Az élelmiszerár-rögzítés nem okoz hátrányt a hazai termelőknek, beszállítóknak, az alapvetően a kiskereskedelmet érinti, és csak a profitjuk kis százalékát – közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A mostani döntés a külföldi hasonló intézkedésekhez képest jobban védi a beszállítókat, és nem várható áruhiány, ahogy az import áruk mennyiségének növekedése sem.
Példátlan intézkedés, egy világos határvonal átlépése, politikai lépés és tanácstalanság – erről számoltak be az alapvető élelmiszereket érintő árstop kapcsán a Portfolio-nak megszólaló, a kereskedelem és az élelmiszeripar területén komoly, több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezetők. Jellemző vonás, hogy egyikük sem kívánta vállalni a nevét, mivel a rendelkezést kampánylépésnek tartják, és az általuk képviselt szervezeteket, illetve cégeket nem szeretnék a politikai nyilatkozatok terepén találni. A megszólalásokból látszik, hogy meglehetősen nagy a bizonytalanság még a tapasztalt szereplők körében is. Rövidtávon valószínűleg tényleg a kiskereskedelem veszít a legtöbbet, az előttünk álló hónapokban ugyanakkor az élelmiszeripar várhatóan az egyébként jogos áremelési kísérleteit sem tudja keresztülverni a békeidőben is keményen tárgyaló kiskerláncokon. A lépéssel vélhetően a kisebb boltok járnak rosszabbul, a nagyobbak könnyebben alkalmazkodnak, akik több más termék árát emelhetik meg, hogy elkerüljék a veszteséget. Jellemző vonás, hogy könnyen az olcsóbb import felé fordulhatnak. Az árstop az inflációt nem tudja megállítani, mert a belső kereslet erős, és februárban még több pénz kerül az emberekhez – ami szintén árfelhajtó hatású.
Lezárult a téli szezonális élelmiszerlánc-ellenőrzés, amely során kirívó jogsértés nem történt, a tapasztaltak szerint a koronavírus járvány elleni védekezést elősegítő higiéniai szabályokat a legtöbb élelmiszer-vállalkozás betartja.
Primer aromás aminok kioldódása miatt az Auchan Magyarország Kft. visszahívta az AO márkajelzésű műanyag merőkanalakat és műanyag szűrőkanalakat - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Az Európai Bizottság betiltotta a titán-dioxid élelmiszer-adalékanyagként (E171) történő használatát, a tilalom hat hónapos átmeneti időszakot követően július elején lép majd életbe - közölte a brüsszeli testület pénteken.
A kiskereskedők kénytelenek lesznek lenyelni az élelmiszer-árstop okozta veszteséget, és nem valószínű, hogy továbbhárítják azt a beszállítóikra – nyilatkozta Nagy Márton a Portfolio-nak, aki szerint nem valószínű az sem, hogy a három hónapig tartó helyzet kedvéért meglévő szerződéseket rúgjanak fel. A miniszterelnöki főtanácsadó ugyanakkor elismerte: az már reálisabb, hogy az áruházak más termékek árát emelik, bár erre korlátozott lehetőségük van. A legnagyobb hazai baromfiipari szereplő, a Master Good szerint is a kiskereskedőkön csattan az ostor a csirkehús esetében, hiszen a madárinfluenza és a megnövekedett termelési költségek miatt az áruházak nem találnak olcsóbb csirkét más országokban sem. A nagy termelői és feldolgozói szövetségek egyelőre a jogszabály megjelenését várják álláspontjuk kialakításához.
A várakozásokkal ellentétben nem csökkent az infláció decemberben Magyarországon, ráadásul ezért elsősorban az élelmiszerek 8 százalékos drágulása volt felelős. Ez pedig már rávilágíthat annak okára, miért jelentett be a héten hét termék esetében is árstopot a kormány.
Sokan örülhetnek, amikor meghallják, hogy hat termék ára nem emelkedhet Magyarországon, különösen a mostani, évtizedes áremelkedés időszakában. Az árbefagyasztásnak mégsem olyan biztos, hogy sok nyertese lesz.
Hat élelmiszertermék esetében beavatkozunk a termékek árába, azokat minden boltban vissza kell vinni az október 15-én jellemző szintre - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök a Facebook oldalán videóüzenetben.
Tavaly átlagosan 28,1 százalékkal nőttek az élelmiszerárak globálisan, az ezek mozgását követő index 10 éves csúcsra emelkedett - áll az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) csütörtökön ismertetett jelentésében.
Novemberben 7,4%-on közel tizennégyéves csúcsot döntött az infláció Magyarországon, innen talán csökkenni kezdhet az áremelkedési ütem. Viszont továbbra is vannak felfelé mutató kockázatok, a világban az infláció jó eséllyel csak most tetőzik. Az év elején eddig bejelentett áremelések alapján sem számíthatunk sok jóra 2022-ben, az elszálló energiaárak hatása nélkül is jelentős lehet az áremelkedés.
A lejárt minőségmegőrzési idejű termékek fogyaszthatósági határidejéről állított össze hiánypótló útmutatót a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal.
Be kell rendezkedniük a vállalatoknak a magas alapanyagárakra az élelmiszeriparban és a mezőgazdaságban. A műtrágya a négyszeresére drágult, a vetőmag-és növényvédő-szerek ára is emelkedik és a magasabb energiaárakkal kell szembenézniük az iparág cégeinek – mondta el Makai Szabolcs, az Opus Global novemberben kinevezett élelmiszeripari vezetője a Trend FM műsorában. Hozzátette, hogy hamarosan muszáj lesz árat emelni a tojásoknál, illetve a pulyka és a sertéshúsoknál is.
2022. február 1-jétől 2022. május 31-ig mindegyik Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP-kártya) minden alszámlájáról lehet hideg élelmiszert vásárolni - hívta fel a figyelmet a kormány csütörtöki közleményében.
Csattanó maszlag lehetséges jelenléte miatt az Aldi Magyarország Élelmiszer Bt. visszahívja a Gartengold márkajelzésű, 1000 grammos kiszerelésű vágott gyorsfagyasztott sárgahüvelyű zöldbabot - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szerdán az MTI-vel.
Több mint 40 tonna lejárt élelmiszert vont ki a forgalomból a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egy Pest megyei telephelyen, miután egy vállalkozás több raktárát is ellenőrizte.
Orbán Viktor miniszterelnök friss bejelentést tett közösségi oldalán a SZÉP-kártyákra vonatkozóan. A Széchenyi-pihenőkártya felhasználásának kibővítését még tavaly javasolták.
Az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá olyan stratégiai erőforrásokra és árucikkekre, mint a víz, a termőföld, az élelmiszer vagy az energia - derül ki a Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült átfogó, 30 ezer főre és 30 országra kiterjedő közvéleménykutatásból. Az adatok azt mutatják, hogy a magyarok az uniós átlagnál jóval nagyobb arányban tartják nagyon fontosnak azt, hogy az alapvető természeti erőforrásokkal a saját országuk rendelkezzen, illetve az élelmiszereket és az energiát saját maga termelje meg.
Új raktár nyitását tervezi jövőre a Kifli.hu, továbbá kilépnének Budapest kereteiből, más magyar városok felé is terjeszkednének. Az e-kereskedelemmel foglalkozó társaság idén is nagyot nőtt a számok alapján, jelenlegi raktárának mérete és a vásárlói bázisa is majdnem megduplázódott, bővült a portfólió, növelték a kiszállítási területet, a rendelésszám pedig van, hogy meghaladja a napi 5000-et is - mondta Klekner Péter, a Kifli.hu ügyvezetője egy online tartott sajtóeseményen, amelyen az is kiderült, hogy nem tudnak annyira gyorsan munkaerőt toborozni, mint ahogyan fejlődnek.
Gyakorlatilag csak a külföldi élelmiszerláncokra vonatkozik az a rendelkezés, amely törvényjavaslat formájában ma jelent meg, és amely a lejárat-közeli élelmiszertermékek átadására kötelezi a kiskereskedelmi szereplőket. A módosító szerint az állam létrehozná az Élelmiszermentő Központot, amely begyűjtené a szóban forgó élelmiszert, és koordinálná az újraelosztást. Egyelőre nehezen felmérhető a javaslat hatása, amely mindenképpen lehetetlen helyzetbe hozná a közeli lejáratú élelmiszerekre specializálódott, hazánkban még gyerekcipőben járó, de dinamikusan növekvő kiskereskedelmi szegmenst. Ezen felül komoly adminisztrációs terheket róna a termékeik ingyenes átadására kötelezett külföldi láncokra, akik már kisebb hanyagság esetén is bírságokat kaphatnak. A láncoknál népszerű pékségek és prémium csemegepultok ugyanakkor maradhatnak.