemmódra hivatkozott.
A másik fontos kérdés, hogy elismeri-e az EKB, hogy a kamatcsökkentésekkel tehet a növekedés lassulása ellen. Az elmúlt időszakban a jegybank az alacsony növekedést strukturális problémáknak tudta be és elsősorban versenyképességi reformot sürgetett (pl. a Draghi-jelentés megvalósítását).
Az euró mindenesetre kéthavi mélyponton, 1,0850 körül várja a kulcsfontosságú bejelentéseket. Magát a kamatdöntést 14:15-kor jelenti be az EKB, majd 14:45-től sajtótájékoztatót tart Christine Lagarde EKB-elnök. Ezeket élőben tudósítjuk.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
