A korábbi évekre jellemző áldatlan állapot megszüntetésén és szervezet reputációjának rendbetételén túl a fővárosi kis- és középvállalkozások (kkv-k) értéket teremtő, alkotó, egymással és a magyar gazdaság egészével szoros kapcsolatot ápoló közösséggé formálását fogalmazta meg legfontosabb prioritásokként a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) múlt év elején hivatalba lépett elnöksége.
Ez a közösségépítési szándék hatja át a még 2018 végén megalakított Gazdaságfejlesztési és gazdaságpolitikai kollégium működését, amely nem csupán kamarai szinten értelmezte Budapest hosszú távú városfejlesztési koncepcióját, hanem a lehetséges kapcsolódási pontokat is beazonosította. A várospolitikai dokumentum alapján a kollégium szakterületek szerint osztotta csoportokba a főváros kiemelt gazdaságfejlesztési kérdéseit. Ezután javaslatokat fogalmazott meg egy átfogó, a budapesti kkv-kat is aktívan bevonó együttműködésre, természetesen a főváros által korábban meghatározott három alapelv, az élhetőség, a fenntarthatóság és az esélyegyenlőség mentén.
A kollégiumról
A BKIK „szakmaiság, közösség, társadalmi érzékenység” pillérhármasra alapozott Gazdaságfejlesztési és gazdaságpolitikai kollégiumát a kamarára háruló gazdaságfejlesztési feladatok eredményes megoldására, egységes álláspont kialakítására és érvényesítésére hívták életre. A végcél egy olyan gazdaságilag aktív közösség működtetése, amely gyakorlati szinten mozdítja elő a kkv-k piacon maradását, a versenyképességük növelését, a budapesti városfejlesztési programokkal együttműködésben.
Hogyan lehet vonzóbbá és élhetővé tenni Budapestet?
A magyar főváros egyik legégetőbb problémája a parkolási káosz: ahány kerület, annyiféle zóna, parkolási időszak és árazás jellemző a budapesti utcai parkolásra.
A Portfolio a BKIK-tól megtudta, hogy a kamara a kerületi rendszerek konszolidációjában, a fővárost és az agglomerációt egyaránt kiszolgáló P+R-hálózat létrejöttében, valamint az erre vonatkozó jogi szabályozás fejlesztésében, életszerűbbé tételében látja a megoldás egyik kulcsát. Az egyéni és a közösségi közlekedés összehangolásában meghatározó lehet a kamarai tagság aktív hozzájárulása, legyen szó a munkaszervezéssel kisebb intenzitásúvá tett ingázásról, vagy éppen speciális, a városi közlekedésben mutatkozó szűkösségek ellen ható munkahelyi juttatásokról.
Budapest egyszerre otthon és munkahely
Az utóbbi évek gazdasági fellendülése egyúttal komoly problémákat is okozott, ilyen például a lakhatás kérdésének megoldása a fővárosban. A sok új álláshely betöltése nem oldható már meg helyi munkavállalókkal. A vidékiek számára viszont nehezen biztosítható a szállás.
Szükség van korszerű, vonzó munkásszállókra, kollégiumokra részben a meglévő, erre alkalmas épületek átalakítása, részben újak építése révén.
A finanszírozásba be kell vonni a munkahelyeket, illetve az erre fogékony befektetőket. A fejlesztések bonyolításában, koordinálásában jelentős szerep hárulhat a BKIK-ra, hiszen a felvevőpiac igényei itt gyűjthetők össze leginkább.
A lakhatási problémák másik jellegzetessége, hogy Budapesten meglehetősen alacsony a jó minőségű szociális bérlakások állománya.
Minden kerület rendelkezik több-kevesebb saját tulajdonú lakásállománnyal, de ezek zöme mára már nem használható, korszerűtlen, kiadhatatlan. Van olyan kerület, ahol a saját tulajdonú bérlakások nagyon jelentős veszteséget jelentenek, évente. Ezen a tarthatatlan helyzeten lehet és kell javítani, a BKIK Ingatlan osztálya már hosszú évek óta kidolgozott egy komplex bérlakás koncepciót, amelynek a kerületekkel való egyeztetése a közeljövő feladata.
Az önkormányzatok beruházásaihoz kamarai szinten vállalkozói adatbázisok építhetők ki, ezekre alapozva pedig olyan térinformatikai rendszerek hozhatók létre, amelyek a valós és mindennapos vállalkozói igényeket is képesek kielégíteni.
Üres üzletek tömegei a belvárosban
Az élhetőbbé tétel városképi vetületéhez tartoznak az üres, elhanyagolt kereskedelmi egységek. A BKIK kezdeményezése, a budapesti bevásárló- és tematikus utcák program (BUM, Bevásárló Utcák Menedzsmentje) célja, hogy megoldást találjon a kiüresedő belváros problémájára, támogassa a vállalkozásokat és azok összefogását.
Ennek ideális eszköze a kiberelem.hu online platform, amely használaton kívüli üzlethelyiségeket tesz ismertté, vonzóvá és könnyen hozzáférhetővé, például azok számára, akik új vállalkozásukhoz keresnek megfelelő terepet.
Közösségi élet és városi rendszerek
A kiberelem.hu máris kinőtte az üzleti és városképi keretrendszert.
A kezdeményezés részeként bárki megjelölheti egy interaktív térképes felületen, hogy milyen üzletet vagy szolgáltatást hiányol a saját környékéről.
Így nem csupán a lakossági igények összegyűjtésével támogatja a vállalkozásokat a projekt, hanem arra is felhatalmazza az ott élőket, hogy akár közvetlen alakítói lehessenek szűkebb és tágabb lakókörnyezetüknek.
Ez a fajta tudatosság ugyanis egyelőre messze nem tekinthető általánosnak a fővárosban, ahogyan a magánemberek és a vállalkozók pénzügyi-gazdasági tudatossága is komoly kívánnivalót hagy maga után. Ezekben a BKIK ugyanúgy komoly szerepet vállalhat, mint az ökológiai nevelésben vagy a környezettudatos gazdálkodás elsajátításában. Ehhez alapvető egy átfogó e-learning rendszer, amelynek első lépéseként egységes informatikai hálózatot alakít ki a BKIK.
A kamarának érdemes még nagyobb figyelmet fordítania a főváros smart city programjára, a Smart Budapestre, tovább erősítve a tagságába tartozó vállalkozások jelenleg is aktív szerepvállalását, ebben a programban ugyanúgy, mint a fenntartható városfejlesztésben és városgazdálkodásban.
A kollégium szerint a BKIK meghatározóbb szereplője lehet a budapesti turizmus alakításának, közvetítőként léphetne fel a szereplők között, és akár a városlakók számára is nyitott fórumokat teremthetne az olyan, élénk közérdeklődésre számot tartó kérdésekben, amilyen a bulinegyed teherbíró képessége vagy a turistabuszok áradata miatti parkolási anomáliák.
Az idegenforgalom és a hozzá kapcsolódó szolgáltatások kitörési pontként sem utolsók a fővárosi vállalkozásoknak, hiszen egy jól kitalált és körültekintően kialakított, hatékonyan működtetett üzleti modell akár exportképessé is válhat.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás elindulhasson a nemzetközivé válás útján, egyszerre van szükség nagyon erős gazdasági immunrendszerre és kimagasló alkalmazkodóképességre
– mondta a Portfolio-nak Sztranyák József, a BKIK alelnöke. Ehhez a kamara hathatós segítséget nyújt a fővárosi cégeknek, egyebek mellett a magyar jelenlét kialakulását és megerősödését a Kárpát-medence területén, illetve a visegrádi országokban egyaránt serkentő, a kormány múlt év végén bejelentett kkv-stratégiájához illeszkedő V4 programjával.
A cikk megjelenését a BKIK támogatta.
Címlapkép: Getty Images
