Olyan, mint egy gumilabda
A turisztikai szektort érő különböző hatások közül az egyetlen, ami hosszú távon jelentősen vissza tudja vetni a fejlődést, az a gazdasági válság. Épp ezért a turizmus olyan, mint egy gumilabda: drasztikus esés után villámgyors visszapattanásra képes, és pontosan ezt látjuk most
- mondta el a Portfolio-nak Hegedűs Attila, a BDO Magyarország Hotel és Ingatlan Szolgáltató Kft. ügyvezető igazgatója. Nemzetközi gazdasági előrejelzések szerint Európának még minimum 5-6 növekedési éve lehet, mielőtt a makrogazdasági ciklikusság alapján bármiféle recesszió bekövetkezhet, ami a turizmusra is hatással lehet.Egyszerűen arról van szó, hogy ha az emberek részesülnek a gazdasági prosperitásból, akkor utaznak, illetve a nagyobb nyaralások, hosszabb utazások mellett jellemzővé válik a több, rövidebb út vállalása. Az is hozzájárul a mostani felíveléshez, hogy a turizmus már nem csak a tehetősek privilégiuma, olyan, a 2010-es évek végétől jellemző trendeknek köszönhetően, mint
- a fapados légitársaságok dinamikus térnyerése;
- az online marketing és online utazási irodák (a Szallas.hu, a Booking.com, az Expedia) elterjedése;
- valamint a közösségi szálláshelyek (az Airbnb és társai) megjelenése.
Feltörekvő gazdaságok, feltörekvő úticélok
Ha történelmileg nézzük, az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO) elemzései szerint- az 1950-es években 25 millió turista fordult meg világszerte;
- 2015-ben ez a szám 1,1 milliárd volt;
- 2020-ra 1,4 milliárdot prognosztizálnak;
- 2030-ra pedig az 1,8 milliárd turista sem elérhetetlen cél.
Ezek óriási számok, melyekből Európa 600 millió turistájával jelentős szeletet hasít ki, és ezzel komoly versenytársa a népszerű ázsiai és csendes-óceáni térségnek. Az UNWTO szerint ez a kettős dominancia megmarad a következő tíz évben is.
A feltörekvő piacok és a fejlődő gazdaságok súlya elképesztő ütemben növekszik demográfiai és gazdasági szempontból, és már a turizmusban is érzékelhető. Előrejelzések szerint 2010-2030 között az éves átlagos globális növekedés 3,3 százalék lesz, mely a következőképpen oszlik meg:
- 4,4 százalék a fejlődő turisztikai desztinációknál;
- 2,2 százalék a fejlett, "bevezetett" területeken, mint Észak-Amerika és Nyugat-Európa.
Egyre több úticél válik keresetté az olyan fejlődő régiókban, mint Ázsia, Dél-Amerika, Közép-Kelet-Európa, a Közel-Kelet és Afrika. Ha ezek továbbra is sikeresen használják ki a turisztikai potenciáljukat, a nemzetközi turisták száma hamarosan megelőzi a fejlett országokba érkezőkét.
Míg 1950-ben a nemzetközi utak 97 százaléka ugyanabba a 15 országba irányult, ezek részesedése 2009-re 56 százalékra csökkent, napjainkban pedig már közel 100 országba érkezik több mint évi 1 millió turista
- derül ki a Horwath HTL nemzetközi turisztikai tanácsadó cég összefoglalójából, amely a jövőben meghatározóvá váló turisztikai trendeket vázolja fel.2017: a turisztikai fenntarthatóság éve A fenntarthatóság egyre több turistánál válik fontos szemponttá, ezért is lehet, hogy az ENSZ közgyűlése a 2017-es évet a fenntartható turizmus tematikus évévé nyilvánította. A cél, hogy erősödjön a turizmus hozzájárulása a fenntartható fejlődés három pilléréhez - a gazdasági, a szociális és a környezeti pillérhez, miközben felhívja a figyelmet a szektor gazdasági szerepére, amelyet gyakran alulértékelnek.
Geopolitikai feszültségek rendezik át a piacot
A Horwath HTL összefoglalója más, a jövőben várható meghatározó turisztikai trendekre, tényezőkre is felhívja a figyelmet, mint a terrorizmus és a demográfiai változások. Előbbi bizonyos turisztikai célpontok népszerűségét látványosan növeli, míg másokét hosszabb vagy rövidebb időre csökkenti. A trend már megfigyelhető többek között Egyiptom, Tunézia, Törökország és Belgium esetében - erről egy korábbi elemzésünkben részletesen írtunk.A terrorizmus nagy vesztese turisztikai szempontból Törökország, amely 2014-ben még a világ hatodik legkedveltebb célországa volt a turisták körében, körülbelül 40 millió turistát fogadott évente. A 2016-os év harmadik negyedévben a teljes gazdaságot nagyon megviselte a fél éve tartó folyamatos rendkívüli állapot az országban.
Ráadásul, amíg decemberben 22 százalékos visszaesést jeleztek előre az Isztambulba látogató turisták számában 2017 első néhány hónapjára, a szilveszteri támadás után még nagyobb zuhanásra lehet számítani.Mivel továbbra is igaz, hogy az emberek szívesen költenek utazásra, ha ezt a jövedelmük lehetővé teszi, bizonyos biztonságosnak tartott régiók kifejezetten jól jönnek ki a helyzetből.
A tavalyi évben Spanyolországban turisztikai rekordok dőltek meg: 2016 első hét hónapjában az országba látogató nemzetközi turisták száma több mint 10 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Szakértők szerint az olyan népszerű városok, mint Barcelona, épp a más tengerparti üdülőhelyekkel rendelkező országokban (Tunézia, Egyiptom, Törökország) uralkodó terrorveszélynek köszönhetik a növekedés jelentős részét. Ez a tendencia szintén kedvezhet a közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország turizmusának.Mit hoznak a demográfiai változások? A demográfiai tényezők egyre nagyobb szerepet kapnak a gazdasági előrejelzésekben, mivel több nagyjelentőségű társadalmi folyamat zajlik, és rövidesen a turizmusra is hatással lesznek. Ezek közül néhány példa: Öregedés a fejlett társadalmakban: A népesség öregedése világméretű jelenség: az ENSZ 2015-ös jelentése szerint a 60 év felettiek aránya a Föld népességén belül 2050-re elérheti a 22 százalékot (2 milliárd fő). Egy idősebb turisztikai réteg jelenik meg sajátos igényekkel (wellness-szolgáltatások, egészségügyi turizmus), és a közeljövőben ez lehet az egyik leggyorsabban növekvő szegmens ezen piacon. Persze a nyugdíjrendszer problémáit sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen a 2050-es évek nyugdíjasainak egy része várhatóan komoly anyagi nehézségekkel fog küzdeni, ami a turizmus fejlődése szempontjából nem jelent jót. Bővülő középosztály: Az átlagkeresetek növekedése és a szegénység csökkenése miatt bővül a globális középosztály, és 2030-ra tagjainak száma várhatóan eléri a 4,9 milliárdot. A növekedés jelentős része Ázsiában fog realizálódni, miközben Európa-szerte és Észak-Amerikában a középosztály népességének stagnálása várható. A bővülő középosztály jellemzői is hatással lesznek a szektorra, ez a réteg főleg a low budget utazási lehetőségeket veszi igénybe. Y- és Z-generáció és a technológia: Szintén jelentős szegmenssé válik a jövőben az Y és a Z generáció (a mai 18-30 éves korosztály), amely belép az utazási piacra fogyasztóként. Az ő életükben nagyon fontos szerepet tölt be a technológia, ezért az eddigiektől eltérő kommunikációs és technológiai igényekkel rendelkeznek, amelyek újszerű utazási élményt biztosítanak. A technológiai fejlődés egyelőre főleg a szállodaipart forgatta fel.
Az újítások évén van túl a hazai turizmus
Az UNTWO statisztikája a 2016-os évre a közép-európai régió teljesítményét nézve 5,3 százalékos növekedést mutat, amiből az adatok szerint Magyarország is jelentős mértékben részesült.Hazánkban 2016 első 10 hónapjában 5,9 százalékos volt a turisztikai látogatottság gyarapodása, amely a KSH szerint 24 millió feletti vendégéjszakát jelent. Tekintve a tavaly novemberi és decemberi adatokat, nem lenne meglepő, ha az ország bőven 25 millió vendégéjszaka fölött teljesítene 2016-ra nézve.
A fejlődő régiók turisztikai előretörése és a demográfiai változások is mind kedvezően hathatnak a magyar turizmusra. Nem beszélve arról, hogy tavaly a turisztikai szektor kiemelt ágazattá nyilvánították, és tárcát is cserélt: a Nemzetgazdasági Minisztériumtól átkerült a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz. Ezzel egy időben létrejött a Nemzeti Turisztikai Ügynökség, a hivatalos indoklás szerint azért, hogy koncentrálja a turizmussal kapcsolatos erőforrásokat.Az intézkedések célja, hogy az idegenforgalom nemzetgazdasági súlya néhány éven belül a mostani 10 százalékról 15 százalékra emelkedjen. Idén 21 milliárd forintot kap az ágazat, emellett a vendéglátó szolgáltatások áfája 18 százalékra, 2018-tól pedig 5 százalékra csökken. A fejlesztések célja a kormány szerint, hogy Magyarország, illetve Budapest legyen Közép-Európa turisztikai központja.
Így válhat az ország idegenforgalmi nagyhatalommá
A mennyiségi turizmusban megszerzett hazai mutatók és növekedési ütem jó alapot nyújtanak arra, hogy a szállodai átlagárak felfelé induljanak. Látszik, hogy az új belépők is gyorsan megtalálják a helyüket a piacon, és mint a gumilabda effektus is mutatja, ha bármiféle lassulás van a piacon, azt a szektor gyorsan meg tudja ugrani, tehát nincs szükség árlejtésre
- mondta el Hegedűs Attila, aki szerint a munkabérek várható növekedését valamiből fedezni kell, úgy, hogy a profit közben ne sérüljön, és nem járható út, hogy ezt csak adócsökkentésből (áfa) érjük el.Ha a 2016-os év rendelkezésre álló, 5 százalék fölötti növekedést mutató számokból indulunk ki, és az UNWTO fejlődő és feljövőben lévő turisztikai desztinációkra irányuló előrejelzéseit nézzük, akkor jó teljesítményre lehet számítani idén és a következő évben is.
Ezt még fokozni tudja néhány tényező, például:- ha sikeres vizes vébét rendezünk;
- ha megépül a várt kongresszusi központ;
- ha sikerül komoly cégek regionális vagy európai üzleti központjait idecsábítani;
- ha a 2024-es olimpiai pályázatunk - a végleges döntés kimenetelétől függetlenül - pozitív színben tünteti fel hazánkat.
Nemrég derült ki a KPMG elemzéséből, hogy következő két évben mintegy 2000 szobával bővül a szállodai kapacitás Magyarországon, amely 4000 új szállodai ágyat jelent. A fentiek fényében a tervezett szállodabővítés legfeljebb csak első ránézésre tűnik túlzásnak. Az online felületek megkerülhetetlensége miatt a turistát az érdekli, hogy jó minőséget kapjon, ami a megkérdezett szakértők szerint Magyarországon megvan. A másik szempont, hogy az utas gyorsan eljusson a desztinációra, amihez Budapestnek szintén megvannak az alapjai, és az árakat tekintve is vannak tartalékok.
Címlapkép forrása: MTI, Kallos Bea