Alapjaiban változhat meg sok magyar cég működése: az ország nagy részét már lefedi a gépek közötti kommunikáció

A gépek közötti kommunikációra (machine to machine - M2M) számos cég fejleszt megoldásokat, a közműszolgáltatás, egészségügy, biztonságtechnika, közlekedésbiztonság területén és még nagyon sok egyéb esetben bizonyulhat hasznosnak ez a technológia.

Az ilyen beruházások megvalósítása függ attól is, hogy az ezeket megvalósító cégek milyen eszközparkkal rendelkeznek.

A gépek közötti kommunikációt lehetővé tevő rendszerek a mindenki által ismert, nagykapacitású mobilinternet hálózathoz képest egy limitált képességű, de a gépek közötti kommunikációs igényeket tökéletesen kiszolgáló, úgynevezett NB-IoT vagy LTE-M hálózatot használnak. Ezekben a rendszerekben olyan végpontokra (speciális modemmel szerelt szenzorok, kamerák, GPS jeladók, stb) van szükség, amik ezt az erre dedikált hálózati szabványt támogatják, azaz képesek a hálózatnak ezt a képességét elérni. A jó hír, hogy az ilyen eszközök a limitáltabb képességük miatt lehetnek kedvezőbb árfekvésűek, így cégek számára beláthatóbb befektetéssel jár egy akár sok száz vagy sok ezer végpontot kiszolgáló M2M rendszer kiépítése is.

Nem kell nagy sávszélesség

Az ilyen eszközök ugyanis nem igénylik az általunk naponta, adott esetben nagy felbontású videók letöltésére vagy streamelésére használt mobilhálózatot. A gépek közötti kommunikációt támogató hálózati technológiák kapacitásukban limitáltabbak a hétköznapi mobilinternet-hálózathoz képest – de a gépek közötti kommunikációban jellemzően nincs is ennél többre szükség.

Ezeknek a hálózatoknak a felhasználói nem internetező emberek, hanem gépek, alacsony adatforgalmi igénnyel.

Tehát nem laptopok, telefonok vagy PC-k jelentik az új technológián kommunikáló gépeket, hanem valamilyen szenzorral, érzékelővel, kamerával, GPS-szel vagy ezek kombinációjával felszerelt modemek.” – mondta el Koller György, a Yettel Magyarország műszaki vezérigazgató-helyettese.

A gépek közti hálózatokról elmondható, hogy sok esetben nagy mennyiségű jeladó eszköz vesz részt a rendszerben, adatforgalmuk és mobilnetes sávszélesség-igényük alacsony – például egy vízszolgáltató vállalat jeladói az ügyfelek mérőóráiban.

Nem mindegy az egységár

Az M2M eszközök is tudás, képesség és funkció alapján jelentősen eltérő költséget jelenthetnek. Illetve természetesen nem mindegy a felhasználás célja – egy riasztórendszerhez 5-10 végpont, vagyis érzékelő is elég, míg egy agrárvállalat digitalizálásához több ezerre is szükség lehet, a vízközmű-szolgáltatónak pedig legalább annyira, amennyi ügyfelének vízórájába telepíteni szeretné - vagyis akár több tízezerre.

A tömeges eszközigény miatt fontos szempont egy-egy jeladó egységára. Ezek az eszközök akkor tudnak olcsók maradni, ha nem a legmodernebb, hanem az M2M feladat ellátására „éppen elegendő” képességű alkatrészekből szerelik össze őket, és nem rendelkeznek kihasználatlan képességekkel, haszontalanul növelve az eszköz árát

– mondta el Koller.

A beruházás nagysága tehát az érzékelők számosságától függ, ezen kívül az egyes végpontok konkrét funkciói befolyásolják az árat: míg a hálózati képesség minden LTE-M eszközben azonos, az adott végpont árát befolyásolja az egyéb igényelt képességek köre is. Azaz nem mindegy, hogy egy egyszerű mozgásérzékelő modulra van szükség, vagy szénmonoxid mérő, kamera és GPS modul is szükséges az adott feladat ellátására a végponton.

Külön hálózaton dolgoznak

Jellemző, hogy egyes jeladók helyhez kötötten működnek – például egy mérőóra havi rendszerességgel jelt ad a központi rendszernek. Az M2M rendszerben működő jeladók egy speciális NarrowBand Internet of Things, vagyis „NB IoT” hálózaton üzemelnek, amely nagyon alacsony, hozzávetőleg 70 kbps sávszélességgel tökéletesen kiszolgálja a gépek közötti kommunikáció igényeit.

A társaság NB IoT lefedettsége korábban a Dunántúlra és Budapestre koncentrálódott, a folyamatos fejlesztéseknek köszönhetően azonban már az ország területének nagyjából hetven százalékán érhető el a szolgáltatás.

Ez a lefedettség a hálózatmodernizációs munkálatoknak köszönhetően folyamatosan növekszik, sőt, a lehetőségek adottak, hogy új felhasználói igény esetén jelenleg nem lefedett területeken a Yettel célzottan bővítse NB IoT hálózatát.

A Yettel a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) legfrissebb mobilpiaci jelentése alapján Magyarországon piacvezető az eszközök közötti (M2M) kommunikációra használt aktív SIM kártyák piaci részesedésében. Ezt a pozíciót erősítheti tovább, hogy a cég mobilhálózatán elérhetővé vált az LTE-M technológia is, amely egy új, magasabb szintű, speciálisan a gépek közötti kommunikáció (M2M/IoT) kiszolgálására fejlesztett hálózati képesség.

Ez olyan megoldás, amely kisebb komplexitású, olcsóbb eszközzel teszi lehetővé egyrészt a NB loT-nál nagyobb adatátviteli sebességet, ami akár vizuális tartalom átvitelére is alkalmas, másrészt a teljes mobilitást a gépek közötti kommunikációban

- tette hozzá a szakember.

 Ezek a korábbinál fejlettebb (így költségesebb) jeladó eszközöket igényelnek, az eszközgyártók pedig továbbra is arra törekednek, hogy a fejlettebb igényeket is az arra „éppen elég” képességű alkatrészekből építsék össze: így született meg a CAT-M elnevezésű szabvány és eszközkategória, valamint mobilhálózati oldalon az azt kiszolgáló LTE-M hálózati képesség.

Már meg is szólíthatjuk a gépeket

A NB IoT-hez képest az LTE-M legnagyobb újdonsága azonban, hogy már a kétirányú kommunikációt is lehetővé teszi, azaz egy jeladó nem csupán jelt ad, majd „elalszik”, hanem a központi rendszer az LTE-M hálózaton képes megszólítani az egyes gépeket, végpontokat, immár fejlettebb eszközöket, és a NB IoT-nél nagyobb sávszélesség lehetővé teszik, hogy az LTE-M-en akár kameraképet is továbbítsanak. Az LTE-M bevezetésével ráadásul megnyílt az SMS-küldés és a hangalapú hívások lehetősége is a gépek közötti kommunikációban, amire korábban NB IoT hálózaton nem volt lehetőség, ezek a funkciók pedig jelentősen bővítik az új technológia felhasználási lehetőségeit.

A mobilszolgáltató már biztosítja az LTE-M kapcsolódást ügyfelei számára, a folyamatos fejlesztések mellett jelenleg már az ország területének mintegy 60 százalékán.

„Mind a NB IoT, mind az LTE-M hosszú távon is releváns hálózati képességet jelentenek, aminek kihasználtsága dinamikusan bővülni fog a jövőben. A szóban forgó hálózatok felhasználása elsősorban üzleti területen várható, de az LTE-M kompatibilis okoskiegészítők, így például okosórák révén közvetlen lakossági felhasználásban is erősödő szerepet kaphat.” – foglalta össze Koller György.

A cikk megjelenését a Yettel Magyarország támogatta.

Fotó: Getty Images, Yettel