Elemzés

Újra működésben az orosz energetika pörölye

Mégiscsak van új a nap alatt: a Gazprom számára váratlanul vonzó, sőt szerfelett biztonságos lett az ukrajnai földgáz tranzit, noha azt Moszkva idáig -- Kijev megbízhatatlanságára hivatkozva -- dollármilliárdos költséggel épített vezetékekkel messzire el akarta kerülni. Alekszej Miller, az orosz cég első embere azonban a hét végén azzal zsarolta meg a szomszédos Belorussziát, hogy ha öt napon belül nem törleszti a földgázszállítások nyomán felhalmozott, az oroszok szerint mintegy 200 millió dolláros adósságát, akkor a Gazprom Minszk napi szükségletének 15 százalékára csökkenti az exportot és vele az európai tranzitot. A belorusz adósság úgy keletkezett, hogy Minszk idén önhatalmúlag a 2009. évi árat fizeti a Gazpromnak, noha a december utolsó óráiban kicsikart megállapodás szerint a tavalyi 150 dollár/1000 köbméter "kék fűtőanyag" helyett a 174 dolláros árat kellene érvényesíteni.

Támadás a devizahitelek ellen - Kik járhatnak pórul?

Várhatóan a jövő héten, kormányülés keretében vitatja meg az Orbán-kormány a 29 pontos kormányzati akciótervnek azt az elemét, amely a deviza alapú jelzálog-hitelezés teljes vagy részleges tilalmát jelentené hazánkban - tájékoztatták a Nemzetgazdasági Minisztériumnál a Portfolio.hu-t. A bankok nem tiltakoztak nyilvánosan a terv ellen, és a bankadó mellett ez a lenyelendő béka egészen kicsinek tűnik, egyes piaci szereplők azonban arra figyelmeztettek: a jogszabály több meglévő hiteladóst is negatívan fog érinteni, amennyiben a deviza alapon történő hitelcserére is kiterjed a tiltás.

A kirgiz válság tétje

Moszkva csaknem egy évtizede a legkülönbözőbb módszerekkel igyekszik kiszorítani 2001. szeptember 11-e után a szövetségesek Afganisztánba tartó katonai gépeinek kiszolgálására kirgiz területen létrehozott amerikai légi bázist. Rossz nyelvek szerint elsősorban ez áll a négy hónapja tartó kirgiz belpolitikai válság mögött. Tény, hogy az amerikai Kongresszus is foglalkozott az Alexander Cooley, a New York-i Columbia Egyetem professzora, valamint Sam Patten, a Freedom House eurázsiai ügyekben illetékes főmunkatársa által készített jelentéssel, amely szerint a most elűzött elnököt a Pentagon és a Fehér Ház tudtával évek óta megvásárolták: így tudták megszerezni a manaszi légi bázis orosz nyomásra már többször visszavont működési engedélyét.

Kína energiaéhsége hatalmas, beérte Amerikát

Az OECD-országok 2009-ben ismét kevesebb energiát fogyasztottak, mint a fejlődő gazdaságok, derül ki a BP által nemrég megjelentetett energetikai statisztikából. A 2008-as 5%-os különbséghez képest a fejlődő országok már 14%-kal több energiát fogyasztottak tavaly, mint az OECD tagországok. Az OECD-n kívüli országok energiaéhsége főként Kína miatt növekedett, amely tavaly a világ energiafogyasztásának 1.3%-os csökkenése mellett 8.4%-kal növelte primerenergia-felhasználását 2008-hoz képest. Kína 2009-ben már a világ szénfogyasztásának közel felét realizálta, míg az ország teljes energiafogyasztása már beérte Amerikáét.

A kelta tigris kushad

Miközben az eurózóna adósságválsága sajgó sebként egyre tovább mérgesedik, Írország csendben, gyorsan már 2009-ben lépett, és az idei évre nagy méretű költségvetési megszorításokat fogadott el. Tavaly Írországban volt a legmagasabb az államháztartás hiánya az Európai Unión belül, meghaladta az össztermék 14%-át. Az írek rendkívül gyorsan megragadták a gyeplőt, az európai közösség legtöbb tagállamában még csak épp most formálódnak a hasonló lépések.

Cikksorozatunkban Európa legsúlyosabb válságával küszködő országainak válságprogramját vesszük sorra, elsőként a különösen nagy gazdasági visszaesést elszenvedett Írországét.

Hatalmas fejlődés előtt áll Amerika geotermális piaca

Remek évet zárt tavaly Amerika geotermikus ipara, 2009-ben teljesítményalapon közel annyi geotermikus erőmű állt üzembe, mint az azt megelőző három év alatt összesen. A jövő még fényesebbnek ígérkezik az ágazat számára, az amerikai Geotermikus Energia Szövetség (GEA) által készített statisztika szerint a jelenleg üzemelő geotermikus erőműpark kapacitásának közel a dupláját fejlesztik az Atlanti-óceánon túl.

Újabb energetikai nagyberuházásról mondott le Moszkva

A verbális sikerpropaganda közepette az orosz kőolaj- és földgáz szféra a defenzíva félreismerhetetlen jeleit mutatja. Ennek külső okát nyilvánvalóan a pénzügyi világválság következményeiben kereshetjük. Főleg a fosszilis energia iránt drámaian csökkenő keresletben és az orosz gazdaság számára különösen fontos nemzetközi hitelek feltételeinek romlásában.

Bankadóval együtt már drága az OTP?

Bár az Orbán-kormány által bevezetendő bankadó részleteit nem ismerjük még, az alábbiakban annak járunk utána, miként hathat az OTP eredményére és árazására egy ilyen lépés. Az ördög a részletekben rejlik: nagyon nem mindegy a bankpapírok számára, hogy eredményesség vagy mérlegfőösszeg alapján róják ki a szereplőkre azt a bizonyos 187 milliárd forintot. Előbbi hirtelen a bankpapírok szélsőséges felülértékeltségét jelentené, utóbbival viszont a jelenlegi árfolyam alapján még mindig alulárazott lenne a papír a régiós társakhoz képest.

Elképesztő folyamatok az orosz távközlésben

Az energetika mellett az orosz gazdaság szereplői a távközlést tekintik a legnagyobb üzletnek. Ebből a szférából azonban csak nagyon ritkán érkeznek hírek: többnyire készülő, majd rejtélyes okokból - feltehetőleg politikai jóváhagyás hiányában - meghiúsuló fúziókról.

Orbán 29 pontja: jó irány, megvalósíthatósági kockázatokkal

A kormány tegnap bemutatott tervei alapvetően jó benyomást keltenek: határozott irányt sugallnak, ami az elmúlt évek programjai után már önmagában is előrelépés. A kormány láthatóan az aktív, családos rétegnek kíván kedvezni, miközben kitart a költségvetési stabilizáció mellett. Utóbbi sikere azonban láthatóan azon múlik, hogy az ambiciózus kiadáscsökkentési elképzelések mögött meghúzódó strukturális átalakításokat sikerül-e megvalósítani.

Mi lesz az OTP-vel? Ezt mondják a profik

A tavaly tavasszal kibontakozott óriási részvénypiaci ralinak vége, vélik a Portfolio.hu-nak nyilatkozó alapkezelők. Rövid távon jelentős volatilitás jellemezheti majd az OTP piacát Elek Péter, a Dialóg Investment portfólió menedzsere szerint, aki hozzátette, hogy a hazai bankpapírokat hosszú távra (2-3 éves távlatban) érdemes lehet megvenni. A következő időszakra vonatkozóan meglehetősen pesszimista véleménnyel van a hazai bankpapírokkal kapcsolatban Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója, aki a hazai nagypapírok közül leginkább a MOL-t favorizálja. Magyarország meglehetősen nehéz időszak előtt áll.

Ezt megúszták az OTP devizahitelesei

Okozott-e jelentős veszteséget a devizahiteleseknek a tegnapi hirtelen forintgyengülés? A kérdés azért jogos, mert nem kevesen vannak azok a devizahitelesek, akiknek éppen a hónap 3. napján érvényes utolsó árfolyam alapján határozzák meg a törlesztőrészlet forintösszegét. Utánajártunk és kiszámoltuk, mely bank ügyfelei jártak így rosszul, és mennyire. Ma bebizonyosodott: járhattak volna sokkal rosszabul is az OTP ügyfelei, így most egy hónapra fellélegezhetnek.

A Matolcsy-program bukásra áll (Vélemény)

Sem az európai adósságválságtól rettegő piac, sem a piactól tartó nemzetközi intézmények nem járulnak hozzá ahhoz, hogy Matolcsy György gazdaságpolitikai vízióján haladjon végig az ország. A szakértők jó része már több hete folyamatosan figyelmeztet erre, a Fidesz viszont csak félig-meddig értette meg ezt az üzenetet, és csak fél szívvel fogadta el. Ezért a kihátrálás is olyan rosszul sikerült, hogy az tovább csökkentette a kormány mozgásterét. A nemzetközi szervezetek most ráncolhatják a homlokukat, de nincs még semmi veszve: a Fidesz most nekiállhat, hogy kidolgozza az igazi gazdaságpolitikáját. Amelyik működőképes.

Dől a görög dominó, de borul-e az eurózóna?

A jövőbeli görög államcsődnek komoly pszichológiai hatásai lesznek. Lehetséges, hogy ez dominószerű folyamatot indít el, amikor is a befektetők elfordulnak a fejlett országok állampapírjaitól. Sajnos a költségvetési fundamentumok valamennyi nagy, fejlett országban gyengék, így ezeket a veszélyeket nem lehet egyszerű hisztériaként visszautasítani. Az euróövezet néhány nagyon kellemetlen opció közül választhat, és még nem sikerült döntést hoznia - ezért idegesek a piacok az euróval kapcsolatban. A finanszírozási nyomás alá kerülő kormányok első mentsvára általában az, hogy korlátozzák a hazai és nemzetközi tőkemozgásokat. Ez egy olyan kockázat, amit a legtöbb gazdasági szereplő jelenleg alábecsül. A világvége forgatókönyvek lehet, hogy nem valósulnak meg, de ez leginkább a jó szerencsén, a bölcs és hosszútávra tervező gazdaságpolitikán és a megbocsájtó piacokon múlik. Ezek egyikében sem bővelkedtünk a közelmúltban. A legkevesebb amit elmondhatunk az, hogy érdekes időkben fogunk élni - vonja le a következtetést gondolatébresztő írásában Zsoldos István.

Tőzsdekész az ELMIB, de a gazdasági környezet nem az

Az ELMIB üde színfoltnak számít a hazai energiapiacon, azon kevés cégek egyike, amely magyar kézben van, és a nagy energiavállalatoktól függetlenül törekszik újszerű és a fenntarthatóságot szem előtt tartó elképzeléseinek megvalósítására. A társaságról nemrég még azt suttogták, hogy pezsgést hozhat a hazai tőzsde életébe, azonban a gazdasági környezet miatt erre feltehetőleg várnia kell a börzén aktív közönségnek. A Portfolio.hu Tóth Balázzsal, az ELMIB igazgatóságának elnökével beszélgetett a cégcsoport korábbi privatizálásáról, tevékenységeiről, erőmű-beruházásairól és jövőbeli terveiről.

Erősebb forintra nyár végére ne is számíts!

Hiába gyengült sokat májusban a forint, a Portfolio.hu havi rendszerességű alapkezelői felmérése szerint rövid távon nem számíthatunk az árfolyam erősödésére, és a hosszabb távú kitekintés sem ad okot túlzott optimizmusra. Bár megnyugtató, hogy a 274 forint/eurós szintről további gyengülést a válaszadók "csupán" harmada jósol (a múlt havi 50% helyett) augusztus végére, az elgondolkoztató, hogy erősödésre senki sem számít. Rövid időtávon egyetlen megkérdezett sem jósolt hozamcsökkenést az állampapírpiacon, melynek megfelelően a kötvényeket legtöbben alulsúlyozandónak tartják a saját benchmarkhoz képest.

Hiába a nagy esés, további lejtmenet jöhet

Hiába esett 11%-kal májusban a BUX index, a hazai piacon aktív befektetési alapkezelők többsége szerint három hónapos időtávon további csökkenést szenvedhet el a hazai benchmark. Az egy éves kitekintést illetően enyhén optimistább állásponton vannak a szakértők, mint egy hónappal ezelőtt, azonban a korábbi években tapasztaltnál még mindig jóval borúsabban látják a jövőt. Nem is csoda talán, hogy egyetlen alapkezelő sem tartja felülsúlyozandónak a részvényeket a saját benchmarkhoz képest, és kedvencükként továbbra is meglehetősen kis számban említik a hazai nagypapírokat.

"A műtét sikerül, a beteg meghal" - Vélemény

Az elmúlt hetekben a figyelem középpontjába került a devizahitelek forinthitelekké váltásának problémája. A témával kapcsolatban számos megoldási javaslat jelent meg, ötleteit Róna Péter is ismertette. A részletek kibontása előtt leszögezhető: a szerző javaslatai a devizahitelezésből fakadó problémák kezelésére szakmai szempontból teljesen elhibázottak, jobb esetben nincs tisztában azzal, hogy az elmúlt évek során a devizahitelek formájában felhalmozódott árfolyamkockázat nem tüntethető el varázsütésre, rosszabb esetben tudatosan félreinformálja a közvéleményt és a döntéshozókat - hangsúlyozza Tardos Gergely közgazdász a Portfolio.hu-nak írt vélemény cikkében.

Tardos Gergely közgazdász, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője, a cikk a szerző magánvéleményét tükrözi


Amennyiben Róna Péter javaslatait a magyar kormány megpróbálná végrehajtani, az a probléma megoldása és a monetáris politika mozgásterének növekedése helyett azonnali árfolyam-összeomlást, valamint bank- és adósságválságot okozna, az infláció elszabadulásával és a forint megtakarítások elértéktelenedésével egyidejűleg - hangsúlyozza Tardos Gergely. Az alábbiakban a szerző véleményét teljes terjedelmében, változtatás nélkül közöljük.

Eltűnőben a devizahitelek, de mi tölti be az űrt?

A devizahitelezés egyre látványosabb háttérbe szorulásáról és a forinthitelezés szerény ütemű fellendüléséről tanúskodnak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) minap közzétett hitelezési statisztikái. Ezekből kiderül, hogy a forinthitelezés nagyon messze van még a devizahitel-kihelyezés válság előtti szintjétől, és az is sejthető belőlük, hogy a forintkamatok csökkenése mellett a jogszabályi változások is egyre inkább a forinthitelek felé terelik az ügyfeleket. Ha minden így halad, a frankhitelek eltűnését hamarosan ki is jelenthetjük, miközben a bankok hitelportfóliójában hosszú évekig ott kísértenek.

Óriási baklövés lenne államosítani a magánnyugdíjpénztárakat

Komolyan felmerült a magánnyugdíjpénztárak államosításának lehetősége is az új kormány köreiben, miután ezzel látványosan csökkenthető lenne mind az államadósság, mind a költségvetési hiány. Egy ilyen lépés ugyanakkor a statisztikák miatt felesleges, a nemzetközi megítélés tekintetében zűrös, alkotmányossági szempontból pedig minimum aggályos lenne, ráadásul legjobb esetben is csak ugyanolyan nyugdíjra számíthatnánk, mint egy jól eltalált, piaci alapú nyugdíjpénztári reform után.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új rekord: gyorsulva terjed Magyarországon a fertőzés, ami halálesetekkel is járt
Kiszámoló

CSOK csapda

Gábor írt egy tanulságos levelet. A meglévő gyerekük mellé úton volt a második, s úgy gondolták, hogy ideje lenne...

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.