Gulyás Gergely bejelentette: hamarosan egymillió forintot keresnek a tanárok

A források végesek, eddig is jelentős forrásokat költöttünk a kórházak klimatizálására, lehet, hogy ezután többet kell majd – mondta Gulyás. Arra a kérdésre, hogy helyén vannak-e a kormány prioritásai (reptérvásárlás, Vodafone) a források elosztása kapcsán, Gulyás elmondta, hogy több ezerrel nőtt az ápolók száma, az állami szolgálatban levő orvosok száma, a bérek pedig jelentősen emelkedtek.

Gulyás Gergely nem tudott meg semmit a kínai hitelről a múlt hónaphoz képest, de most azt mondta, hogy ismét rákérdez Varga Mihály pénzügyminisztertől.

A Portfolio írta meg júliusban, hogy a kormány államközi hitelt vett fel kínai állami bankoktól. A hitel kamatát nem ismerjük.

Gulyás Gergely azzal védte a kormány döntését az új irodházak 380 milliárd forintos áron történő megvásárlásáról, hogy az állam számára előnyösebb, ha bérlés helyett saját tulajdonú ingatlanokba költözik. Azt állította, hogy a magyar állam jelenleg évente közel 60 milliárd forintot költ bérleti díjakra, és ha ezek az ingatlanok saját tulajdonba kerülnek, akkor 9-10 év alatt a megtakarítás meghaladja a vásárlás költségeit. Azt is kifejtette, hogy szerinte a három új állami irodaház (Dürer, Zugló, Budapart) négyzetméterárai az energiahatékonyság, zöldtetők, biztonsági rendszerek és egyéb modern megoldások miatt versenyképesek, és nem látja, hogy az állam rossz üzletet kötött volna.

A cél az, hogy minden kórterem klimatizált legyen, folyamatosan folynak erre vonatkozó fejlesztések. Hálózati problémák is vannak, ugyanis van, ahol a működő klíma ellenére is meleg van. Ilyen esetben el lehet halasztani műtéteket, ahogy azt Dél-Eurűpában csinálnak. Nyáron a műtétek 5 ezrelékét kellett átütemezni hűtés hiánya miatt.

Gulyás szerint az elvárható, hogy legyen folyékony szappan a kórházi mosdókban, ezzel kapcsolatban Gulyásnak is rossz tapasztalatai vannak. Ez intézményvezetői kompetencia kérdése is – mondta.

A háborús veszélyhelyzet fenntartása és a háborús kommunikáció nem veti vissza a lakosság fogyasztását? – hangzott a kérdést. Gulyás elmondta, hogy nem a háborús kommunikáció, hanem a háború fogja vissza a fogyasztást. Az emberek nem költenek többet, de a megtakarítások növekednek, ez is egy pozitívum.

Ha csökken az üzemanyag világpiaci ára, akkor ezt a környező országokban is Magyarországon is árcsökkenés követi. A kormány azt várja el, hogy a magyar üzemanyagárak ne térjenek el felfelé a régiós áraktól, eddig eredményes volt ez. Várható, hogy a világpiaci ár esésével a kiskereskedelmi ár is esni fog szerinte.

Gulyásnak fogalma sincs, miért szüntette meg a KSH a régiós üzemanyagárok összehasonlítását.

Minden jel arra utal, hogy az infláció az év egészében 4% alatt marad – mondta Gulyás. Korábban a kormány arra számított, hogy 6% körül lehet az infláció.

A gazdasági növekedés idén 2% körül lesz – mondta Gulyás. A beruházások leállításáról azt mondta, hogy idén is indulnak beruházások, jövőre is lesznek. Érdemi változást nem tervezünk a beruházás-stopban. Az állami beruházás-arány így sem alacsony.

A költségvetési nehézségekről kapcsolatban elmondta, hogy nincs szükség további devizakibocsátásra, Magyarország tudja fizetni a kötelezettségeit gond nélkül.

A megállapodás értelmében átmegy magyar tulajdonba az olajszállítás, az orosz-ukrán határtól a Mol veszi át a szállítást. Ez növeli a kockázatokat, már vannak számítások is, hogy mennyivel lesz drágább, nagyjából hordónként másfél dollárral. Ezt a megállapodást az ukrán fél is támogatja.

A kormány nem tárgyalt még a költségek áthárításáról, de ma is van egy olyan adófizetési kötelezettsége a Molnak, ami a Brent és Ural árkülönbségének 95%-át elveszi – Gulyás ezt arra válaszul mondta, hogy megengedik-e a Molnak, hogy a költségnövekedést áthárítsa. Gulyás azt mondta, hogy van tér a megállapodásra, de részleteket nem mondott el:

ám a cél, hogy a fogyasztói ár ne emelkedjen.

A minimálbér-emelés kapcsán figyelembe kell venni a munkaadók és munkavállalók megegyezését, amiben a kormány közvetít, akár dönteni is tud, de az lenne ideális, hogy akár egy három éves egyezség is létrejönne, ami lehetővé tenné a minimálbér gyors és radikális emelését. Akár arra a szintre, ahol a minimálbér és bérminimum is összeér.

Ez támogatná azt is, hogy a mediánbér közeledjen az átlagbérhez. Ma a mediánbér az átlagbér nagyjából 80%-a.

Magyarországnak is van képviselete a WHO-nak, a tisztiorvosi szolgálat pedig figyeli, hogy kell-e lépéseket tenni Magyarországon a majomhimlő ellen. Egyelőre nem kell – mondta Gulyás. Elmondta, hogy az egészségügyi miniszterek legutóbbi ülésén erről volt szó, és ha súlyosbodik a helyzet, lehetnek intézkedések, de egyelőre még ajánlás szintjén sincs erről szó.

Ha a kormány úgy dönt, hogy Brüsszelbe küldi a migránsokat, akkor az egyirányú jegy árát a kormány örömmel állja – mondta Gulyás. A miniszter az eseményen korábban elmondta, hogy ha nem születik megállapodás az EU-val a menekültügyben, akkor a kormány a határról egyenesen brüsszelbe küldi a migránsokat.

Az Északi Áramlat felrobbantása egy terrorcselekmény, amelyben a nyomozás jelenlegi állása szerint az ukránok közreműködtek – mondta. Gulyás szerint az, hogy Ukrajnát megtámadták, nem tesz jogszerűvé egy ilyen lépést.

Aki ma Magyarországon társadalmbiztosítási járulékot fizet, annak jogosultnak kell lennie arra, hogy állami ellátáshoz jusson – mondta Gulyás, aki elmondta, a kormány ellenzi a kűórházbezárásokat.

Az új KRESZ-szabályok is várhatóan szeptemberben kerülnek megtárgyalásra – mondta Gulyás.

Gulyás szerint nem kérdés, hogy lesz gyorsvasút, ám a kérdés inkább az, hogy mikor. Ha célvasutat szeretnénk (ami a Nyugati és a reptér között közlekedik), az hosszabb idő, 4-5 év. Ha a szolnoki vonalon alakítanák ki a vasutat, az rövidebb idő, ám ez lassabb megoldás lenne. Még ebben az évben döntés születik a kormány részéről – mondta Gulyás.

Az ukrán hadsereg a kurszki műveletei során irányítása alá vont a szudzsai gázterminált, ahonnan Magyarországra is érkezik gáz a Gazpromtól Ukrajnán keresztül. Mint Gulyás Gergely elmondta, nem tartanak attól, hogy veszélybe kerülne a magyar gázellátás, azonban – ahogy energetikai kérdésekben eddig is mindig – már jelezték a harcoló feleknek, hogy a gázállomás körüli harcoktól tartózkodjanak.

A MOK elnöke elmondta, hogy lett volna egy orvosregiszter-rendszer, amitől a kormány elzárkózott. Gulyás erre azt mondta, hogy nem tud róla, hogy a kormány ettől elzárkózótt volna. Elmondta, hogy Magyarországon van helye a magánegészségügynek, de az államit ettől el kell különíteni, az orvosoknak tisztességes fizetéseket kell adni. Gulyás elmondta, hogy ez a javaslat szimpatikus, ezért most annyit ígér, hogy felhívja a figyelmét az egészségügyi kormányzatnak.

Júniusban a kormány minden adósságot kifizetett, júniustól havonta 12 milliárd forintos többletet biztosít a kormány. Azt nem lehet állítani, hogy nem lesz néhány milliárdos hiány, de ez a megoldás működőképesnek tűnik.

A kormány gyakran hivatkozik arra, hogy az EU semmilyen támogatást nem utalt a határvédelemre. Azonban az Európai Bizottság – a kabinet által elvártnál jóval kisebb összeget –, de több ízben, egyes programokra koncentrálva már utalt támogatásokat.
Magyarország 2015 és 2020 között összesen 144,17 millió euró (2020-as árfolyamon 52 milliárd forint) uniós támogatásban részesült a migráció és határvédelem jobb kezelésére az uniós végrehajtótestület tájékoztatása szerint. Ebből 39,80 millió eurót a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapból (AMIF), míg 104,37 millió eurót a Belső Biztonsági Alapból (ISF) kapott az ország. A támogatás két fő formában érkezett: rövid távú, sürgősségi segítségként, valamint hosszú távú, nemzeti programok részeként. A sürgősségi támogatásból Magyarország 26,84 millió eurót kapott, ebből 18,07 millió eurót már kifizettek, míg a hosszú távú programokra 117,33 millió eurót allokáltak a 2021-ig tartó többéves pénzügyi keretből.

Azóta is döntöttek támogatásokról: a 2021-2027-es költségvetési időszakban az AMIF számára Magyarországra allokált összeg 72,1 millió euró (jelenlegi árfolyamon 28,5 milliárd forint). A prioritások közé tartozik a háború elől menekülő ukránok befogadása és társadalmi integrációja is. A szociális alapból (ESA) egyelőre nem érkezhettek meg a támogatások, mivel a kondicionalitási eljárás és egyéb jogállamisági tárgyú viták miatt ezeknél a programoknál még állnak a kifizetések.

A költségvetési kilátásokkal kapcsolatban a kormány gyakran hivatkozik az amerikai elnökválasztásra. Ezzel kapcsolatban Gulyás elmondta, hogy ha Kamala Harris nyer, akkor az marad, amiben élünk: folytatódik a háború, ez pedig kihat a költségvetésre is. Gulyás szerint ha Trump elnök lesz, saját elmondása szerint véget vet a háborúnak, ez pedig jót tenne a világgazdaságnak.

Gulyás Gergely a kérdésre válaszul elmondta, hogy egyelőre nincs baj, de a fogyasztás nem úgy alakul, ahogy azt várni lehetett. Emellett a külső környezet alakulása sem jó, ami visszahat a magyar növekedésre. A növekedés az idei évben a várttól elmarad, a jövő évben viszont magasabb növekedés várható idehaza.

A digitális állampolgárság program szeptemberben elindul, a dap.gov.hu honlapon már most is látható minden tájékoztatás. Szemben az eddigi "bonyolult és életidegen" állami rendszerekkel szemben itt lehetőség lesz rá, hogy a saját ügyeit mindenki telefonon elintézze – mondta Gulyás, aki arra biztat mindenkit, hogy töltsék le az applikációt.

A kormánynak voltak tervei a rendelőintézetek átvételére, az egységes ügyeleti rendszer is sikeresen működik, sokan átadták szakrendelőiket. Ám végül úgy döntött a kormány, hogy ezen a hibrid rendszeren nem kíván változtatni.

Vitályos Eszter elmondta, hogy az elmúlt években a magyar köznevelési intézmények jelentős digitális fejlesztésekben részesültek, amelyek teljes összege elérte a 200 milliárd forintot. Így négy év alatt közel 500 ezer notebookot osztottak ki az 5-12. évfolyamos diákoknak, valamint 200 okos tankönyvet fejlesztettek. Valamint több ezer digitális oktatási anyag vált elérhetővé a diákok és pedagógusok számára, ezzel támogatva a tanulás és tanítás hatékonyságát.

Vitályos Eszter szerint az elmúlt öt év során összesen 2680 óvodai és iskolai fejlesztési projekt valósult meg országszerte, amelyeket a Nemzeti Köznevelési Infrastruktúra Fejlesztési Program keretében, hazai forrásokból finanszíroztak. Jelenleg is 220 projekt van folyamatban, melyek közé tartozik 57 új tanuszoda, 87 új tornaterem, 44 tanterem, valamint 31 új iskola és egy óvoda fejlesztése vagy építése.

Emellett idén is fenntartja a kormány az ingyenes tankönyvellátást, a kedvezményes gyermekétkeztetést, és a különféle oktatási, mint például a KRESZ- és nyelvvizsga támogatás. Ezekkel az intézkedésekkel a kormány igyekszik elősegíteni a magyar családok anyagi biztonságát és az iskolakezdés megkönnyítését.

A menekültügyi megállapodást a kormány kritizálja, Magyarországot most bírsággal sújtja az EU – mondta a miniszter. Gulyás emellett elmondta, hogy a schengeni határok védelmére a kormány továbbra sem kap forrásokat, ezért a kormány arra kérte az igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg, egy perben hogyan lehetne ezen költségek egy részét érvényesíteni.

Gulyás elmondta, hogy a határon minden migránsnak fel fogja ajánlani, hogy a határról egyenesen Brüsszelbe szállítja a migránsokat,

ha a bíróság és a Bizottság lehetetlenné teszi, hogy a határton megállítsuk a migrációt. Ám a kormány továbbra is bjzik a megállapodásban.

"Magyarország nem kívánja a végrelenségig fizetni a bírságot, ezért ha nincs megállapodás, egyirányú jegyet adunk a migránsoknak Brüsszelbe" – mondta.

A kormány a tegnapi ülésén foglalkozott az energiabiztonsággal. Azt tudjuk mondani, hogy bár Brüsszeltől nem kaptunk támogatást, mégis sikerült előrelépni, a Mol a magyar kormány támogatásával kezdett tárgyalásokat az energiabiztonságról. Valamilyen megoldást kell találni, hogy a kőolaj-tranzit ne álljon le – mondta Gulyás Gergely.

A szállítás alighanem költségesebb lesz, és a szállítást is kockázat övezi, de remélhetőleg biztosítva lesz a kőolaj-szállítás. A tárgyalások jelenleg is zajlanak.

Úgy tűnik, az energiabiztonság hosszú távon garantálható lesz a megállapodással

– mondta.

Szeptember 2-án becsöngetnek és megkezdődik a 2024-25-ös idei tanév, a szülők terheinek csökkentésére és az iskolakezdés megkönnyítése érdekében idén is hamarabb érkeznek a szeptemberben esedékes családtámogatási ellátások: a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a családi pótlék is – jelentette be Vitályos Eszter kormányszóvivő.

Ismertette, a Magyar Posta Zrt. pénteken kezdi meg ezek kézbesítését a Magyar Államkincstár pedig szintén holnap utalja ezeket az ellátásokat az érintettek bankszámlájára. Vitályos közölte, hogy ennek köszönhetően mintegy 1 millió 100 ezer család már a tanévkezdés előtt hozzájut a szeptemberben esedékes pénzügyi támogatásokhoz.

A kormány a tegnapi ülésen áttekintette az oktatás helyzetét, teljeskörű képet kapott a kormány – mondta Gulyás. A kormány a vállalásoknak megfelelően folytatja a pedagógus-béremelés programját, jövőre a diplomás átlagbér 80%-át eléri a tanárok bére. A pedagógus átlagbérek jövőre bruttó 820 ezer forintra nőnek. Ez azt jelenti, hogy további 21%-os növekedés várható – mondta Gulyás. A miniszter bízik benne, hogy a kormányzati ciklus végére már a bruttó egymilliót is eléri majd a pedagógus-átlagbér.

Csütörtökön Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Vitályos Eszter kormányszóvivő sajtótájékoztatót tart „Mit, miért tesz a kormány?” címmel.

A kormányzati sajtótájékoztató témái között szerepelhetnek majd gazdasági kérdések, különös tekintettel a magyar állami költségvetés cash-flow problémáira, amelyekről Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter beszélt egy minapi interjúban. A nehézségeket a tárcavezető szerint a magas kamatkiadások okozzák. Emiatt a gazdasági kabinet a beruházások elhalasztását fontolgatja, és új költségvetési intézkedéseket is tervez, például a családi adókedvezmény megduplázását és adóügyi könnyítéseket.

A sajtótájékoztatón szó lehet még a budapesti lakáspiaci feszültségek enyhítésére vonatkozó javaslatokról, mint az Airbnb szabályozása, valamint a kkv-k támogatására irányuló állami beruházási programról. További témák lehetnek a béke és a "békeköltségvetés", az EU-pénzek lehívási kilátásai és a Lukoil-ügy miatt esetleges üzemanyag-ellátási problémák. Továbbá a magyar gázellátás, mivel az ukrán erők elfoglalták Kurszk régióban Szudszában a Gazprom által használt gázterminált is.

Valamint a magyar EU-elnökséggel kapcsolatos ügyek, a további budapesti események sorsa, amelyeket egyelőre bojkottál az Európai Bizottság miután Orbán Viktor miniszterelnök Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping kínai elnököknél tett látogatást, amelyekről nem értesítette az EU-tagállamokat és Brüsszelt.

Az eseményeket élőben tudósítjuk majd itt a Portfolio-n.

Címlapkép: Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezetõ miniszter (j) és Vitályos Eszter kormányszóvivõ a Kormányinfó sajtótájékoztatón a Miniszterelnöki Kabinetiroda épületében 2024. július 8-án. A fotó forrása: MTI Fotó/Szigetváry Zsolt