A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ), mint a legnagyobb hazai, önkéntes tagságon alapuló vállalkozói érdekképviseleti szervezet
intenzíven nemzetközi kapcsolatait, amelynek célja az európai, a török, vagy akár a kínai, távol-keleti piacok elérése.
Az exportképesség pedig ma már nem lehet gond, a külkereskedelmi tevékenységet folytató vállalkozások száma 2022-ben meghaladta a 100 ezret, több mint 88 százalékuk mikro- és kisvállalkozás (50 fő alatti), 5,2 százalékuk közép- és nagyvállalat volt.
A KKV Munkabizottság a vállalkozások kihívásainak még pontosabb megismeréséhez készítette el a „Looking for the New Normal 2.0” kutatást, amelyből sok meglepő adat derült ki: a cégvezetők fele például úgy gondolja, hogy a piaci bizonytalanságok akadályozzák leginkább a covid-járvány előtti termelési szintre való visszatérést, pozitív azonban, hogy a cégek 95 százaléka fontosnak tartja a zöld és digitális technológiák bevezetését, azonban egyharmaduk forráshiánnyal küzd ezen folyamatok elindításához. A válaszokból az is kiderült, hogy a
vállalkozások majdnem 60 százaléka rendkívül fontosnak, míg 27 százaléka nagyon fontosnak tartja a munkaerő mentális egészségét,
amely szerintük szorosan összefügg a vállalkozás sikerességével is.
„A tanácskozáson konklúzióként azt találtuk, hogy a vállalkozók nagyon magányosak, különösen a covid óta folyamatosan kihívásokkal küzdenek, és ezt nem igazán tudják kivel megosztani, amit alátámasztott a kutatásunk is. Ezért is van kiemelten fontos szerepe az érdekképviseleteknek, ahol a vállalkozók közösségben meg tudják osztani egymással a speciális kihívásaikat, amelyeket az érdekképviseleteknek a kormányzat felé tolmácsolni is tudnak, ahogyan ezt teszi a szervezetünk is immár 35 éve” – mondta Kovács Patrik, a VOSZ társelnöke a Portfolionak.
Arra a kérdésre pedig, hogy mely okok járulnak hozzá leginkább a stresszhez, a munka/magánélet egyensúlyának hiányát (40 százalék), a megnövekedett ráfordítási költségeket (36 százalék) és a képzett munkaerő megtalálásának nehézségeit (33 százalék) említették leggyakrabban.
Az exportképesség erősítéséhez az innováció, és az azt lehetővé tevő humántőke jelentősége kiemelkedő.
Pont emiatt okoz problémát az „agyelszívás”, a hazai KKV-k innovatív szakembereinek elvándorlása multinacionális nagyvállalatokhoz vagy külföldre, ahol a megszerzett know-how már közvetve vagy közvetlenül egy másik ország gazdaságát gyarapítja.
Éppen ennek elkerülésére kezdeményezett párbeszédet a VOSZ Ifjúsági tagozata például a Burgenlandi Fiatal Vállalkozók Szövetségével, amely során azokat az együttműködési pontokat keresték, hogy miként lehet az osztrák-magyar határokon átívelő vállalkozói partnerségeket kialakítani ahelyett, hogy egymás elől vegyék el a piacokat, szakembereket.
Konkrét példák – így segít a VOSZ
A VOSZ nemzetközi munkája során felkutatja azokat a lehetőségeket, amelyekből a hazai vállalkozások is profitálhatnak, ugyanakkor fontos az is, hogy élni tudjanak ezzel. A Zhejiang tartományhoz tartozó Ningbóban rendezték meg idén például a Kína – Közép- és Kelet-Európai Országok (CEEC) Expót, amelynek ezúttal Magyarország volt a díszvendége. A „Gyakorlati együttműködés a közös jövőért” címmel megrendezett vásáron nem egészen háromezer kiállító, több mint 10 ezer vásárló és mintegy 100 ezer látogató vett részt.
A szervezők szerint az esemény során több mint 10 milliárd jüan (1,43 milliárd dollár) értékű üzleti tranzakció történt a kelet-közép-európai termékekkel kapcsolatban.
Tavaly évvégéig pedig 176 projekt valósult meg Ningbo és a kelet-közép-európai országok között, 1 milliárd dollárt meghaladó kétirányú beruházással.
A VOSZ Ázsiában máshol is aktív, az Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciója május elején vett részt Isztambulban, a Türk Államok Fiatal Vállalkozóinak Csúcstalálkozóján, ahol szervezet delegációjához több hazai vállalkozás is csatlakozott.
Például a hazai élelmiszer- és feldolgozóipar fejlett, megfelelő tudással rendelkezik, miközben a türk államok jelentős része rendelkezik alapanyaggal, ez a magyar know-how pedig ma már exportképes”
– mondta a Portfolionak Inotay Petra, a VOSZ Ifjúsági és Kezdő Vállalkozás szekciójának elnöke. Magyarország 2020-ban csatlakozott a Türk Tanács befektetési alapjához, amely idén márciustól 500 millió dolláros kerettel indult el.
Ezeken túl a VOSZ aktív szerepet vállal az ENSZ munkaügyi szervezetében, az ILO-ban is, valamint rendszeresen képviseli a hazai vállalkozásokat a világ 20 legnagyobb gazdaságával rendelkező országokat tömörítő Business20-ban is.
Kiemelt figyelem a határon túli magyar vállalkozásokra
A szervezet még 2016-ban, Czomba Csaba, a VOSZ keretén belül működő Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fóruma elnökének kezdeményezésére kezdett el kapcsolatot kialakítani a határon túli magyar vállalkozói szövetségekkel.
Az érdekképviselet ma már 22 határon túli vállalkozói szervezettel működik együtt, és folyamatosan azon dolgoznak, hogyan lehet a határon túli magyar vállalkozások és anyaországi partnereik közötti kapcsolatot erősíteni.
Ennek szellemében évente több alkalommal rendeznek konferenciákat és üzletember-találkozókat, mint például a Magyarkanizsán megrendezett „Délvidék Összefog” elnevezésű rendezvény, vagy a Csíkszeredában tartott elnökségi ülés és üzletember találkozó.
A Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége és a VOSZ létrehoz továbbá egy közös online vállalkozói piacteret is annak érdekében, hogy az anyaországi és a határon túli vállalkozások online jelenlétét erősítsék. Ez a B2B portál várhatóan az ősszel már hivatalosan elindulhat a határon túli vállalkozói szervezetek tagjainak ajánlataival, üzleti szolgáltatásainak, termékeinek bemutatásával.
Fotók: VOSZ, címlapkép: Getty Images
A cikk megjelenését a VOSZ támogatta.
