Még mindig rengeteg cég Excel-táblákban vagy papíralapon tartja nyilván az adatait, de már egyre többen gondolkodnak szoftveres megoldásokban is. "Sokszor viszont az a probléma, hogy az alkalmazott megoldások nem elégítik ki olyan szinten az igényeket, amely megkönnyíti például a hulladékbevallás folyamatát” – mondta el a konferencián Imre Andrea, a DMS One folyamatfejlesztési tanácsadója.
A hatóság elvárása, hogy a vállalkozások digitális formában szolgáltassák az adatokat, a vállalkozás érdeke pedig, hogy ez könnyedén, gyorsan és hatékonyan működjön.
Sokszor nagyon jó volna egy kézmozdulattal elintézni az adatszolgáltatási kötelezettségeket, de sajnos ezt a munkát nem lehet megspórolni. Az viszont vezetői döntés, hogy a vállalkozások milyen irányba indulnak el, analóg vagy digitális módon kezelik az adataikat
– tette hozzá Imre Andrea.
Ma már rendelkezésre állnak olyan megoldások, amely használatával azok a szereplők, akik részt vesznek a hulladékbevallási folyamatban, mint a termelők, a szállítók vagy a gazdálkodók, ugyanazzal a szoftveres megoldással végig tudják menedzselni hulladék-adatrögzítési, -szállítási és a -bevallási feladataikat.
Hulladékbevallási kisokos
A 309/2014. (XII. 11.) Korm. rendelet határozza meg a hulladékokkal kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettséget is, amit hulladékbevallásként szoktak emlegetni. A bevallás elektronikusan az OKIRKAPU-n keresztül teljesíthető, lehet éves vagy negyedéves.
A termelőnek napi szintű jogszabályi kötelezettsége, hogy a szükséges adatokat rögzítse, amikor pedig az elszállítás történik, akkor az adott hulladékot egy szállító levéllel hitelesíti és adja tovább a szállítónak. Abban az esetben, ha a szükséges adatok egy szoftverben, egy helyen szerepelnek, akkor a szállítólevél digitális formában kezelhető extra idő ráfordítása nélkül, amelyhez akár egy üzenet is csatolható.
Az adatszolgáltatáshoz a szoftverből egyetlen gombnyomással kinyerhetők és feltölthetők az adatok, ráadásul abban a struktúrában, ahogy azt a hatóság elvárja.
A fenntarthatósági jelentéstételi kötelezettség már nem választás, 2027-re az összes hazai vállalatra vonatkozik majd. “A vállalkozásoknak a mai nappal el kell indítaniuk a fenntarthatósági stratégiájukat és abban kell gondolkodni, hogy hogyan tudják a saját működésünket fenntarthatóan megvalósítani a jövőben” – hangsúlyozta a DMS One szakértője.
Ezekre a változásokra a cégek elég eltérően tudnak reagálni, hiszen a változás mindig először valamilyen sokkal jár. Azonban a saját szervezeti egységen belüli edukáció révén az egyes munkafolyamatok is tudatosabbá tehetők
– mondta Imre Andrea. Minél hamarabb elkezdik, a vállalkozások annál jobban járnak, hiszen egy mély elemzés vagy folyamatfejlesztés nem rövid idő. Minél később fognak hozzá, annál nehezebb lesz a fenntarthatóságra vonatkozó adatgyűjtés és a folyamatok digitális kialakítása.
Az ESG itt van és itt is marad
Arról, hogy a hazai vállalatok hogyan állnak az ESG és azon belül is a GHG kibocsátások monitorozásával, jelentésével, illetve, hogy múló divatként vagy meghatározó trendként tekint-e a piac az ESG-re, Nagy Julianna, szenior menedzser ESG és fenntarthatósági szolgáltatások, KPMG kérdezte a konferencia egyik délutáni panelbeszélgetésének a résztvevőit.
Hatalmas portfóliót, több mint 600 ezer négyzetméternyi ingatlant kezel hazánkban a CPI Hungary, amelyek kifejezetten jövedelemtermelő ingatlannak számítanak. “Igyekszünk úgy dolgozni, hogy a fejlesztéstől és a bérbe adáson keresztül az üzemeltetésig, mindenki kivegye a részét az ESG-törekvésekből. Az a célunk, hogy egy közös mátrixban létrejöjjön és megvalósításra kerüljön az a mód, amit magunknak határozunk meg” – mondta el a konferencián Budai Henrietta, Sustainability Manager, CPI Hungary. A vállalat 6 évvel ezelőtt kezdett foglalkozni az ESG-megfeleléssel, felismerték, hogy a környezettel, a társadalommal, a közösséggel, illetve a vállalat saját folyamatainak átláthatóságában és az etikus működés részeként hosszú távon meghatározó lesz.
Bérbeadóként abban a helyzetben vannak, hogy a bérlőik nagy részének közvetlenül szolgáltatják az energiát, tehát ráhatásuk van az adatok mennyiségére és minőségére.
A csoport már 2018-ban kifejlesztette az adatgyűjtéshez szükséges megoldást, 2020 óta pedig mérik és jelentik a Scope 3 kibocsátást is, ami azért nagyon fontos, mivel a bérbeadott ingatlanok esetében a Scope 3 kibocsátás a legnagyobb, mintegy 75%. “Az üzleti célokat a változó feltételekhez kell igazítani, érdemes erre lehetőségként tekinteni” – hangsúlyozta Budai Henrietta.
“Tényleges problémák és objektív akadályok vannak, el kell kezdeni az alkalmazkodási folyamatot, amely ugyan lassú, de szükséges, ha azt szeretnénk, hogy az adott vállalat meg tudjon felelni az új elvárásoknak” – emelte ki Fülöp Zoltán, ESG divízió vezető, msg Plaut Hungary Kft.
Az adatgyűjtési folyamat kiépítése nem pár hónapos feladat, az első fázis általában 60-90 nap, a második 6-9 hónap, majd ezek után lehet a vállalat működésének szerves részévé tenni.
“Amint megkezdődik az adatgyűjtés, gyorsan fel fog merülni azok minőségének kérdése is” – tette hozzá Fülöp Zoltán, aki szerint már most el kell kezdeni azokat a belső alkalmazkodási folyamatokat, amelyek elvezetnek ahhoz, hogy a gazdasági feltételek tényleges változása esetén ellenállóbb legyen az adott vállalat. “Mindenkit arra biztatnék, hogy ne csak gyűjtse, hanem használja is az adatokat és építse be azokat a menedzsmentdöntésekbe."
“A GDPR-bevezetés egyszeri sokkhatást jelentett, azonban félévente, évente jelennek meg új jogszabályok a fenntartható működés vonatkozásában, amely elköteleződést, folyamatos alkalmazkodást és monitorozást igényel majd a cégek részéről” – mondta el dr. Helembai Gábor, ügyvéd, Taylor Wessing. A társasági jog és az ingatlanjog is erősen érintett az ESG-témákban. “Az általunk készített szerződésekben is egyre többször tűnik fel ilyen fejezet” – tette hozzá.
Elsőként a zöld bérleti szerződések kapcsán lehetett az ESG témakörrel találkozni, mára azonban akár egy beszállítói szerződésben is lehet ilyen, de a fenntartható IT infrastruktúra kialakítása során is jelentősséggel bír.
A vállalatfelvásárlások során már senki sem lepődik meg, ha kap egy átvilágítási kérdőívet, aminek most már lesz egy ESG szekciója is.
Egyre több pénzintézet látja úgy, hogy az ESG-szempontokat a napi működésbe is implementálni kell. “Egy banki szereplőnek nehéz begyűjteni ezeket az adatokat, amelyek ezért jelenleg leginkább becslésen alapulnak” – hangsúlyozta Szege György, ESG és Fenntarthatóság vezető, MBH Bank. A törekvésekhez különböző inszentívek, azaz ösztönzők is kapcsolódnak, a bankok esetében a zöld tőkekedvezmény. “Mi is felismertük azt, hogyha zölden kezdünk el hitelezni, annak van egy költségcsökkentő vagy jövedelemtermelő képessége. Ezért gondolom, hogy ezek lassan, de tudatosan be fognak épülni” – mondta Szege György.
Sok olyan adat van, amelyek ismerete evidensnek tűnik, de mégsem tudjuk például egy adott ingatlan négyzetméterre vetített energiafogyasztását.
“Úgynevezett kompetencia központként működünk, ezeket a folyamatokat próbáljuk egyszerűen meghonosítani, elvinni a különböző területekre és elmagyarázni, hogy miként kellene foglalkozni vele. A kkv ügyfelek nem minden esetben nyitottak az adatszolgáltatásra, ezért szeretnénk segíteni nekik megérteni, hogy számukra miért fontos és ne érezzék akkora tehernek.”
Képek: Portfolio
