A Startup Hungary idén átfogó kutatást készített a hazai startupvilággal kapcsolatban. A kérdőívet 232 magyarországi startup töltötte ki, és kiderült többek közt, hogy 72%-uk szeretne ugyan új piacok felé nyitni, ám legtöbben a közép-kelet-európai régiót szemelték ki maguknak, és csak 30% kacsingat az USA felé. A helyben maradás oka elsősorban az, hogy helyi viszonyok között kívánják tesztelni terméküket.
Jónás László, a Startup Hungary alapító partnerei között is megtalálható Design Terminal szakmai vezetője a Portfolio-nak elmondta, ez ugyanakkor nehézséget is jelent, hiszen a régióban sokkal nehezebb több millió egyéni ügyfelet megszerezniük a startupoknak, mint például az Egyesült Államokban, ezért is fontos, hogy olyan területeken próbáljanak meg sikereket elérni, ahol megfelelő méretű piaccal rendelkeznek.
"Villámgyorsan kell tudni eldönteni, hogy az adott vállalkozás életképes lehet-e a piacon. Nem csak Magyarországon, hanem nemzetközi viszonylatban is” – mondta. A riportból kiderült az is, hogy az induló vállalkozások 75 százaléka helyi kockázati befektetőtől von be tőkét, ezek 80 százaléka pedig állami hátterű alappal állapodott meg. Nagyvállalatokkal is szívesen üzletelnek, 44%-uk kötött megállapodást ilyen cégekkel.
A jól működő csapat elengedhetetlen
Hiventures Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt. egyik befektetési menedzsere jegyezte meg, hogy egy jó csapat elengedhetetlen, a korai fázisban egészen biztosan, de később is. Egy jó csapat ugyanis ellensúlyozni tudja az induló vállalkozásban rejlő kockázatokat, ha van három-négy ember, akik a projekt sikerességéért dolgoznak, hisznek ebben, és mindent meg is tesznek érte. A befektetési menedzser kitért arra is, hogy az sem hátrány, ha van közgazdász a csapatban.
"Ha van egy ötlet, azt rögtön piacra dobjuk”
A Munch az éttermekben, pékségekben, cukrászdákban a nap végén megmaradó árukat hozza össze a potenciális vevőkkel, egy applikáció segítségével. Így a vendéglátóhelyek csökkenthetik a veszteségüket, miközben jelentősen csökken az ételpazarlás is.
A vevők olcsóbban jutnak hozzá azokhoz a kifogástalan élelmiszerekhez, amik nap végén a kukában végeznék
– összegezte a Portfolio-nak Belayane Najoua, a Munch PR menedzsere. A céget Zwecker Bence, Zsoldos Botond, Wettstein Albert és Perepelica Kirill alapította 2020 júliusában, Belayane Najoua egy hónappal később csatlakozott hozzájuk. Az ételpazarlás kérdésével eleinte egymástól teljesen függetlenül foglalkoztak, Wettstein Albert egy amerikai út során szembesült igazán az ételpazarlás méretével, amit a különböző rendezvényeken tapasztalt, ezután kezdte el a Munch első verzióját fejleszteni.
Zsoldos Botond 2019-ben bejutott egy startup inkubátor programba, de az tavasszal megszűnt, ezután csatlakozott a Corvinuson az úgynevezett COBE-kurzusra, ahol Perepelica Kirillel, akivel már ismerték egymást, újra találkoztak és elkezdtek foglalkozni az ételpazarlás kérdésével. A kurzus során elért sikerek arra bátorították őket, hogy tovább foglalkozzanak a témával.
2020 júniusában, egy Corvinusos diákszervezeti előadáson találkozott aztán Kirill és Albert, ahol rájöttek, egymástól függetlenül ugyanarra a problémára keresték a megoldást. Összefogtak, és a másik két alapító taggal közösen rövid időn belül piacra is dobták az applikációt.
Abban mind a négyen egyetértettek, hogy ha van egy ötlet, azt piacra dobják és aztán az igényeknek megfelelően fejlesztik
– mondta Belayane Najoua. Hiába a koronavírus-járvány, meg sem fordult a fiúk fejében, hogy várjanak a cégalapítással, és a vendéglátóipari korlátozások ellenére is aktívak maradtak a második és a harmadik hullámban is, tette hozzá Belayane Najoua, aki a Corvinuson végzett nemzetközi gazdálkodás szakon és az egyetemen keresztül került kapcsolatba a fiúkkal.
"Az egyetemi képzés rengeteget segített, már maga a Munch indulása jó példa arra, hogy van lehetőség networkolni, különböző területen tanuló, de hasonló érdeklődési körrel rendelkező emberekkel találkozni” – mondta, hozzátéve, az utolsó évben rengeteg olyan gyakorlati órája volt, amikor különböző esettanulmányokon, gyakorlati feladatokon keresztül sajátították el az elméleti tudást, ez pedig óriási segítséget nyújtott neki, amikor munkába állt a Munch-nál.
"Ha valaki egy multinacionális vállalatnál kezd dolgozni, ott van egy betanulási folyamat, van már egy tudásanyag, amit aztán az új embernek el kell sajátítania. Egy startupnál viszont nincsenek kész folyamatok, mindent a nulláról kell felépíteni, kreatívnak, bátornak, és ami talán a legfontosabb, szorgalmasnak kell lenni. A gyakorlati órákon sokszor önállóan vagy csapatban dolgoztunk a projekteken, amiből rengeteget profitáltam” – mondta, hozzátéve, az üzleti terv kurzust gyakran felemlegették, amikor az üzleti tervet és üzleti modellt dolgozták ki, és amikor olyan helyzetbe kerültek, a Corvinus egyik oktatójának segítségére is számíthattak. A cég dinamikusan növekszik, nem csak vidéki nagyvárosokban, de a határon túl, már Romániában is elindultak.
A csapatmunka a kulcs
Bege Áron 2020 elején azért nem tudott elvállalni egy 4 órás diákmunkát, mert nem volt ideje beregisztrálni egy iskolaszövetkezetbe, végigállni a sort, nem végzett volna időben a munka megszerzéséhez szükséges adminisztrációval. Az idén a Corvinus gazdálkodás és menedzsment szakon másodéves fiúban akkor fogalmazódott meg először egy teljesen digitálisan működő iskolaszövetkezet ötlete, amelynek üzleti tervét aztán egy szakkollégiumi jelentkezés keretében el is készítette.
A számok alapján úgy tűnt, tökéletesen működőképes az ötlet, és Bőhm Zsomborral elkezdtünk arról beszélni, hogyan lehetne megvalósítani
– mondta a Portfolio-nak Bege Áron. Nem sokkal később csatlakozott hozzájuk Szabó Miklós László programozó, és Kecskés Csoma jogász is, és tavaly ősszel hivatalosan is elindult a Quantum Digitális Iskolaszövetkezet,
melynek lényege, hogy a diákok és az őket foglalkoztató cégek is minden szükséges adminisztrációt online tudnak lebonyolítani,
egy-két gombnyomás a regisztráció és a szerződéskötés is, és minden érintett valós időben látja, hogy épp hol tart a folyamat. A rendszer teljesen automatizált, így költséghatékony és gyors.
"A Corvinuson a gyakorlati órákon szinte az első naptól kezdve csapatban kellett dolgozni különböző projekteken. Szervezni kellett, figyelni egymásra, együtt oldani meg minden felmerülő problémát. Ez rengeteget segített abban, hogy a saját vállalkozásunkban jól tudjunk együttműködni” – mondta. A vezetés és szervezés kurzuson belül pedig egy potenciálisan működőképes cég ötletét kellett közösen kitalálni, és ennek a példáján keresztül dolgoztak egész félévben.
"Végigvettük, hogyan építjük fel a szervezetet, milyen problémák merülnek fel, mely folyamatokra kell hangsúlyt fektetni, kidolgozni a motiválási rendszert. Ez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy amikor a második félévben felmerült a digitális diákszövetkezet gondolata, bele is merjünk vágni” – jegyezte meg.
Mostanra már több mint 170 diák dolgozik az iskolaszövetkezeten keresztül, több mint 20 vállalati partnerrel rendelkeznek, és augusztusban már 10 millió forint feletti forgalmat bonyolítottak le.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
Címlapkép: Stiller Ákos/Portfolio
