Már meghallgatható a Portfolio Checklist pénteki adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy az Európai Számvevőszék számos problémát talált az uniós források elköltésével kapcsolatban szerte Európában, és a hatóság különös figyelmet szentelt Magyarországnak. Szabó Dánielt, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzőjét kérdeztük. A második részben azt elemeztük, hogy mit jelentett a lakáshitelezés szempontjából az, hogy idén már kisebb önerővel is bele lehetett vágni egy ingatlanvásárlásba. A témával kapcsolatban Palkó István, a Portfolio vezető pénzügyi elemzője volt a vendégünk.
Azt már eddig is láttuk, hogy elsősorban a hitelösszeg emelkedése fűti a magyar lakáshitelpiacot, hiszen egy év alatt a másfélszeresére, 19 millióra nőtt a lakáshitelek átlagos összege. Most azt is megtudtuk, hogy a hitelfedezeti arány (LTV) is emelkedik, tehát ugyanolyan értékű lakásra is egyre nagyobb összeget vesznek fel a magyarok. Szerepe van ebben a CSOK Plusz hitel és a 10%-os önerő év eleji bevezetésének is, de önmagukban nem adnak elégséges magyarázatot. Általánosabb jelenség az LTV növekedése: a két évvel ezelőtti 50% környékéről átlagosan 60% közelébe emelkedett mára, és az MNB várható adósságfék-kiengedése nyomán további emelkedésre van kilátás e fontos kockázati mutatóban.
Három jelentős változás körvonalazódik a lakáshitelek piacán: 1. az önkéntes nyugdíjpénztári megtakarításokat szabadon feltörhetővé teheti a kormány lakáscélra, 2. húszról tíz százalékra viheti le az MNB a minimális önerőelvárást az új építésű lakásoknál, 3. a mostani hat-hétről öt százalék alá szoríthatják le a bankok a lakáshiteleik kamatát, piaci forrásaink szerint azonban messze nem minden hitelfelvevőnek. Az alábbiakban tisztázzuk, melyik intézkedés mit is jelentene aktuális információink szerint. Ennyi változás csaknem egyidejű bevezetése elősegítheti, hogy a hatályba lépést megelőző kivárás után az eddigi nagyon látványos idei felfutásnál is nagyobbat robbanjon a lakáshitelezés, fokozott keresleti nyomást okozva ezzel a lakáspiacon is.
Minden harmadik 25-34 év közötti fiatal borúlátó a tekintetben, hogy képes lesz-e az életben kifizetni egy lakást – derült ki az OTP Otthon és az OTP Bank megbízásából, a közelmúltban készült kutatásból. Mindez nem is csoda, az ingatlankereső portál adatbázisa szerint Budapesten átlagosan 1,1 millió forintos négyzetméteráron hirdetik a használt lakásokat és a fővárost nem beleszámítva is, országosan négyzetméterenként 726 ezer forintba kerül egy garzonlakás.
Január 1-je óta a lakásfedezet forgalmi értékének akár a 90%-ára is felvehetnek jelzáloghitelt azok, akiknek még nem volt eddig lakástulajdonuk, és még nem töltötték be a 41. életévüket. Részletesen itt írtunk a változásról, a friss hírek szerint pedig hat banknál érhető el a hitel.
Január 1-je óta a lakásfedezet forgalmi értékének akár a 90%-ára is felvehetnek jelzáloghitelt azok, akiknek még nem volt eddig lakástulajdonuk, és még nem töltötték be a 41. életévüket. Az MNB friss statisztikái azt mutatják, hogy a lakáshitelfelvevők többsége ennél sokkal óvatosabb: a legutóbbi adatok szerint átlagosan a lakásérték 53%-áig adósodtak el a friss lakáshitelesek, és csak egyötödük merészkedett 70% fölé. Az új jelzáloghitel-szerződések nagyjából 60%-át veszik fel 41 év alattiak, egy részüket érinti a változás.
Jövő januártól már 10%-os önrésszel is felvehetnek lakáshitelt azok, akik a hitelkérelem benyújtásának napjáig nem töltötték be a 41. életévüket – jelent meg a Magyar Közlönyben.
Elkészült az MNB idei Makroprudenciális jelentése, amely az elmúlt év makroprudenciális és pénzügyi stabilitást érintő intézkedéseit veszi végig, emellett egy friss tervet is előkészít a fiatal, első lakásukat megvásárló hitelfelvevők számára. Valamikor 2024 első felében az eddigi 20%-ról 10%-ra csökkenne a rájuk vonatkozó önerő-előírás. Az első lakásvásárlókkal részletesebben ebben a cikkünkben foglalkoztunk.
Elkezdődött Gyulán az Airbus Helicopters Hungary mellett lévő déli ipari parkban egy újabb fejlesztési szakasz, amelyet több mint 1,3 milliárd forintból valósít meg a Békés vármegyei város - közölte Görgényi Ernő (Fidesz-KDNP) polgármester szerdán az MTI-vel.
Futótűzként terjed a Skipton nevű lakás-takarékpénztár (building society) által meghirdetett jelzáloghitel, melynek segítségével akár önerő nélkül is lehet lakást venni – írja a FT Adviser.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének csütörtöki adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy a jelenlegi ingatlanárakat, az átlagjövedelmeket, és a hitelkamatokat megvizsgálva, milyen lehetőségei vannak a magyaroknak lakásvásárlásra. Ha Budapesten szeretnénk egy átlagos új építésű lakást venni, 30%-os önerővel, akkor már 1 millió forint fölé kúszik a bankok által elvárt nettó jövedelem. A témával kapcsolatban Palkó Istvánt, a Portfolio Pénzügy rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében az elmúlt időszakban megfigyelhető OTP-részvényárfolyam csökkenésének okairól, és a lehetséges fordulatról beszélt Nagy Viktort, a Portfolio vezető részvényelemzője.
Délután 5 órától lesz meghallgatható a Checklist, a Portfolio munkanapokon megjelenő podcastjének csütörtöki adása. Az műsor első részében arról lesz szó, hogy miképpen alakul a piaci hitelből vásárolt használt és a fővárosi új építésű lakások megfizethetősége az átlagos és a medián keresetűek számára Magyarországon. Az adás második részében az OTP részvényárfolyam alakulásával foglalkozunk, mivel a júliusi emelkedő időszak után, augusztus óta 15%-ot zuhant a részvények értéke.
Ritkán tapasztalható olyan forrásbőség a magyar gazdaságban, mint a koronavírus-járvány utáni kilábalás időszakában. A hazai tulajdonú kis- és közepes vállalkozásoknak többfajta kedvezményes hitel, illetve pályázati megoldás áll a rendelkezésére állami és uniós forrásokból, a kormány ugyanis már a járványt megelőzően is a kis- és közepes vállalkozásokat állította a hazai gazdaságpolitika fókuszába, most pedig rajtuk keresztül célozza a magyar gazdaság újraindítását. A megfelelő finanszírozási tervvel párosítva minden eddiginél könnyebben valósíthatóak meg a beruházási, technológiafejlesztési vagy akár a generációváltási célok. Mindez a magyar gazdaság egésze szempontjából stratégiai fontosságú, ugyanis a magyar tulajdonú kkv-szektor adja a hazai gazdaság és foglalkoztatás gerincét. Az alábbiakban röviden bemutatjuk, hogy a növekedésre voksoló vállalkozásoknak milyen lehetőségeik vannak terveik megvalósításához és hogy ehhez milyen plusz olajozó eszközt használhatnak fel, ha azt akarják, hogy a bővülésnek ne legyen akadálya az önrész hiánya.
Fontos könnyítést lengetett be az MNB a ma kiadott makroprudenciális jelentés publikálásával együtt: az elszálló lakásárak miatt a fiatalabb korosztály első lakáshoz jutásának támogatása érdekében lazíthatnak a hitelfedezeti mutató szabályain. A hitelfedezeti mutató korlátjának 5-10 százalékponttal való esetleges emelése évente akár 20 ezer ügyfél lakáshoz jutását könnyíthetné meg. A jelentésben a hitelezési pályáról, a moratóriumról, a zöld hitelekről is részletes elemzéseket tett közzé a jegybank.
Novák Katalin családügyi miniszter szerdán bejelentette az új, január 1-jétől élő otthonfelújítási támogatás részleteit, a további konkrétumokat tartalmazó jogszabályra azonban még várni kell. Mivel a miniszter elmondása alapján a támogatást, vagyis a felújítási számlák összegének 50%-át csak utólag fogja megtéríteni a Magyar Államkincstár, ezért a gyermeket nevelő szülőknek meg kell majd előlegezniük a maguk számára a felújítás teljes, akár 6 millió forintos összegét, hogy kifizethessék a munkadíjakat és az anyagköltségeket. Utánajártunk, milyen felújítási célú lakáshitelek és személyi kölcsönök állnak ehhez rendelkezésre jelen állás szerint a bankoknál, és hogy működnek a gyakorlatban ezek a hitelek. A személyre szabott hitellehetőség megtalálásához a Pénzcentrum kalkulátorát ajánljuk.
Újabb könnyítéseket jelentett be a koronavírus miatt a bankok számára a Magyar Nemzeti Bank. Enyhülnek a tőkefenntartási pufferre vonatkozó szabályok, a lakossági hitelek önerejéhez kapcsolódó egyes ellenőrzési folyamatok, és a kereskedelmi ingatlanoknál is elegendő lehet az elektronikus értékbecslés.
Mire számíthat Lengyelország az amerikai elnökválasztás után?
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
Bindulhat a trükközés?
