Ezen tényezők külön-külön is képes működtetni egy vállalkozást, de a versenyképesség erősítéséhez rendkívül fontos egymással kölcsönhatásban fejleszteni azokat.
Ehhez természetesen elengedhetetlenek a pénzügyi ösztönzők.
Jelenleg számos olyan nemzeti és uniós forrás áll a vállalkozások rendelkezésére, amelyek az innovációt, az ipar 4.0-t, azon belül a robotizációs lehetőségek, a digitális megoldások és az adatvezérelt fejlesztések megvalósítását és elterjedését ösztönzik. A vállalkozásoknak nyújtott források széles spektrumon mozognak, így támogathatóak mindazon piaci szereplők, akik korszerűsítenének, nagyobb beruházást valósítanának meg, vagy exporttevékenységüket növelnék. A támogatások nagyon fontosak, azonban a megtérüléshez és a rentábilis működéshez egyéb szempontoknak is érvényesülniük kell.
A Magyar Nemzeti Bank 2020-ra vonatkozó jelentése szerint Magyarországon az elmúlt évtizedben sikeresen alakultak ki a versenyképességi fordulathoz szükséges stabil makrogazdasági alapok.
Az ország innovációs teljesítménye az EU átlagtól elmarad, ám a régiós átlagnak megfelelő szintű.
A GDP arányos K+F kiadás 2008 és 2018 között kevesebb mint 1 százalékról 1,5 százalék felé nőtt, 0,2 százalékkal meghaladva a többi visegrádi ország átlagos teljesítményét. Ennek ellenére a kiadás mértéke továbbra is elmarad saját 1,8 százalékos EU2020 célkitűzéseinktől, valamint az uniós átlagtól, amely 2,1 százalékot tesz ki. A jegybank azt is megjegyzi a jelentésben, hogy az évente bejegyzett új szabadalmak száma számottevően elmarad az uniós és a visegrádi átlagtól, ami növekvő kutatás-fejlesztési kiadások mellett úgy vélik, hogy a forrásfelhasználás nem megfelelő hatékonyságára utal. Magyarországon a digitalizáció terén elsősorban a vállalati digitális technológiák fejlesztésére, az e-kereskedelmi lehetőségek elterjedésére, valamint az e-közigazgatás minőségének és használati arányának javítása van szükség az MNB szerint.
A modern vállalkozások működésének alapvető feltétele a digitalizáció és az innováció, ennek ellenére a hazai vállalkozások 71 százaléka egyáltalán nem rendelkezik innovációs stratégiával
- írja ezt honlapján a KAVOSZ, amely szerint ahhoz, hogy a kkv-szektorban megalapozzák a high-tech megoldások elterjedését nem feltétlenül támogatásokra, hanem inkább szemléletváltásra lenne szükség.
Önnek mi okozza a legnagyobb kihívást vállalatvezetőként? (x)
A Budapest Bank kíváncsi a véleményére, mert fontosnak tartja, hogy naprakész információkkal rendelkezzen a vállalatok aktuális helyzetéről. Rendszeresen felmérést végez körükben, hogy valós segítséget tudjon nyújtani ezek megoldásában. Ha vállalatvezetőként Ön is megosztaná tapasztalatait, ITT töltheti ki a kérdőívet. (x)
A szemléletformálás immár több irányból megjelenik. Egyre több cég nyitott arra, hogy a közös gondolkodás, a tudásáramlás és az információcsere elérése érdekében együttműködjön egyetemekkel és kutatóintézetekkel. Magyarországon a duális képzés több oldalról támogatott, az Innovációs és Technológiai Minisztérium benyújtotta az Országgyűlés elé a szakképzési törvényt módosító javaslatait, amely a megújult szakképzési és felnőttképzési rendszert érinti. A duális partnerek tanulónként akár havi 250 ezer forintos adókedvezményben részesülnek, de nem csak ők profitálnak belőle, hanem a diákok is, akik különböző juttatások mellett
elméleti tudásukat modern körülmények között a gyakorlatban mélyíthetik el.
Megszerzett gyakorlati tapasztalaiknak köszönhetően pedig kedvezőbb jövőbeli munkavállalási esélyek elé is nézhetnek. Az innovációk nem jöhetnének létre olyan szakemberek nélkül, akik nyitottak a változásra és megoldás orientált gondolkodással rendelkeznek, tehát csupa olyan készséggel, amelyek fejlesztése az egyetemi diploma megszerzését követően sem elhanyagolható. Az innovatív gondolkodást és az agilis működés ösztönzésre újabb és újabb módszereket alkalmaznak a vállalatok,
sok cég megalkotja saját HR stratégiáját,
de az sem ritka, hogy szervezetfejlesztésben kérnek külsős segítséget, de a startupok kiemelt figyelmet fordítanak arra is, hogy olyan munkakörnyezetet építsenek, amely inspiráló hatással van dolgozóikra.
A koronavírus-járvány miatt cégek foglalkoztatottainak sora kényszerült az otthoni munkavégzésre, ebben kezdetben kihívásokat láttak, de végül felismerték a benne rejlő lehetőségeket is, hiszen akadtak olyan szektorok, amelyben jelentősen javult a munkavállalók hatékonysága és teljesítménye. Fokozatosan elfogadják a cégek, hogy szükséges támogatniuk a munka-magánéletet egyensúlyát, hiszen betanított munkások csak ritkán próbálkoznak innovatív megoldások és termékek megalkotásával.
Sok helyen tréningekkel biztosítanak lehetőséget a dolgozók szakmai fejlődésére,
valamint támogatják az önálló ötletek megvalósítását, mindezt úgy, hogy háttérbe szorul a hierarchia, és a munkavállaló feladatainak elvégzésére nem kényszerként, hanem sokkal inkább lelkesen tekint. Frissítőkkel, kikapcsolódást szolgáló eszközökkel gondoskodnak a dolgozók jólétéről, de ilyen célokat szolgálhat az egyén mélyen jelen lévő készségeinek és képességeinek a facilitálása, ezt az informális, közösségformáló céges rendezvények, például csapatépítések is támogatják.
A cikk megjelenését a Budapest Bank támogatta.
Címlapkép forrása: Shutterstock
