Király Júlia szerint ugyanakkor a hitelkörnyezet átalakulása nem ért véget, a subprime krízis csak egy megálló volt a pénzügyi rendszerben, ráadásul a másodlagos jelzáloghitelek bedőlésének csúcsa 2008-ra várható, tehát a válság még korántsem tetőzött, ráadásul a bedőlési arány a korábbi 12-13%-ról a legújabb nemzetközi becslések szerint 20%-ra fog nőni.
Király Júlia hangsúlyozta, hogy a subprime válság nem érintette ugyan Magyarországot, de foglalkozni kell vele. A szakember szerint megváltozott a monetáris politika háttere, a pénzügyi rendszernek vannak olyan kockázatai, amelyek visszahathatnak a monetáris politikára is.
Az alelnök elmondta, hogy az európai bankszektorra éppúgy jellemző a "mohóság nagyobb úr, mint a félelem", rájuk is hatott az elmúlt évek alacsony kamatkörnyezete és magas jövedelmezőségi elvárása, a sokáig lazuló lakossági hitelezés mellett, növelték befektetési banki kitettségüket is, mérlegen kívüli sztorik szövődtek, felélénkült az M&A, LBO aktivitás, amelyet magas jövedelmezőség kísért. A kelet-európai kitettségek növelése hozzájárult a hitelexpanzióhoz, növekedett makrogazdasági és pénzügyi sérülékenység.
Király Júlia álláspontja szerint attól még, hogy minket nem érintett a subprime válság, attól még kell, hogy érdekelje a magyar pénzügyi világot. Az új típusú (keletkezető és szétosztó) bankrendszer velünk fog élni, ráadásul a magyar hitelpiacon is felfedezhetők hasonló jelenségek a nagyobb kockázatok felé történő elmozdulás következtében. Király szerint a subprime jelenség velünk él az új hiteleknél megfigyelhető 70% feletti LTV-k, a stabilitási szempontból nem kedvező csökkenő marzsok (csökkenő profitabilitás, növekvő kockázat), a jenhitel megjelenése által.
