Az április import-csökkenés, ami májusban is kitartott, arra kényszerítette Teheránt, hogy a tankereken raktározza a kitermelt olaját, de az elérhető tárolókapacitások kitöltését után májusban már a kitermelést is csökkenteni kellett. Ennek eredményeképpen májusban az iráni kőolaj-termelés napi 2,5-2,6 millió hordóra csökkenhetett, amilyen alacsony szintre utoljára 1989-ben volt példa, közvetlenül az iráni-iraki háborút követően.
Irán 2011 elején, még a szigorított gazdasági szankciók meghirdetése előtt kb. napi 3,5 millió hordó olajat termelt ki, amelyből napi 2,5 millió hordó került ki a nemzetközi piacokra. Mint ismeretes, az Egyesült Államok és az Európai Unió Irán atomprogramja miatt vezetett be gazdasági korlátozásokat, amely az ország olajiparán túl a pénzügyi szektort is érintette, jelentősen megnehezítve ezzel a perzsa állam olajértékesítését. A nyugati országok szerint Irán atombombát akar létrehozni , míg Teherán azzal védekezik, hogy csak békés célú atomenergetikai fejlesztéseket végez.
Az FT beszámolója szerint Irán második legnagyobb vevője, India nemrég a miatt csökkentette iráni importját, mert az európai biztosítótársaságok jelezték, hogy finomítói elveszíthetik a biztosításukat, amennyiben iráni olajat vesznek át. A híradások szerint Teherán ezt követően jelezte, hogy kész biztosítást nyújtani az indiai finomítóknak, de India nem élt a lehetőséggel.
Az MTI tegnap este számolt be arról, hogy Barack Obama amerikai elnök rendeletben újabb szankciókat hirdetett meg Irán ellen, hogy megakadályozza, hogy Teherán nukleáris fegyverhez jusson, és megerősítse az iszlám köztársaság elszigeteltségét, amiért az nem teljesíti nemzetközi kötelezettségeit.
A szankciók kiterjednek azokra a külföldi pénzintézetekre, amelyek tudatosan iráni rialban folytatnak vásárlási vagy eladási tranzakciókat, vagy Iránon kívül jelentős készletekkel rendelkeznek iráni fizetőeszközből. A közlemény rámutatott, hogy noha a rial értéke 2012 óta a felére esett vissza, magát az iráni pénzt most először veszik célba a büntetőintézkedések.
A szankciók - a korábban a hajózásra, a hajóépítésre és az energiaszektorra vonatkozó büntetőintézkedésekre építve - megcélozzák az iráni autóiparral kapcsolatos áruszállításokat és szolgáltatásokat is.
Az amerikai elnök pótlólagos szankciókat rendelt el azok ellen, akik anyagi támogatást nyújtanak a tiltólistákon szereplő iráni személyeknek. Ezen büntetőintézkedések alól kivételt képeznek azok a letéti intézmények, amelyek tevékenysége összefügg az Azerbajdzsánból Törökországon át Európába vezető földgázvezeték-projekt megvalósításával.