Jelentősen csökkent idén az ingatlanbefektetési forgalom és gyenge évet zár idén a globális ingatlanfejlesztési piac is, de a magyar piac az átlagnál kevésbé zuhant. A hazai 43 %-os visszaesés kisebb, mint a nagy, nyugat-európai piacokon, és a mostani mélypontról jövőre megkezdődhet a lassú kilábalás, amit 2025-26-ban felpattanás követhet – mondta el Takács Ernő, az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület (IFK) elnöke a XI. Ingatlanfejlesztés Napja alkalmából tartott hagyományos évértékelő tájékoztatóján.
Joe Biden amerikai elnök csütörtökön aláírta az amerikai kongresszus mindkét háza által jóváhagyott törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi a szövetségi kormány munkájának ideiglenesen finanszírozását, de nem tartalmazza a segítségnyújtást Izraelnek és Ukrajnának.
Rendkívül nehéz helyzetbe kerültek az utóbbi időben az építőipar szereplői, különösen az építőanyag-gyártók. Az állami megrendelések visszavágása, az EU-s pénzek hiánya, a magas kamatkörnyezet és a bányajáradékként bevezetett extraprofitadó már eleve hozzájárult ehhez, és ezekre rakódott rá az ingyenesen kiosztott EU-s szén-dioxid kvóták megadóztatása. A folyamat különösen a tégla- és cementgyártókat érinti, akik között van olyan szereplő, aki idén mindössze 5 hónapot tudott termelni, és 2023-ban már nem is indítja újra a gyártást. Hogy pontosan kit, milyen mértékben érint a mostani helyzet, arról az iparág szereplőit kérdeztük, akik azt is elmondták, mi kellene ahhoz, hogy az építőipari lejtmenet véget érjen.
Megjelent az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentése, amiből kiderül, hogy a magas infláció okozta reálbércsökkenés és az alacsony fogyasztói bizalom érdemben visszavetette a keresletet a lakáspiacon, de a foglalkoztatottság historikusan erős maradt, a munkanélküliség az elmúlt negyedévek recessziója ellenére sem haladja meg a 4 százalékot. A folytatódó dezinfláció 2024-től a lakosság reáljövedelmének emelkedésével, a várhatóan kedvezőbb hitelkondíciókkal és az újonnan bejelentett otthonteremtési támogatások segítségével fokozatosan növekvő pályára állíthatja a lakáspiaci aktivitást. A lakásárak alakulásában viszont a második negyedévben olyan számok jöttek, amire 9 éve nem volt példa.
A vállalati hitelezéshez hasonlóan a lakossági jelzáloghitelezési gyakorlatban is egyre hangsúlyosabban jelennek meg a fenntarthatósági szempontok, az MNB Zöld Tőkekövetelmény-kedvezmény Programjával párhuzamosan zöld, kedvezményes konstrukciójú lakáshitelek is elérhetők a piacon. A hiteligényléshez kapcsolódó energetikai feltételek azonban november 1-től szigorodnak, de a felújítási hitelcél továbbra is megmarad, amelynek keretében elég a meglévő ingatan primer energiafelhasználását 30 százalékkal csökkenteni. A lehetőség széles kör számára teszi elérhetővé az OTP Zöld Lakáshitel kamatkedvezményét. Az energetikai korszerűsítés egyik leghatékonyabb eszköze a szigetelés és nyílászárócsere mellett a napelemes beruházások megvalósítása, amit az elmúlt időszakban sok bizonytalanság övezett, azonban szeptember végén pont került a találgatások végére. Újra lehet csatlakozni a hálózathoz, a szeptember 7. előtt beadott kérelmek esetén 10 évig marad az éves szaldóelszámolás, ráadásul 75 milliárd forintos pályázati forrás is nyílik energiatároló eszközök telepítésére.
A harmadik negyedévben 0,9%-kal nőtt az előző negyedévhez képest a magyar GDP, ezzel véget ért a gazdaság recessziója. Az egy évvel korábbihoz képest 0,3%-kal kisebb volt a teljesítmény. A gazdasági elemzők előzetesen arra számítottak, hogy negyedéves alapon 1,1%-os lesz a növekedés, éves alapon 0,1%-os a visszaesés, vagyis a várakozásokhoz képest egy kicsit gyengébb adattal rukkolt elő a KSH.
A The Economist-nak nyilatkozó amerikai tisztviselők információi szerint Ukrajna közel 200 ezer katonát veszített el a háborúban. A háború, a veszteségek és a front növekvő igényei felforgatták az ország munkaerőpiacát is.
A változástól való félelem nem új emberi jellemző, mégis mindig rá kell jönnünk, hogy mennyi remek újítást, technológiát, eszközt szalasztunk el csak azért, mert eddig még nem volt róla jó tapasztalatunk. Persze, ha ki sem próbáljuk, soha nem is lesz. Ez a hozzáállás iparágakat, gazdasági folyamatokat tud megakasztani, megnehezítve a fejlődés egyébként sem gyors pályáját. Az építőipar is küzd ezzel a jelenséggel, hosszú évek óta beszélünk a digitalizáltság fontosságáról a hagyományos iparágakban, a BIM előnyeiről, amit az építész, mérnöki, kivitelezői és üzemeltetési szakma élvezhet, mégsem használja ki még minden szereplő ezt a segítséget. Henry Ford híres idézetére („Ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit szeretnének, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovakat”) az interjúalanyunk, Huw Roberts, a Graphisoft vezérigazgatója az építőipari digitalizáltsággal összefüggésben úgy reagált: „a lovaglást kellene abbahagyni, és megtanulni autót vezetni”. Mi akasztja meg a digitális tudás elterjedését az építőiparban? Mivel lehetne motiválni a szereplőket? Mit tapasztal egy BIM-re specializálódott szoftvergyártó a globális és a magyar piacon? Mit jelent az építőiparban a legújabb technológiai vihar, amit a mesterséges intelligencia indított el? - ezekről is szó volt a vezérigazgatóval készített interjúban.
A harmadik negyedévben kijött az egy éve tartó recesszióból a magyar gazdaság, és a mezőgazdaság teljesítményjavulásának köszönhetően éves alapon is stagnálás közeli képet mutathat a kedden megjelenő GDP-növekedési adat - ezt várják a Portfolio által megkérdezett elemzők.
Szeptemberben az építőipari termelés volumene 1,8%-kal csökkent az előző hónaphoz képest, éves összevetésben pedig 6%-os a visszaesés. Az ágazatot több lehúzó hatás éri, a rendelési mutatók alapján úgy tűnik, hogy a neheze még csak most következik.
Továbbra is gyengélkedik a hazai építőipar, és a negatív spirál vége egyelőre nem látszik. Csak azok a szereplők maradhatnak életben, amelyek transzparensen működnek, növelik a hatékonyságukat, és igyekeznek az egész iparági vertikumban minél nagyobb területeket lefedni. Mind a tőzsdei cégeknek, mind ezek beszállítóinak, alvállalkozóinak egyre fontosabbak a fenntarthatósági törekvések, ugyanakkor jelenleg a piac olyan árérzékeny, hogy a „zöld” működés egy-egy tender elnyerésének döntési szempontjaként, teljesen háttérbe szorul az ajánlati ár mögött. A fenntarthatósági beruházások rengeteg erőforrást igényelnek, amelyek viszont komoly versenyképességi kérdéseket vetnek fel: a szabályok szigorításával párhuzamosan piacvédelmi intézkedések is szükségessé válhatnak. A Portfolio Palkovics Milánt, az Épduferr Nyrt. igazgatóságának elnökét kérdezte a rossz építőipari teljesítmény mögötti okokról, piactisztulásról, fenntarthatósági kérdésekről, és a vállalat jövőbeni terveiről.
A hozam mellett legalább olyan fontos egy jó sztori, amikor valaki egy tőzsdei befektetés mellett dönt. A magyar mid-capek közül többen is jelentős változásokra készülnek, elsősorban a likviditás növelése céljából. Kötvénykibocsátások, közkényhányad-emelés, jelentős beruházások - ezek témák kerültek szóba a Portfolio Investment Day rendezvény magyar sztorikra fókuszáló beszélgetésében.
A magyar építészetről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta hétfői munkáját a parlament. Az indítványt ismertető Lázár János építési és közlekedési miniszter arról beszélt: az emberek közhangulatát, életminőségét, életviszonyait érdemben befolyásolja, hogy milyen körülmények között élik hétköznapjaikat, legyen szó személyes vagy közinfrastruktúráról. Az épített környezet hatással van az emberek életminőségére, gondolkodásra - tette hozzá. A miniszter hangsúlyozta, hogy a jövő generáció számára döntő jelentőségű lehet, hogy milyen környezetben él.
A vártnál nagyobb mértékben csökkent a német ipari termelés szeptemberben – derült ki a kedden a Destatis által közzétett adatokból. Magyarországnak nagyon rossz hír, hogy a beérkező megrendelések is visszaestek az utóbbi időben, de még nem bukott felszínre a probléma.
A németországi Elbtower felhőkarcoló építése leállt a Signa építtető kifizetetlen számlái miatt. A leállított építkezés egy példa arra, hogy milyen komoly gondok vannak a német építőiparban, írja a Reuters.
A Hörmann, bár globális szereplő az ajtó- és kaputechnológiában, a mai napig családi vállalkozásként határozza meg magát, már a család ötödik generációja is aktívan részt vesz a cég napi munkájában. A szemlélet a működés minden területét áthatja, a vállalati akvizíciók során is a családi vállalkozásokat részesítik előnyben, és igyekeznek megtartani a korábbi vezetőket. A fejlesztéseknek és felvásárlásoknak köszönhetően folyamatosan nő a termékpalettájuk, a kamiondokkoló rendszerektől, a kerti tárolókig terjed. Bár előnyt jelent számukra az erős német ipari háttér Magyarországon, de az ázsiai beruházók sokszor saját beszállítókkal dolgoznak, így meg kell küzdeni a pozíciókért. A lakossági és vállalati fenntarthatósági igények erősödésével új, kiemelkedően jó hőszigetelő tulajdonságokkal rendelkező nyílászárókat és okosotthon megoldásokat is fejlesztenek, de saját működésüket is átalakították: több mint 10 éve csak zöldáramot használnak, és a lakossági termékeik már teljes egészében karbonsemlegesek. A Portfolio Szujó Lászlót, a Hörmann Hungária Kft. ügyvezető igazgatóját kérdezte a cég gyökereiről, az üzleti stratégiájáról, és arról, hogy milyen kihívásokkal kell szembenéznie egy olyan családi vállalkozásnak, amely hirtelen globális szereplővé válik.
Újabb útszakaszt bővítenének négysávosra, ezúttal a keleti határszél közelében. A Berettyóújfalu - Békéscsaba közötti 47-es főút több mint 37 kilométeren bővülhet - írja a Magyar Építők.
Az újonnan bejelentett CSOK Pluszról beszélt Hornung Ágnes, a Kulturális és Innovációs Minisztérium családokért felelős államtitkára a Magyar Nemzet online-nak adott interjúban. Az államtitkár kiemelte, hogy a végleges részletszabályok november közepén jelennek meg.
Az Európai Unió újabb korlátozások bevezetését fontolgatja, amelyek mintegy 5 milliárd euró értékben érintenék az Oroszországgal folytatott kereskedelmet egy szankciócsomag részeként, írja a Bloomberg.
A csökkenő infláció és a csökkenő kamatok segítik majd a lakáshitelezés újbóli beindulását, de a kormányzati élénkítés elkerülhetetlen. A napokban bejelentett CSOK Plusz feltételrendszere bizakodásra ad okot, ám az építőipar tehetetlenségéből adódóan ennek hatása csak a jövő év második felétől lesz érezhető - mondta el Juhász Attila, az Újház építőanyag kereskedés elnöke, az ÉVOSZ Építőanyag Kereskedelmi Tagozatának elnöke.
