Az alapítványi formára való átállás óta eltelt egy évben jelentős változások zajlottak a Budapesti Corvinus Egyetemen. Ennek eredményeképp több szak megújult és a jövőben új szakokat is fognak indítani. Szabó Lajos oktatási rektorhelyettes a Portfolio-nak elmondta, a változások szorosan összefüggnek azzal, hogy az egyetem fontos stratégiai célkitűzése a nemzetköziesítés: egyrészt folyamatosan növelni szeretnék a külföldi hallgatók számát, másrészt a magyar hallgatók számára olyan képzéseket szeretnének nyújtani, amelyek elvégzése után a hazai és a nemzetközi munkaerőpiacon is jól megállják a helyüket.
Emellett az új tanrendek összeállítása során a tanulási eredmény alapú megközelítés volt a vezérelv, vagyis azt tartották szem előtt, milyen tudással, képességgel és készséggel kell rendelkeznie az adott szakon végzett hallgatóknak és ehhez milyen hallgatói teljesítménynek kell teljesülnie hétről hétre, félévről félévre.
A nemzetköziesítés megkövetelte, hogy fejlesszünk, változtassunk. Erre nem azért volt szükség, mert valami nem működött jól a korábbiakban, de a továbblépéshez már másféle működési logika szükséges
– jegyezte meg. Jelenleg 10 százalékra tehető azon külföldi hallgatók aránya az egyetemen, akik elsődlegesen Magyarországon végzik tanulmányaikat, de az egy-egy félévre érkező külföldi cserehallgatókkal együtt a szám már inkább 15 százalék körüli. Az egyetem célja, hogy több diákot vonzzon a kelet-közép-európai régióból, és hogy olyan tudást adjon a hallgatóknak, amellyel az egyetem elvégzése könnyen el tudnak helyezkedni.
"Megkérdeztünk olyan partnereket, cégeket, a végzős hallgatók potenciális munkaadóit, hogy mit várnának el egy adott szakon nálunk végzett diáktól. Felmérést végeztünk a korábbi hallgatóink körében is, hogy mik a tapasztalataik, immár dolgozóként hogyan látják, mi az, ami a képzésük során jó volt, mi az, ami esetleg hiányzott, mit gondolnak, milyen kompetenciákra van most szükség a munkaerőpiacon" – magyarázta a rektorhelyettes. Ez alapján az új tantervek kidolgozásánál fordítottak a szemléleten: ahelyett, hogy azt határozták volna meg, mit kell tanítani az oktatónak, arra került a hangsúly, mi az, amit a hallgatónak el kell sajátítania.
A kompetencia-fejlesztést helyezzük előtérbe, nem pedig magát a tanítást. Nem az elmélet és gyakorlat egyensúlyának megbomlásáról van szó, hanem arról, hogy az elméletet megtanítsuk alkalmazni a gyakorlatban is, életszerű feladatokon, példákon, projekteken, problémákon keresztül
– mondta Szabó Lajos. Első lépésként 2020 őszétől a BCE négy szakja már megújult formában indul el:
- az Alkalmazott közgazdaságtan alapszak
- a Nemzetközi gazdálkodás alapszak
- a Közgazdasági elemző mesterszak
- és a Executive Master of Business Administration képzés.
A Nemzetközi gazdálkodás szak változása nemcsak a szemléletet érintette, hanem a képzési időt és a képzés nyelvét is: a korábbi hét helyett most nyolc féléves lesz a képzés, és kizárólag angolul teljesíthető. A plusz egy félévet pedig a hallgatók szervezetten, a BCE nemzetközi kapcsolatait, a partneregyetemekkel való együttműködést felhasználva külföldön végzik el. A hallgatók tehát a Corvinus programjain tanulva is szerezhetnek külföldi tapasztalatot.
Az Alkalmazott közgazdaságtan és a Közgazdasági elemző képzések reformjának oka kettős: “
Magyarországon már csak a Corvinus Egyetem indít ilyen közgazdász képzéseket, így ez tovább növeli az egyetem felelősségét: a korszerű tudás átadása azt is jelenti, hogy muszáj naprakésznek lennünk
– mondta az oktatási rektorhelyettes a megújult szakokról.
“A korszerű közgazdasági ismeretek közé tartoznak a különböző közgazdasági irányzatok, ugyanakkor fontos, hogy a hallgatók megtanulják ezeket a mai kor követelményeinek megfelelően használni - magyarul és angolul egyaránt” – jegyezte meg. A rektorhelyettes szerint az alapképzések koncepciója alapjaiban igényli a változást.
“Az üzleti és a társadalomtudományi területen a Bologna képzés bevezetésével kialakult az alapképzéseknél egy furcsa széttagozódás. Túl sok alapszak van, túl specifikus képzésekkel kezdünk, sőt, kapunk olyan hallgatói visszajelzéseket is, hogy a mesterképzés egy része ismétlésekkel telik. Sokan emiatt inkább az alapképzés után rögtön kimennek a munkaerőpiacra”– mondta Szabó Lajos. Éppen ezért a megújulási folyamatokkal az is a cél, hogy az alapképzések igazán alapozó képzésekké váljanak, a mesterképzéseken pedig specializált ismeretek elsajátítása valósuljon meg.
A munkaerőpiaci felmérések is bizonyítják, hogy a mesterképzésen végezetteknek nem csak a kezdő fizetésük magasabb, hanem a későbbi szakmai karrierlehetőségük is jelentősen jobb. Szabó Lajos hangsúlyozta, nagy erőkkel dolgoznak azon is, hogy a jelenleg kétéves mesterképzések egy részét lerövidítsék egy évre.
A szakember elmondta, azokat a hallgatókat sem éri hátrány, akik korábban kezdtek az idén megújult szakokon, az egyetem oktatói ugyanis ezt az új szemléletet a felsőbb évesek képzéseinél is magukkal viszik, így a szemléletváltást az érintett szak minden hallgatója érzékelni fogja.
A mostani szakfejlesztések csak egy hosszú folyamat kezdetét jelentik - a későbbiekben minden szakot szeretne felülvizsgálni a Corvinus. Emellett tárgyalnak további új, Magyarországon első és egyedülálló képzések indításáról is. Alapszakként érkezik a Data Science in Business (Üzleti adattudomány), ami kifejezetten üzleti problémák és kérdések megválaszolására szolgál, és csak angol nyelven indul majd.
A jövőben várhatóan szintén angol nyelven indul majd a Philosophy, Politics and Economy (PPE) alapszak, amely tulajdonképpen egy integrált, közgazdasági, politikai, filozófiai szemléletet ad majd a hallgatóknak.
Mesterképzések közül a Politikai gazdaságtant szeretné a Corvinus Magyarországon elsőként elindítani. A szak neve megegyezik ugyan a régi tantárgy nevével, azonban a tartalma teljesen újszerű és korszerű lesz - egyik fókuszában Európával, a másikban pedig Közép-Európával.
Egy jelenleg még kidolgozás alatt álló mesterszak lesz a Viselkedéselemző, ahol a szervezeti viselkedés - fogyasztói magatartás - társadalmi mozgások hármasa áll majd a középpontban. Kidolgozás alatt áll a Nemzetközi fejlesztés mesterszak is, melynek alapkoncepcióját a Magyar Fejlesztési Bank is felkarolta, és támogatásáról biztosította a Corvinust.
Hibrid oktatással indul az új tanév, de készen állnak a digitális oktatásra
A vírushelyzet jelentős kihívások elé állítja az egyetemet. A tanévet hibrid oktatással indítják, hiszen a biztonsági előírások betartása mellett fontos a személyes jelentéttel zajló oktatás. Szabó Lajos elmondta, amennyiben úgy alakul, pillanatok alatt át tudnak állni az online oktatásra, hozzátéve, az előző félévben nagyon jó tapasztalatokat szereztek ezzel kapcsolatban, amelyeket a vírushelyzettől függetlenül is alkalmaznak a jövőben.
Ilyen például a nagy létszámú előadások professzionális stúdióban való rögzítése. „Azt gondoljuk, hogy a hallgatónak, ha többször meg tudja hallgatni az előadásokat, bizonyos részeket többször vissza tud nézni, az óriási segítség, ráadásul a tanárral való konzultáció során alkalom nyílik a videón hallottak, látottak alapos megvitatására, így interaktívabbak az előadások is” – jegyezte meg.
Egyelőre a szemináriumokat, kis csoportos órákat igyekeznek élőben megtartani, és a hibrid oktatást preferálják, vagyis, hogy a nagy létszámú órákon a hallgatók online vegyenek részt.
Amennyiben a helyzet úgy alakul, képesek vagyunk azonnal átállni az online oktatásra
– mondta a szakember.
A cikk megjelenését a Budapesti Corvinus Egyetem támogatta.
Címlapkép: Stiller Ákos
