Ha csak a főbb üzeneteket tekintjük, furcsának tekinthető a piac értékelése. Draghi ugyanis ismét azt hangoztatta, hogy az EKB-nak minden eszköze bevetésre készen áll, és ha a szorosan figyelt folyamatok úgy indokolnák, akkor nem lesznek restek lépni. Egy 25 bázispontos tölténye még valóban van a tárban, de egyáltalán nem látszik tisztán, hogy ezt követően milyen eszközt kívánna használni a jegybank.
Több elemző is úgy értékelte a decemberi döntést, hogy bár az EKB most nem merészkedett tovább, de a jövőben biztosan fog. Például Richard Barwell a Royal Bank of Scotland Európára szakosodott elemzője a következőképpen fogalmazott a Bloomberg kérdésére: "Itt az a fő üzenet, hogy nem szabad összetévesztenünk a mai tétlenséget a holnapi tétlenséggel."
Erre a vélekedésre erősíthetne rá a jóval alacsonyabb inflációs pálya, ami a stáb legfrissebb előrejelzései szerint még 2015-ben is csak 1,3 százalék lehet átlagosan, vagyis az EKB előreláthatólag nem tud megfelelni a törvény által meghatározott mandátumának. Lépnie kéne, utalt is rá, hogy léphet, de valahogy ez hiteltelenre sikerült. Természetesen nemcsak az euró reagált a tétlenségre, hanem a kötvénypiacok is. A német 10 éves kötvény hozama például 1,87 százalékra emelkedett, ami majdnem héthetes csúcsot jelent. Ezzel kapcsolatban szemléletes az Euro-Bund Futures árfolyamgrafikonján látott esés:
Ennek egy lehetséges oka az lehet, hogy Draghi a kérdésekre adott válaszába teljesen elbagatelizálta a negatív betéti ráta lehetőségét. Elmondása szerint szóba került a mostani ülésen is, de egyáltalán nem kapott hangsúlyt és csak röviden beszéltek róla. Sőt, az elnök konkrétan arra is utalt, hogy nem született jelenleg egyik monetáris politikai eszköz lehetséges használatáról sem döntés, vagyis mérföldekre vannak például egy olyan eszköztől, mint az amerikai QE (mennyiségi lazítás), vagy akár csak LTRO (hosszútávú refinanszírozási program) újabb fajtája, amire több ízben is rákérdeztek.
A válaszok között elejtett legérdekesebb szófordulata a "ha szükség lenne rá valamikor" kitétel volt. Továbbá hangsúlyos volt még az is, hogy az inflációs várakozásokat horgonyzottnak látja a célértékük közelében, amit a maga részéről megnyugtatónak ítélt. Arra a megjegyzésre pedig, hogy a várakozások kapcsán a japánok már egyszer pórul jártak csak annyit felelt, hogy 2013 Európájának semmi köze az 1990-es évek Japán helyzethez. Mindez pedig akár arra is utalhat, hogy nem látja szükségét az újabb jegybanki eszközök bevetésének. A novemberi inflációs adatok enyhe fordulatot mutatnak és így könnyen elképzelhető, hogy az EKB nem tervez mást, minthogy a saját maga által nagyon jónak ítélt forward guidance keretében jó hosszan alacsonyan tartja a kamatokat. Így pedig nem lesz negatív betéti ráta, QE pedig végképp nem, legfeljebb egy szigorúbb feltételű LTRO.
Barry Eichengreen ugyanakkor a Wellingtonnak adott interjújában kifejtette, hogy Európában mindenki túlságosan optimista, miközben temérdek kockázattal élünk együtt. A görögöknél szerinte politikai válság lesz nemsokára, ráadásul a termelői árindex deflációja át fog csatornázódni a fogyasztói árindexbe a jövőben.
Ha így lesz akkor az EKB végül mégis kénytelenné válhat a további eszközök bevetésére, de a jelenleg úgy látszik, hogy megelégszik a már megszokott "mindenre készen állunk" kommunikáció használatával. Ám amíg a piacnak elég egy homályos ígéret végső hitelezői szerep esetében ("whatever it takes") már nem elég a monetáris lazításnál - és pontosan ezért eshettek a kötvényárfolyamok és ezért erősödhetett nem kívánt módon az euró.