Számos kutatás szerint a női vezetők jelenléte egy szervezet élén felgyorsítja és hatékonyabbá teszi az éghajlatváltozás és a környezetszennyezés elleni fellépést. Simon Anita, az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. fenntarthatóságért és körforgásos gazdaságért felelős vezérigazgató-helyettese azokat a női polgármestereket hozza első példának, akik a világ leginkább fenntartható városait, például Koppenhágát, Oslót vagy San Franciscót vezetik. Számos kutatás igazolta, hogy
a női tulajdonú vállalkozások nagyobb valószínűséggel törekszenek az energiahatékonyság növelésére,
és vezetőik pedig nagyobb valószínűséggel támogatják az éghajlat-politikai és fenntarthatósági intézkedéseket, mint a férfiak. Végezetül azt is többször kimutatták, hogy minél nagyobb egy vállalat igazgatótanácsában a nemek közötti sokféleség, annál jobb az éghajlati és innovációs téren nyújtott teljesítmény.
Ebből a megfontolásból hívta életre 2024. februárjában az EIB az EU Women Climate Leaders Network nevű szervezetet.
A szervezet nyitóeseményén közel félszáz női vezető képviselte az EU 27 tagállamát,
az előadók között pedig a környezetvédelem, az éghajlatváltozás és a pénzügyi szektor zöld átállásának kérdéseivel foglalkozó kutatók tűntek fel.
A szervezet legfontosabb célkitűzése a networkingre irányul: a magas szintű európai vezetők közötti kapcsolat megteremtésének és ápolásának elősegítésére. Szintén a meghirdetett célok között van a thought leadership-szemlélet kialakítása az új üzleti modellek, a pénzügyi termékek, a nem pénzügyi beszámolók, az új technológiák és az innováció, mint üzleti lehetőség terén. Fontos továbbá a láthatóság javítása, a fenntarthatósággal kapcsolatos területeken vezető szerepet betöltő nők láthatóságának elősegítése és vezetői szerepük ösztönzése. Kiemelt hangsúlyt fektetnek a tudatosság növelésére is az EU Women Climate Leaders Networkben, hogy megvilágítsák a nemek közötti egyenlőség és az éghajlatváltozás elleni küzdelem összefüggéseit.
A kezdeményezés kiemelten fontosnak tartja továbbá az európai kockázatitőke-ökoszisztémában a nemek között fennálló finanszírozási szakadék felszámolását, emellett hozzájárul az innovatív, zöld, inkluzív pénzügyi megoldások terjesztéséhez és a transzformációs befektetések ösztönzéséhez a magánszektor együttműködésével. A konferencián Nadia Calviño, az EIB elnöke arról is beszélt, hogy milyen fókusszal képzeli el a pénzintézet a zöld átállást, illetve hogyan tervezi megteremteni ennek a finanszírozási hátterét.
Hogyan ösztönözhetők a nagyvállalatok a zöld átállásra?
Az anyagi források mellett a vállalatvezetők nyitottsága és megfelelő hozzáállása is elengedhetetlen ahhoz, hogy teret nyerjen a fenntarthatóság. Marjut Falkstedt, az EIB-csoporthoz tartozó Európai Befektetési Alap (EIF) vezérigazgatója szerint az ezen a téren kimutatható előnnyel induló női vezetők szerepének kiemelése további lendületet adhat az éghajlati, környezetvédelmi és társadalmi innovációnak.
„A nemi arányok tekintetében is kiegyensúlyozott vállalatokra inkább jellemző, hogy beépítik a fenntarthatóságot innovációs erőfeszítéseikbe”
– erősítette meg Simon Anita, aki az EU Woman Climate Leaders Network nyitóeseményének egyik meghívottja volt.
A vezérigazgató-helyettes szerint a környezetszennyezés és a klímaválság legnagyobb részt a nagyvállalatok felelőssége, emiatt sok kritika éri az átlagfogyasztóra nehezedő – sokszor indokolatlan, eltúlzott – nyomást. Ugyanakkor úgy látja, hogy
„Az EU szabályozási rendszerében az utóbbi időben számos előírás és ellenőrzési program született, amelyeket ezek a cégek nem tudnak és nem is akarnak megkerülni: a Green Deal szerinti működés és az ESG-tanúsítványok megszerzése elemi érdekükké vált.”
Simon Anita szerint jelenleg az ESG-tanúsítvánnyal rendelkező cégek egyik legfontosabb törekvése, hogy ne merülhessen fel velük kapcsolatban a green washing gyanúja. Azaz ne érhesse őket az a vád, hogy valótlanul környezetbarátnak tüntetnek fel egy terméket vagy szolgáltatást, hiszen a fenntarthatóságban a hitelesség és a bizalom ugyanúgy alapértéknek számít, mint az üzleti életben.
Körforgásos gazdaság és környezetvédelem az energetikai szektorban
Ezt a kettősséget felismerve fektet kiemelt hangsúlyt a környezetbarát működésre az ALTEO már 2008-as alapítása óta. Simon Anita ezen időszak egyik legfontosabb tapasztalatának azt tartja, ahogyan a hagyományos és a megújuló erőművi portfólió párhuzamos működtetése organikus és működőképes alternatívává válik a zöld átállásban, mivel ma Magyarországon nem lehetséges kizárólag megújuló forrásokból fedezni az energiaigényt.
„Az ALTEO jelenleg 50 százalékban megújuló erőforrásból állítja elő a villamosenergiát”
– mondta el a Portfolio-nak a vezérigazgató-helyettes.
Nem csak a széles körben ismert nap- és szélerőművek, illetve a geotermikus energia használható fel az energetikában, további megújuló erőforrások is léteznek. Simon Anita szerint
jelentős potenciál rejlik a hulladékgazdálkodás energetikai szektorba való bevonásában is.
Az ALTEO tulajdonában álló, 2 megawatt beépített kapacitású nagykőrösi biogáz-erőmű például szerves hulladékból állít elő villamosenergiát. Áttételes szereplője ennek a terepnek az ALTEO csoport leányvállalata, a komplex hulladékgazdálkodási szolgáltatásokat nyújtó Fe-Group Invest Zrt., amely az egyéb anyagáramok mellett elektronikai papírhulladékot és műanyag fóliákat gyűjt be és kezel. Az ezekből újrahasznosítással előállítható termékek nem kifejezetten az energiatermelésben használhatók fel, hanem annak a járulékos anyagigényét tudják fedezni. Az újrahasznosított műanyagból például gázvezetékek készíthetők, ahogyan az alumíniumból készült üdítős dobozok újrahasznosítási lehetőségeiben is sok a kiaknázatlan lehetőség.
A cikk megjelenését az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. támogatta.
Címlapkép forrása: Shutterstock
