Van-e szükség új elméletre?
A Corvinus februárban átadott új épületében, a Gellért Campuson szeptember 18-21. között megrendezett konferencia nyitó napjának első főeladója Jean Francois Hennart, a hollandiai tilburgi egyetem közgazdászprofesszora volt, akinek kutatásai főként a multinacionális vállalatok vizsgálatára irányulnak. 1982-ben megjelent könyve (Theory of Multinational Enterprise) kiemelt szerepet játszott abban, hogy a tranzakciós költség elméletét alkalmazni kezdték az international business (nemzetközi gazdálkodás) tudományterületén.
A professzor előadásában amellett érvelt, hogy bár számos kutató úgy véli, a digitális platformok és ökoszisztémák elemzésénél új elméletekre van szükség, szerinte a meglévő teóriákat is alkalmazni lehet az új technológiák nemzetközi gazdálkodásra gyakorolt hatásainak kutatásánál, miután a digitális gazdaság számos fontos aspektusánál nem strukturális, hanem szintbeli változások történtek.
Előadásában részletesen bemutatta, hogy szerinte
a digitalizált szolgáltató cégek alapvetően ugyanolyan struktúrában működnek, mint a nem digitalizált megfelelőik.
- A vevőket és az eladókat összehozó bróker jellegű digitális platformok között például az eBay-t nevezte meg, amelyek nem digitalizált megfelelőjeként a hagyományos bolhapiacokat említette.
- A franchise jellegű platformoknál pedig az Ubert hozta fel az egyik példaként, amelynek nem digitalizált megfelelőjeként a McDonald’s modelljét állította párba. Mindkét vállalatnál ugyanis helyben kell nyújtani a szolgáltatást, amihez úgynevezett helyi ügynökökre, beszállítókra van szükség, továbbá mindkét esetben aprólékosan kidolgozott eljárások vonatkoznak a szolgáltatás nyújtására.
A két cégnél alapvetően ugyanarról az alapstruktúráról van szó
– jegyezte meg.
A világgazdaság új realitásai
A konferencia nyitó napjának másik fő előadásában Roger Strange, az angliai University of Sussex Business School közgazdászprofesszora azt mutatta be, hogy bő harminc év alatt milyen változások zajlottak le a világgazdaságban, és ezek miként hatottak a nemzetközi üzleti környezetre, a nemzetközi gazdálkodás folyamataira.
Az 1990-es évek a nagy változások időszaka volt szerte a világban, a közép- és kelet-európai térségben a gazdasági átalakulás, a piacgazdaságra való áttérés folyamata zajlott, amelynek nagy hajtóereje az európai integráció volt. Gyors ütemben omlottak le a nemzetközi kereskedelem és a beruházások előtt álló akadályok, a multinacionális vállalatok az egész világon terjeszkedtek.
Abban az időszakban úgy tűnt, hogy a globalizáció megállíthatatlan folyamat, és a kutatók a távolság haláláról beszéltek. Úgy tűnt, hogy ez a tendencia a végtelenségig folytatódni fog.
A 2020-as évekhez közeledve azonban ez a rózsás kép kezdett borússá válni.
már a Covid előtt látszódott, hogy megtört a globalizáció folyamata.
2019-ben a The Economistban több cikk is megjelent a globalizáció lassulásáról (slowbalisation) és a deglobalizációról. A tudományos folyóiratokban is a világgazdaságban zajló leválás (decoupling) folyamatáról cikkeztek.
Ekkora már az az elképzelés, hogy a globalizáció örökké fog tartani, hirtelen elég szánalmasnak tűnt.
Napjaink „új valóságát” úgy írta le, hogy azt
- a populizmus és a gazdasági nacionalizmus megerősödése,
- a fenntartható fejlődés és a klímaváltozás kérdésének fókuszba kerülése,
- az új digitális technológiák térnyerése,
- valamint a vállalatok közötti (illetve a vállalatok és a kormányok közötti) megváltozó erőviszonyok jellemzik.
A nemzetközi gazdálkodás terén kutató tudósok számára így Roger Strange szerint a multinacionális vállalatokkal kapcsolatban többek között az merülhet fel megvizsgálandó kérdésként, hogy
- miként igazították stratégiájukat az „új valóság” adta helyzethez, és ennek az alkalmazkodási folyamatnak miképpen kellene zajlania.
- Továbbá azt is a vizsgálandó kérdések közé sorolta, hogy a nem piaci stratégiákon keresztül a multinacionális vállalatok miként befolyásolhatják az üzleti környezetet,
- és miként tarthatják fenn legitimációjukat a fogadó országokban annak érdekében, hogy szabadon, korlátozás és megkülönböztetés nélkül működhessenek.
Az ENSZ 2015-ben elfogadott 17 fenntartható fejlődési célkitűzéseivel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a világszervezet egyértelműen úgy tekintett a cégekre, mint a változás stratégiai szereplőire a célok elérésében.
- Kérdés viszont, hogy a multinacionális vállalatok mennyiben okozzák a klímaváltozás problémáit és mindazokat a kihívásokat, amelyekre a fenntartható fejlődési célok vonatkoznak, és így ezek a vállalatok a probléma részének tekinthetők-e, vagy esetleg a megoldást jelentik.
- Kutatandó kérdésként merülhet fel szerinte, hogy a multinacionális vállalatok fenntarthatósági és klímacéloknak történő megfelelése mennyiben történhet önkéntes alapon, illetve oly módon, hogy a kormányok szabályozással (például adók) vagy ösztönzéssel (például támogatások révén) kényszerítik ezt ki.
Roger Strange kiemelte:
az elmúlt 30 év során hozzászokhattunk ahhoz, hogy a fejlett országok multinacionális vállalatai a gyártást feltörekvő gazdaságokba helyezik át, ahol a termelési költségek sokkal olcsóbbak.
Az új digitális technológiák mennyiben írhatják felül ezt a felállást?
– tette fel a kérdést.
A globális értékláncokban a vállalatok közötti hatalmi viszonyok változása kapcsán – amely kérdésben szerinte igazán szükség van új kutatásokra – arra mutatott rá, hogy a nagy multinacionális cégek, ha képesek jelentős hatalmi aszimmetriát kialakítani a beszállítóikkal vagy partnereikkel szemben, akkor ez olyan hatalmat adhat számukra, amivel aránytalanul nagy részesedést szerezhetnek a létrehozott értékből.
Az Apple példáján keresztül pedig azt a jelenséget is részletesen ismertette, amikor egy multinacionális vállalat externalizálja a tevékenységeit. Az Apple egy példa arra, amit gyár nélküli gyártásnak nevezünk. A cég maga nem gyárt semmit, ezt a Foxconn és seregnyi alvállalkozó végzi el.
Az Apple nem internalizálta, hanem externalizálta a gyártási tevékenységeket. Mégis, az Apple még mindig nagyon szorosan irányítja ezt a globális értékláncot.
A két professzor után Becsei András, az OTP Bank retail vezérigazgató-helyettese mutatta be a bankcsoport nemzetközi működését, hangsúlyozva az agilis munkamódszerből adódó lehetőségeket. Az előadások után a 100 kutatóból és PhD hallgatóból álló közönség kérdései az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát feszegették.
Az, hogy az OTP Bank nemzetközi sikertörténete Kelet-Közép-Európából indult, és a mai napig itt van a központja, lehetőséget ad arra, hogy a digitalizálódó világban is jobban értsük a helyi piacok igényeit.
Így a régió sajátosságaira alapozva alakíthatjuk a szolgáltatásainkat, és sokat profitálunk a leányvállalatok által hozott jó gyakorlatok befogadásából is. Ez nagyobb rugalmasságot, jobb reagálási képességet eredményez, mint a hagyományos multinacionális cégeknél" - mondta előadásában Becsei András.
Tíz év után ismét Budapestre jött a konferencia
Miután a konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem szervezte, így a konferencia két elnöke a Corvinus két oktatója, a Vezetéstudományi Intézet vezetője, Stocker Miklós docens, illetve a Vállalkozás és Innováció Intézet docense, Kozma Miklós volt.
Stocker Miklós a Portfolio-nak elmondta: az 1959-ben létrejött Academy of International Business (AIB) nemzetközi üzleti területen az első számú tudományos közösségnek számít a világon, amelynek szerte a világból több mint háromezer tudós, kutató a tagja.
A mostani rendezvény az AIB 2013-ban létrejött közép- és kelet-európai tagozatának (AIB-CEE) tizedik éves konferenciája volt. A régiós tagozat – amelynek egyik alelnökévé a napokban választották meg Stocker Miklóst (a három évre szóló tisztséget október 1-jétől tölti majd be) – egy szélesebb értelemben vett közép- és kelet-európai térséget fed le, így például vannak német és svéd tagjai is. Az AIB-CEE első éves – 2014-ben megrendezett – konferenciájának is Budapest adott otthont, a szervező akkor is a Corvinus volt.
Stocker Miklós kiemelte: a konferencia megrendezése egybevágott a Corvinus kutatási stratégiájával.
Nagy előnye az AIB-hez hasonló tudományos közösségeknek, hogy kiterjedt együttműködések jönnek létre a hálózatban résztvevő tudósok között, aminek eredménye nemzetközi kutatások, pályázatok és közös publikációk lehetnek. Számos szerzőtársamat ebben a tudományos közösségben ismertem meg
– magyarázta a Corvinus docense.
A négynapos konferenciának 17 szekciója volt, amely az international business témaköréhez kapcsolódóan számos területet felölelt (például vezetéstudomány, menedzsment és üzleti tudomány, innováció, marketing, digitalizáció, pénzügyek, oktatás). A fő témaként a konferencia címéből (Navigating New Realms: Business Collaboration, Digitalization, and Innovation Redefining Success in Uncertain Times) is adódóan a konferencia azt vizsgálta meg, hogy a mostani bizonytalan időkben, nem kiszámítható változásokkal járó üzleti környezetben (elég csak az utóbbi egy-két évből a Covidra és az ukrajnai háborúra gondolni) az új realitásokhoz miként alkalmazkodhatnak a vállalatok.
International business a Corvinuson
Azzal kapcsolatban, hogy az international business tudományterülete miként jelenik meg a Corvinus oktatási portfoliójában, Stocker Miklós elmondta: az egyetemnek van egy international business nevű alapszakja, amelyre évről évre csak Magyarország legmagasabb felvételi pontszámaival lehet bekerülni, és az első olyan szak volt a Corvinuson, amelyet az átalakulás után már csak angol nyelven indított az egyetem. Továbbá az international business szakterület a gazdálkodás és menedzsment alapszaknál is fontos szerepet játszik, mert számos tárgynak releváns a nemzetközi aspektusa.
A mesterszakok közül a nemzetközi gazdaság és gazdálkodás szak foglalkozik a szakterülettel, emellett pedig a nemzetközi kapcsolatok, a vezetés és szervezés és a vállalkozásfejlesztés szaknál ugyanúgy vannak tantárgyak vagy témák, ahol az international business-hez kapcsolódó kérdéseket érinteni szükséges. Ezeken túl a marketing strategy and innovation, valamint az advanced supply chain management, de akár a finance mesterszakoknál is hangsúlyosan jelen van az a szempont, hogy a gazdálkodás nemzetközi szövetben értelmezhető – hangsúlyozta Stocker Miklós. „Akármilyen termékről, szolgáltatásról vagy megoldásról van szó, annak mindig van közvetlen vagy közvetett nemzetközi aspektusa, így azt próbáljuk a hallgatóinknak különböző módszerekkel alátámasztva átadni, hogy miként tudnak nemzetközi dimenzióban gondolkodni” – tette hozzá a Corvinus Vezetéstudományi Intézetének vezetője.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
Címlapképen balról jobbra: Stocker Miklós intézetvezető, konferenciaszervező, AIB-CEE alelnök (Corvinus), Bruno van Pottelsberghe elnök-rektor (Corvinus), Roger Strange közgazdászprofesszor (University of Sussex Business School), Jean Francois Hennart közgazdászprofesszor (Tilburgi Egyetem), Kozma Miklós docens, konferenciaszervező (Corvinus), Becsei András vezérigazgató-helyettes (OTP Bank Nyrt. Retail Divízió) a Budapesti Corvinus Egyetem Gellért Campusán az AIB-CEE konferencián Budapesten 2024. szeptember 18-án. (Fotó: Budapesti Corvinus Egyetem)
