A pénztári megtakarítások az egyik legnépszerűbb öngondoskodási célú befektetési formának számítanak ma Magyarországon, amiben nagy szerepe van annak, hogy ezek az öngondoskodási formák olcsóak, átláthatóak és egyszerűek, afféle ideális belépő termékek a lakosság számára a hosszú távú megtakarítások piacára.
A pénztárak népszerűségét a pandémia sem tudta megingatni, sőt, a számokból az látszik, hogy a különleges helyzet ráirányította a lakosság figyelmét a téma fontosságára.
A hazai öngondoskodók jelentős része nem tévesztette szem elől a céljait, sőt 2021-ben is növelték mind a hosszú távú nyugdíjcélú megtakarításaikat, valamint a rövid és középtávú egészségpénztári befizetéseiket
– közölte lapunkkal Nagy Csaba, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének (ÖPOSZ) elnöke. A szövetség a magyarországi nyugdíjpénztári szektor 97 százalékát, valamint egészség- és önsegélyező pénztárak 90 százalékát képviseli. Rajtuk keresztül közvetlenül, mintegy 2 millió pénztártag (de közvetetten mintegy 3 millió fő) érdekeit képviseli, vagyis jó rálátása van a teljes piacra.
Stabil szektor, növekvő befizetések
„A szektor egészében – a nyugdíjcélú és az egészségcélú megtakarításokat figyelembe véve stabilitásról tudunk beszámolni, sőt, egyes pénztárak esetében emelkedés is tapasztalható. A pandémia kezdete óta leginkább az egészségpénztári szektorban tapasztalható egy intenzívebb taglétszám növekedés, ez is jól mutatja, hogy a lakosság tudatosan használja az egészségpénztári megtakarításait mind prevencióra, mind egyéb egészségügyi szolgáltatásokra.
Az ÖPOSZ tagpénztárai által kezelt vagyon tekintetében pedig jelentős növekedésről beszélhetünk, tíz év alatt megduplázódott a befizetések összege ugyan úgy, ahogy az egy főre eső megtakarítások volumene is.
Ebből is látszik, hogy a magyar lakosság igyekszik saját kezébe venni az irányítást a közép- és hosszútávú céljait tekintve.”
A növekedésben ugyanakkor még vannak lehetőségek: a több mint 4 millió munkavállalóból mintegy 1 millió nyugdíjpénztári és közel ennyi egészségpénztári tag van Magyarországon.
A szervezet szerint nagy felelősség hárul a munkáltatókra, hiszen ők ösztönzhetik munkavállalóikat a leghatékonyabban arra, hogy megtegyék az első lépéseket a pénztári megtakarítások elindításában, az időskori anyagi biztonság és az egészségtudatos életmód felé. Az ÖPOSZ egyik kiemelt küldetése, hogy felhívja a fiatalok figyelmét arra, hogy időben kell elkezdeni az öngondoskodást, ezért nagy hangsúlyt fektet a fiatal korosztály pénzügyi edukációjára.
Azt látjuk, hogy bár a fiatal generáció pénzügyileg már talán tudatosabb, de amikor dolgozni kezdenek, lesz saját bevételük, akkor megfeledkeznek a nyugdíjcélról, pedig az első lépéseket éppen ekkor kellene megtenniük.
Ebben a fejlődésben a munkáltatóknak lehet kulcsszerepe, hiszen akár a cafeteria részeként, akár alanyi jogon biztosított nyugdíjpénztári hozzájárulás sikerrel indíthatja el a munkavállalókat a nyugdíjcélú öngondoskodás útján.”
A fiatalok szándékaival kapcsolatban az ÖPOSZ felmérése is segíti a piaci szereplők eligazodását. „Tavaly elvégeztünk egy kutatást, ami rávilágított, hogy a fiatalok számára kifejezetten fontos a pénzügyi biztonság kialakítása és az öngondoskodás. A kutatás eredményei alapján a fiatalok pénzügyileg tudatosak, hiszen többségük a 25 év alattiak számára járó adókedvezményekből származó pluszbevételt a hosszú távú céljai megvalósítására szeretné fordítani.”
Az állami támogatás is sokat segít
Az öngondoskodás elkezdéséhez jó alapot adhat a családosok többségéhez februárban érkezett szja-visszatérítés. Az ÖPOSZ tavaly év végén készített egy előzetes felmérést arról, hogy mire költenék a családosok a visszatérített összeget.
A kutatás eredményei arra mutattak rá, hogy elsősorban tartozásaik csökkentésére, lakhatási körülményeik javítására, valamint öngondoskodásra szeretnék fordítani a visszajáró személyi jövedelemadót.
Életkor alapján feltűnő, hogy minél fiatalabb valaki, annál nagyobb eséllyel költi majd az összeget tartozások kiegyenlítésére. 18 és 39 év között ugyanis a válaszadók 27 százaléka áldoz majd erre a célra, 40 és 59 év között ugyanez az arány 19 százalék, 60 és 65 év között pedig csupán öt százalék. Pontosan 49% mondta, hogy hosszú távú célokra, 28% váratlan helyzetre, 13% nyugdíjpénztárba, 8% pedig egészségpénztárba fektetné be a plusz jövedelmet.
A kutatás emellett arra is kitért, hogy a fiatalok mire költenék az szja-mentesség által szerzett pluszjövedelmet. A reprezentatív kutatásból kiderült, hogy a fiatalok többsége is hasonlóan gondolkodik. 49 százalékuk hosszútávú céljai érdekében tenné félre a plusz jövedelmet.
A megkérdezettek több mint negyede pedig a váratlan helyzetekre félretett megtakarításait gyarapítaná az összeggel.
De az oktatásba, képzésekbe, tanfolyamokba és az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokba történő beforgatás is kiemelkedő helyen szerepelt – előbbire a válaszadók 16, utóbbira 13 százaléka gondolt.
2023-ban is profitálhatnak belőle
„Ezek alapján az ÖPOSZ bizakodó azzal kapcsolatban, hogy a magyar lakosság továbbra sem fogja szem elől téveszteni az öngondoskodási céljait és folytatódni fog az elmúlt évek pozitív tendenciája. A 2021-es év végi eredmények szektor szinten legalábbis ezt bizonyították” – vélekedett Nagy Csaba.
A felmérésből kiderül az is, hogy a nemek tekintetében a nyugdíjpénztári megtakarításaikat inkább a férfiak, az egészségpénztári megtakarításokat inkább a nők preferálják.
„Bár a teljes lakosság 10 százaléka még nem tudja, hogy mire fogja költeni a visszajáró szja-t, biztató látni, hogy a magyar lakosság egyre tudatosabban áll hozzá pénzügyeihez, a válaszadók túlnyomó többsége ugyanis felelősen fog gazdálkodni ezzel az összeggel. A hirtelen költekezések helyett tanácsos az érintett családosoknak inkább nyugdíjpénztári vagy egészségpénztári megtakarításaikat növelni a visszajáró adóból, főleg, hogy egészségpénztári megtakarításaik során kedvezményezett megjelölésével nem csak önmagukról, hanem családjuk többi tagjáról is gondoskodhatnak. Kiemelten fontos megemlíteni még, hogy a befizetések után nemcsak hozam realizálható, hanem 20%-os adó-visszatérítést is igénybe lehet venni” – tette hozzá az ÖPOSZ elnök.
A cikk megjelenését az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége támogatta (ÖPOSZ).
Fotó: Getty Images
