Rég nem épült nagy erőmű
Magyarországon az utóbbi években nem épült új, nagy erőmű (nem naperőmű), és a legutóbbi ilyen beruházások a 2010-es évek elején fejeződtek be (Gönyű). Ez azt jelenti, hogy a rendszer alapvetően nagy erőművek nélkül nem fenntartható hosszú távon, mivel ezek biztosítják a stabil energiaellátást.
Magyarország több jelentős nagy erőműve is leáll a következő évtizedben, köztük a Mátrai Erőmű, a Csepeli Erőmű, valamint a Duna menti erőművek egy része.
Ha ezek a kapacitások kiesnek, akkor a magyar villamosenergia-rendszer jelentős importfüggőséget mutathat, amely akár a szükséges energia kétharmadát is elérheti téli időszakokban, amikor az időjárásfüggő megújuló energiatermelés nem biztosít elegendő kapacitást.
Megújuló energiaforrások és korlátaik
Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások (napelemek, szélerőművek) kapacitásai jelentős növekedést mutatnak, de ezek termelése kiszámíthatatlan. Például egy napsütéses tavaszi napon akár 10 gigawatt naperőművi kapacitás is elérhető lehet, de egy téli napon, amikor nem süt a nap és nem fúj a szél, komoly ellátási problémák merülhetnek fel. Az egyik probléma, hogy amikor a napelemek nagy mennyiségben termelnek, a szomszédos országokban is hasonló a helyzet, így
Európa szerte túlkínálat lehet, ami piaci problémákat okozhat.
Tervezett nagy erőmű-beruházások
A magyar energiaellátás jövője érdekében nagy erőmű-beruházások szükségesek. Az MVM már előrehaladott állapotban van egy szivattyús tározós erőmű megvalósíthatósági tanulmányának kidolgozásában, amely segíthetne az energia tárolásában és az időszakos kapacitáshiányok áthidalásában. Ezen kívül tervezik a Paksi Atomerőmű üzemidejének meghosszabbítását, illetve a Paks II. projekt megvalósítását, amelyek szintén alapvető fontosságúak lesznek.
Emellett gáztüzelésű erőművek építését is tervezik, amelyek az időszakos termelési hiányok pótlására szolgálnának. Ezek a gázüzemű kapacitások magas hatásfokúak lesznek, és együttégetéssel is működhetnek (például hidrogénnel), ami segíthet csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátást.
Az energiarendszer jövőképe és a kockázatok
Az előadás egy sötét téli nap forgatókönyvét is felvázolta, amikor az időjárásfüggő megújulók nem termelnek, és a belső termelés nem képes ellátni az ország szükségleteit.
Ilyen napokon akár 4000 megawatt import energia is szükséges lehet, ami az ország energiaellátási biztonságát veszélyeztetheti.
Ezzel szemben napsütéses napokon a termelési kapacitás jelentősen meghaladja a szükségleteket, ami viszont túltermelési problémákat eredményezhet. Ezért elengedhetetlen, hogy az időjárásfüggő megújulók mellett stabil, nagy kapacitású erőművek is rendelkezésre álljanak, amelyek képesek a hiányzó energiát biztosítani.
Gazdasági és piaci hatások
Az erőművek piaci versenyképessége is fontos szempont volt az előadásban. A tervezett kombinált ciklusú gázturbinás erőművek és a nukleáris kapacitások várhatóan alacsonyabb változó költséggel fognak működni, mint az európai versenytársaik, ami piaci előnyt jelent számukra.
A magyar energiaárak az európai piacokon alakulnak ki, és a jövőben a gáz- és szén-dioxid-kvóták árai is jelentősen befolyásolják majd a villamosenergia árát. Ha a jelenlegi trendek folytatódnak, a nukleáris kapacitások gazdaságosnak bizonyulnak, mivel alacsony változó költségük révén stabil megtérülést biztosítanak. A kis moduláris reaktorok (SMR) kisebb beruházási költséggel rendelkeznek, és rugalmasabban helyezhetők el, mint a nagy atomerőművek.
Ezeket könnyebb lenne elhelyezni a hálózat szempontjából optimális helyeken, és hozzájárulhatnak a magyarországi villamosenergia-termelés diverzifikálásához.
Tartalékpiac és rugalmasság
A tartalékpiac is jelentős szerepet játszik a magyar villamosenergia-rendszer biztonságában. Jelenleg a tartalékpiacon biztosított kapacitások nagy része képes a szükséges energia biztosítására, de a jövőben, az új megújuló kapacitások bevezetésével, növekvő igény lesz a rugalmasságra.
Ezért a szivattyús tározós erőművek és más energiatárolási megoldások kiépítése kulcsfontosságú lesz.
A szivattyús tározós erőművek építési költsége magas, de még mindig olcsóbbak, mint a kémiai energiatárolók, és nagyobb mennyiségű tartalékkapacitást biztosíthatnak a rendszer számára. A szivattyús tározós erőművek segítségével az időszakos termelési hiányok áthidalhatók, és nagyobb rugalmasságot biztosítanak az energiaellátásban.
Címlapkép forrása: Portfolio - Stiller Ákos
