A városok esetében sokszor beszélünk az élhetőségről, ami azt is magába foglalja, hogy meddig élünk, sőt meddig élünk egészségesen. A várható élettartam Budapesten 76,7 év, ami átlagosan 5 évvel kevesebb mint, az európai fővárosokban, és ez a környező országok fővárosainál is rosszabb. Hogy mit tehetünk ennek javítása érdekében, arról a Budapest Jövője Fórumon beszélt többek között Karácsony Gergely főpolgármester és más szakértők, akik a város élhetőségének szempontjait emelték ki.
Újbuda Önkormányzata változtatási tilalmat vezetett be a Fehérvári út – Galvani u. – Szerémi út – Barázda utca által határolt, csaknem 8 hektáros telekre (egykori Villamosszigetelő és Műanyaggyár), mert a környék lakosságának érdekeivel kifejezetten ellentétesnek tartja az ingatlan nagymértékű beépítését - osztotta meg közösségi oldalán Újbuda alpolgármestere. Ezt azonban a rozsdaövezeti besorolás felülbírálta, így az önkormányzat a befektetővel tárgyalna, hogy kisebb projektet építsen.
Budapesten, valamint Pilisvörösvár és Pécs környékén a legjobb élni 2023-ban Magyarországon – derült ki az MBH Jelzálogbank élhetőségi rangsorából, amelynek élmezőnyébe idén hat olyan terület is bekerült, amely tavaly még nem szerepelt az első tízben. A szakértők ezúttal is az oktatás, az egészségügy, a kultúra, a bűnözés, a munkaerőpiac, a vásárlási lehetőségek és a lakóingatlanok megfizethetősége alapján vizsgálták, hogy milyen lehetőségeket biztosít az ország 174 járása és Budapest az ott élőknek, alapvetően befolyásolva ezzel az adott területen a lakáspiaci keresletet. Nyugat-Magyarországon és a nagyobb városok környékén jobbak az oktatási, a munkaerőpiaci és a vásárlási lehetőségek, a keleti területeken viszont könnyebb lakáshoz jutni, annak ellenére is, hogy jellemzően alacsonyabbak a fizetések.
Úgy tűnik, nem véletlenül nevezik Bécset az álmok városának: az Economist Intelligence Unit (EIU) jelentése szerint idén is az osztrák főváros lett a világ legélhetőbb városa, lekörözve például Koppenhágát, Zürichet vagy Torontót – írja a CNN.
Nyolc helyen szerepel fővárosi kerület, míg a keleti és a nyugati országrészből egy-egy város fért fel az Otthon Centrum 2021-es élhetőségi rangsorának első 10 helyére. A csúcstartó kerületek árban is az élmezőnyben foglalnak helyet, ugyanakkor van néhány kedvezőbb árfekvésű élhető város is a listában.
A nyugati országrész és a főváros kedvezőbb helyzetét mutatja a Takarék Index 2021-es élhetőségi rangsora, amely járásonként veti össze a többi között az oktatási, egészségügyi, kulturális és vásárlási lehetőségeket. Budapesten a legkedvezőbb az összkép, az első tízben még hét dunántúli és két tiszántúli járás található. A bűnözésben vagy a megfizethetőségnél a főváros rosszul szerepel.
A jó szomszédság záloga a jó kerítés - tartja a mondás. Kétségtelen, hogy egy jó szomszéd nagy kincs, ami akár az ingatlan értékében is megmutatkozik, mit tehetünk azonban, ha a szomszédaink nem azok, akikről mindig is álmodtunk? A Saveoneenergy.com Egyesült Királyságban végzett felmérése arra volt kíváncsi, mi idegesíti legjobban a szomszédaikban a briteket és az adott szokásukért mekkora pénzbírsággal sújtanák őket. A cikk végén te is szavazhatsz arról, hogy milyen a viszonyod a saját szomszédaiddal.
Nemrég arról kérdeztük meg olvasóinkat, hogy melyik budapesti kerületben élnének legszívesebben. A nem reprezentatív felmérést több mint 3500-an kitöltötték, ami már elegendőnek bizonyult ahhoz, hogy felállítsuk a kerületi rangsort. Ezen túl azonban arra is kíváncsiak voltunk, hogy az olvasói vélemények mennyire esnek egybe a lakásár szerinti sorrenddel. Meglepő eredményeket kaptunk.
Időről időre rendszeres felmérések jelennek meg arról, hogy különböző szempontok szerint melyik a főváros legélhetőbb része. A listák után természetesen mindig viták alakulnak ki, ami természetes annak fényében, hogy mindenkinek eltérő az életvitele, mások a preferenciái. Ezúttal arra tettünk kísérletet, hogy az élhetőségi és a lakáspiaci szempontokat egybegyúrva bemutassuk, hogy szerintünk mitől élhető egy kerület és megkérdezzük az olvasókat, hogy ők melyik városrészeket kedvelik leginkább.
Negyedszerre készítette el saját élhetőségi rangsorát a hazai települések között az Otthon Centrum. Az elemzés összeállítása során a szakemberek a 25 ezer főnél népesebb városokat, azok életminőség szempontjából lényeges mutatóit vizsgálták. A rangsort a Várnegyed és a belváros vezeti, míg vidéken Veszprémben és Egerben a legjobb élni.
Idén is elkészítette az InterNations a rendszeres felmérését arról, hogy a világ mely városaiban a legjobb élni külföldiként. A dobogóra most három ázsiai város került fel, de a top 10-ben több európai város is szerepel.
Igazán izgalmas évben járunk, legalábbis ami az átadásra kerülő új lakásprojektek számát illeti Budapesten. Az építés alatt álló 500 projekt nagy része, ami mintegy 25 ezer lakás építését foglalja magába, már idén befejeződhet, így csak ebben az évben várhatóan 15 800 új lakóingatlan zúdul rá a budapesti piacra, ennek egy része már el is készült. Ez a több ezer lakás azonban elég egyenlőtlenül oszlik el a kerületek között, néhol a projektek száma még a 10-et sem éri el, máshol alulról súrolja a 100-at. Hasonló a helyzet az átlagos lakásszámmal projektenként, van olyan kerület, ahol átlagosan közel száz lakás van egy projekten belül, ami felveti a kérdést, hogy mennyire lesz élhető az a lakókörnyezet.
Sokféle téma előkerült a Budapest Főváros Önkormányzatának Konferenciáján, többek között a magyar kkv szektor innovációs helyzete, a fiatalok vállalkozási kedve, a városi smart megoldások térnyerése, és az is, hogy mit kellene tennünk ahhoz, hogy létrejöhessen az egyes szektorok, szintek, és a teljes lakosság között egy valóságos együttműködés.
Korábban a szektorban szinte elképzelhetetlen beruházási tervet jelentett be a Royal Dutch Shell: az olajóriás három év alatt 300 millió dollárt fektet erdősítési projektekbe, ezzel kívánja mérsékelni a tevékenysége és a fosszilis tüzelőanyag-felhasználás során kibocsátott szén-dioxid klímaváltozást erősítő hatását.
Sokszor csak azokról az átalakulásokról, új épületekről, felújításokról veszünk tudomást ami elég hatalmas, extravagáns, vagy esetleg valamilyen szempontból meghökkentő ahhoz, hogy ne tudjuk ne észrevenni. Emiatt a kisebb, de szintén fontos eredmények, mint például egy park felújítása, vagy egy, a gyerekeknek kialakított játszótér megépítése sokaknak nem jelent lényeges haladást. Nem lehet azonban átlépni afelett, hogy annak a generációnak épülnek ezek a kis projektek, akik 10 év múlva maguk tervezik, építik, alakítják a várost, ezért sem mindegy, hogy mit gondolnak és mit visznek magukkal a gyermekkorukból a felnőtt életbe. "Ha egy 8 éves és egy 80 éves ember is jól tudja magát érezni egy városban akkor célba értünk" - hangzott el a Safecity 1.0 Konferencián.
Az utasok állítólag hat óra késéssel jutottak el Párizsba.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
