A 2022-es adócsomag egyik érdekes, azonban nagy visszhangot eddig nem kapott eleme a pénzfogalmi szolgáltatók adatszolgáltatásának bevezetése, ami az egységes uniós előírások értelmében 2024. január elsejétől lép életbe. A kormány törvényjavaslata ezt azzal indokolta, hogy "a határon átnyúló elektronikus kereskedelem dinamikus növekedése és a 2021. július 1-jétől hatályba lépő, az elektronikus kereskedelemre vonatkozó új áfa szabályok ugyanis szükségessé teszik egy új ellenőrzési eszköz bevezetését". Ezzel az új eszközzel a kormánynak nem titkolt célja van. A javaslat indoklása ugyanis kimondta, hogy "a javaslat célja, hogy a határon átnyúló fizetésekről rendelkezésre álló pénzforgalmi adatok továbbításával eszközt biztosítson az adóhatóságok számára a határon átnyúló e-kereskedelmi ügyletek utáni áfa fizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzéséhez".
Sztankó Dániel, az RSM adóüzletágának igazgatója szerint a pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatásával teljeskörűvé válik az adóhatóság ellenőrzési eszköztára. A tanácsadó úgy véli, hogy a pénzforgalomra kiterjedő adatszolgáltatás nyomán
a magyar adóhatóság tényleges kontrolt nyer olyan adóbevételek fölött, amelyeket eddig nem tudott realizálni, hiszen nem rendelkezett a tényleges adóbeszedést lehetővé tevő információkkal.
A lépés gyakorlati következménye, hogy a NAV negyedévente automatikusan olyan adatokhoz jut hozzá pénzforgalmi szolgáltatókon keresztül, amely alapján azonnal és viszonylag pontosan meg tudja becsülni, hogy a külföldi webshopok mennyi áfát kötelesek megfizetni a magyar adóhatóság felé.
A módosítás lényege akkor ragadható meg csak igazán, ha felidézzük a meglévő szabályokat. 2021. július elseje előtt, amennyiben például egy Szlovákiában alapított cég távolsági értékesítései Magyarországra évi 35 000 euró alatt maradnak, akkor a cégnek nem kötelező a célország (jelen esetben Magyarország) szerinti adózást választania. Azaz legálisan alkalmazhat 20%-os szlovák áfamértéket a 27%-os magyar áfamérték helyett. Ezt az értékhatárt országonként külön-külön kell számolni, azaz a szlovák cég 20% áfát alkalmazhat a lengyelországi vevők felé teljesített értékesítések kapcsán a lengyel 23% helyett is, 35 000 euróig. 2021. július elsejétől ez az összeghatár 10 000 euróra csökken és összesítetten kell számolni (az előző példában szereplő Magyarországra és Lengyelországra irányuló értékesítéseket össze kell adni). A módosítással kapcsolatban azt is fontos megemlíteni, hogy a valóban külföldi webshopokon kívül jelenleg sok, tipikusan külföldre telepített magyar hátterű webshop is a fekete zónában játszik az áfakulcsok tekintetében.
Az áfakulcsok használatával a külföldön letelepedett webshopoknak árelőnye van a magyar webshopokkal szemben. "Sok cég - illegálisan - akkor is a letelepedése helye szerinti (pl.: szlovák) áfát alkalmaz, ha túllépi az értékhatárt, ezt az adóhatóság nehezen tudja ellenőrizni" - részletezi az RSM szakértője, aki arra is felhívja a figyelmet, hogy
a külföldi adóhatóságoknak jelenleg nem áll érdekében átadni az információt és ezzel együtt az adóbevétel egy részét más országoknak. 2024. január 1-től azonban az adóhatóságok EU szerte automatikusan megkapják a fizetési adatokat.
A szakértő mindezt egy példával szemléltette érdeklődésünkre: ha a magyar adóhatóság tudomására jut, hogy egy szlovák cégnek összesen 1 millió eurót fizettek bankkártyán/hitelkártyán keresztül magyarországi magánszemélyek, akkor a külföldi adóhatóságok együttműködése és információmegosztása nélkül is megállapítható lesz, hogy mely webshopot üzemeltető vállalkozások tartoznak a magyar adóhatóságnak.
A tanácsadó szakembere azt is hozzátette, hogy "a szabályozás az értékhatárok csökkentése mellett, az adók hatékonyabb beszedése érdekében, az adóadminisztráción is módosít 2021. július elsejétől". Az EU-n belüli webes távértékesítőknek ahhoz, hogy a célország szerinti áfát megfizessék, alapesetben be kellene regisztrálniuk minden olyan tagállamban, ahová értékesítenek. Az ezzel járó adminisztratív terhek csökkentése érdekében ugyanakkor július elsejétől alkalmazható az egyablakos rendszer (One Stop Shop - OSS), amelynek köszönhetően nem kell minden egyes tagállamban regisztrálni az OSS-be, elegendő ezt egy tagállamban megtenni és ott bevallani az összes más tagállami áfát. Ezt követően a tagállamok adóhatóságai az OSS rendszeren keresztül számolják el egymás között a fizetendő adót. Az OSS-t az értékhatár alatt is lehet választani.
Az RSM tanácsadója azt is megemlítette, hogy "az alacsonyabb áfa kulcsot nem csak a külföldre „menekülő” magyar cégek játszották ki". A nem magyar hátterű cégeknek, akik egy alacsony adókulcsú országban működnek, onnan szervezik a tevékenységüket, előnyösebb volt a 35 000 eurós értékhatár mögé bújva alacsonyabb adómértékkel értékesíteni a termékeket, akár Magyarországra is. Ennek kapcsán egy újabb példát említhetünk szemléltetésképp: Luxemburgban például 17%-os az általános áfa mérték. Az, hogy egy luxemburgi vállalkozás túllépi a Magyarországra irányuló értékesítésekre vonatkozó 35 000 eurót limitet, akkor derül ki, ha a luxemburgi adóhatóság ezt kifejezetten felderíti (a magyar NAV a pénzforgalmi szolgáltatók adatszolgáltatása nélkül ezt nehezen tudja ezt megállapítani). "Az alacsonyabb adómértékkel működő országok adóhatóságainak viszont egyáltalán nem érdeke felderíteni egy ilyen esetet, azaz önként lemondva a saját adóbevételről azt átadni Magyarországnak, méghozzá erőforrásokat allokálni erre" - magyarázza a szakember.
"A szigorúbb ellenőrzés valószínűleg magasabb arányú jogkövetésre bírja majd a külföldi vállalkozásokat. A szlovákiai cégnek nagyon nem mindegy, hogy az értékhatár túllépésről tud-e a magyar adóhatóság vagy sem" - jegyezte meg Sztankó Dániel.
Egy ilyen lényeges változás természetesen a fogyasztókra is hatással lehet. Ha ugyanis a webshopok tartanak az intenzívebbé váló adóhatósági ellenőrzéstől, akkor egyre inkább a vásárlás helyén érvényes (például magasabb magyar áfa) adótartalom mellett lesznek kénytelenek értékesíteni, ez pedig azt jelenti a gyakorlatban, hogy
a vevők a magasabb összegű magyar áfát lesznek kénytelenek megfizetni a termékekért.
A hazai vevők a legnagyobb ár-összehasonlító oldalakon rendszeresen találkozhattak olyan ajánlatokkal (jellemzően például elektronikai eszközök, okostelefonok, más kütyük esetében), ahol volt 1-2 kiugróan alacsonyabb árral bíró ajánlat. A gyakorlatban ennek vethet most véget az új szabályozás.
Az RSM szakértője összességében a hamarosan életbe lépő új intézkedés nyomán azt vetítik előre, hogy mivel nehezebb lesz egy alacsonyabb áfakulcsú ország adómértékével termékeket vagy szolgáltatásokat árulni webshopokon keresztül, várhatóan több külföldi webshop már magyar áfával fogja kínálni a termékeit vagy a szolgáltatásait.
Címlapkép forrása: Getty Images
