A kormány a jelenlegi helyzetben ismét egy hasonló utat választott, mint tavasszal, amikor lehetővé tette, hogy a felek a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseitől megállapodás alapján eltérjenek. Ezúttal – igaz szűkebb körben - a távmunka szabályai kapcsán nyílt lehetőség a 487/2020. számú kormányrendelettel, hogy a munkáltató és munkavállaló szabadon rendezzenek bizonyos kérdéseket.
Módosíthatóvá váltak a távmunka szabályai
A jogszabály szövege alapján azt láthatjuk, hogy a távmunka kapcsán mindössze egy, a 196. § tekintetében tekintetében megengedett az eltérés. Azt tudni kell, hogy a távmunkára vonatkozó rendelkezések kettő szakaszra korlátozódnak a Munka Törvénykönyvében, amelyből a – rendelettel nem érintett – második kizárólag olyan szabályokat állapít meg, amelytől a felek egyébként is eltérhetnek. Így viszont a távmunka hatályos szabályozásának minden eleme szabadon módosíthatóvá vált.
Kérdésként azonban így is felvetődik, hogy mit jelent a gyakorlatban az eltérés lehetősége? A Munka Törvénykönyvének 196. §-a megfogalmazza ugyan a távmunka lényegét, de kevés keretet ad, így az eltéréssel nem lehet majd a munkaidő hosszát vagy a munkabért az általános szabályokhoz képest másként szabályozni. Az igazi lehetőség talán leginkább abban rejlik, hogy a rendelet nem írja elő az írásbeli megállapodás szükségességét, így akár szóban is megállapodhatnak arról a felek, hogy távmunkavégzés történik, vagy magát a fogalmi kört tágítják ki a távmunkavégzés kapcsán. Ha ez az értelmezés helyes, akkor is érdemes legalább e-mail formájában rögzíteni a megállapodás részleteit.
Munkavédelem és költségáltalány a távoli munkavégzés kapcsán
A kormányrendelet nem csak a Munka Törvénykönyvét módosította, hanem a munkavédelmi és a személyi jövedelemadóra vonatkozó rendelkezéseket is.
A munkavédelmi szabályok alkalmazása kapcsán eszközölt változások az egyszerűsítés irányába mutatnak. A távmunkára vonatkozó speciális munkavédelmi rendelkezések gyakorlatilag felfüggesztésre kerültek. Helyettük a rendelet a munkáltató feladatait a munkavégzéshez szükséges, egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkakörülmények szabályairól való tájékoztatásra szűkítette és gyakorlatilag a munkavállaló felelősségévé tette, hogy ennek megfelelő munkavégzési helyet válasszon magának. Mindazonáltal nem szabad elfelejteni, hogy a távmunkára vonatkozó munkavédelmi rendelkezések nem csak a felfüggesztett paragrafusban találhatók, hanem az általános szabályok között is, ezért ezek alkalmazása komoly jogalkalmazási probléma is lehet a későbbiekben.
A személyi jövedelemadóval összefüggésben egy kedvezményes lehetőséget biztosít a jogszabály a veszélyhelyzet időtartamára. A minmálbér 10 százalékáig most igazolás nélkül, költségként elszámolható költségnek minősülhet a távmunkavégzés során kifizetett költségtérítés. Ezzel – bár a rendszer egyes elemei mutatnak eltéréseket - a rendelet gyakorlatilag bevezeti a korábban beharangozott költségátalányt. Az elszámolás feltétele viszont, hogy a munkavállaló a munkaszerződése szerint is távmunkában legyen foglalkoztatva. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás keretében, a munkáltató utasítása alapján otthonról munkát végző személyek foglalkoztatása – a rendelet szó szerinti értelmezése alapján – nem esik a módosítás hatálya alá!
A szerzőről
Az RSM Legal jogi szakértője, szakterületei a munkajog, az adatvédelem (GDPR) és a szellemi alkotások védelme.
Dr. Vakulya Csaba, Ügyvéd
Címlapkép: Getty Images
