A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?
2025-től nem lesz része a szortimentnek a legolcsóbb kategóriába tartozó marha-, sertés-, csirke- és pulykahús az Aldinál, tudta meg a Bild a diszkontlánctól.
Nyilvános és célzott konzultációkkal hatásvizsgálatot indított az Európai Bizottság azért, hogy minden szereplő számára érthető és használható legyen a dátummegjelölés, amely iránytűként szolgál az élelmiszer-vásárlás során.
Csaknem a felével csökkent az idei első negyedévben az Európai Unió piacaira irányuló brit élelmiszer- és italáru-export a brit Élelmiszer- és Italszövetség (FDF) pénteken ismertetett friss felmérése szerint.
Világszerte 41 millió embert fenyeget éhínség a különböző fegyveres konfliktusok, a klímaváltozás és a koronavírus járványa következtében - hangsúlyozta az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) pénteken Genfben közzétett jelentésében. Az év elején számuk még 34 millió volt.
Egyre durvább az élelmezési válság Észak-Koreában: folyamatosan inflálódnak az élelmiszerárak és egyes cikkek ára már olyan magas, hogy az gyakorlatilag megfizethetetlen az eleve nehéz anyagi körülmények közt élő lakosságnak – írja a Business Insider.
Intenzív, szárazföldi (vagyis tengervizet nem igénylő) lazactenyésztésbe kezd a Zalmon Kft. Zalaegerszegen, a következő év elején induló fejlesztésre a cég közel 3 milliárd forint uniós támogatást nyert el. Sagyibó Viktor, a Zalmon Kft. alapítója és ügyvezető igazgatója a Portfolio-nak elmondta: a speciális lazacfarm nem csupán Magyarországon, de a közép európai régióiban is egyedülálló halgazdasági befektetésnek számít. A cégvezető a megtérülésért nem aggódik: az előrejelzések szerint az évtized végére a lazackereslet harmadával bővülhet.
Ha nem változtatunk életmódunkon, 2030-ra az élelmiszer tehető majd felelőssé a legnagyobb arányú károsanyag-kibocsátásért - áll Tesco legfrissebb közleményében. Évente 931 millió tonna élelmiszer-hulladék keletkezik a háztartásokban, a kereskedőknél és egyéb élelmiszeripari folyamatok során. Nem meglepő tehát, hogy világszinten az üvegházhatású gázok 8 százalékának termelődését a szemétben landoló ételek okozzák. Az Tesco Magyarországon 2017 óta 68 százalékkal csökkentette élelmiszer-hulladékát, ezáltal pedig 89 590 tonnával járult hozzá a károsanyag-kibocsátás mérsékléséhez.
A mediterrán étrend bizonyítottan egészséges, a kérdés csak az, hogy miért nem ezt eszi mindenki és hogyan lehetne rávenni az embereket, hogy ilyen típusú ételeket fogyasszanak - fejtette ki a Könyves Magazin videójában Barabási-Albert László hálózatkutató, aki újabban már az élelmiszerek összetevőit kutatja laborjában munkatársaival. Szerinte fontos gyakorlati kérdés, hogy hogyan tudjuk leváltani az ultraprocesszált élelmiszereket, amelyek kémiailag nagyon eltolódtak az egészséges élelmiszerektől. Erre korábban már javaslatokat is megfogalmazott a professzor.
A Brexittel okozott károk egyre szélesebb körben egyre nyilvánvalóbbak Észak-Írországban, ami csak fokozódhat és ha az EU nem változtat a „szemellenzős” megközelítésén a brit-északír kereskedelmet szabályozó ún. északír protokoll kérdésében, akkor a romló politikai, társadalmi és gazdasági helyzet nem tartható fenn sokáig – gyakorlatilag ezeket ismerte el vasárnapi vélemény cikkében a brit kormány volt Brexit-főtárgyalója, jelenlegi kabinetminiszter. David Frost egyúttal rugalmasabb hozzáállást kért az EU-tól arra, ahogy az északír protokollban rögzített vámellenőrzési rendszert majd bevezetik az északír kikötőkben és hétfőn, Frost parlamenti meghallgatására időzítve kiszivárgott, hogy mi lenne ez a rugalmasabb brit kormányzati javaslat: a jövő ködébe veszne, hogy mikorra állna fel a teljeskörű vámellenőrzés az északír kikötőkben, amelynek egyébként már április óta meg kellene történnie. Gyakorlatilag arról van szó, hogy az EU-t elhagyó Egyesült Királyság azt kéri az EU-tól, hogy még évekig nézze el a vámellenőrzés hiányát azért, hogy az Egyesült Királyság meg tudja őrizni a saját területi és gazdasági-társadalmi egységét.
Az online értékesítési csatorna előretörésével az ellenőrző hatóságok is egyre több olyan honlapot találnak Magyarországon, amelyek hamisított, tiltott módon előállított vagy forgalomba hozott terméket kínálnak eladásra; a csalók ellen a hatóságok közti összefogással lehet a legeredményesebben fellépni, így az összehangolt munka érdekében együttműködési megállapodást kötött a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih).
Drágulnak az élelmiszerek, amelyet a vendéglátóegységek beépítenek majd az áraikba, így a vendégek becslések szerint akár 10-15 százalékkal magasabb cechre számíthatnak majd a járvány előtti időszakhoz képest - ezt a Portfolio megkeresésére Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is megerősítette.
Néhány kivételtől eltekintve erőteljesen emelkedett az alapvető élelmiszerek, vagy azok előállításához szükséges alapanyagok ára - legalábbis ez a következtetés vonható le az Agrárközgazdasági Intézet áprilisban közzétett agrárpiaci jelentéseiből. Az előállítóknak nemcsak az időjárás viszontagságaival kellett szembenézniük, hanem a koronavírus-járvány okozta kihívásokkal is.
A grill és barbecue-kultúra egyre nagyobb teret nyer hazánkban, nem függetlenül az elmúlt egy év történéseitől. Jól mutatja ezt az is, hogy a globális piac emblematikus termékének számító Big Green Egg-ből soha nem adtak el még annyit Magyarországon, mint az elmúlt hónapokban.
A helyi élelmiszerekkel kapcsolatosan számos pozitív vélekedés él a közvéleményben. Sokan úgy gondolják, hogy a helyi élelmiszerek frissebbek, egészségesebbek és alacsonyabb a környezet terhelésük. Mások szerint azért kell helyi élelmiszereket vásárolni, mert ez által segíthetjük a helyi termelőket és rajtuk keresztül a helyi gazdaságot is. Kutatásunkban azt a kérdést vizsgáltuk meg, hogy a rendelkezésünkre álló vizsgálatok mennyiben támasztják alá azt a népszerű vélekedést, hogy a helyi élelmiszerek vásárlása jótékony hatással van a helyi gazdaság növekedésére?
Ilyen kevés hal, mint most, még nem volt Magyarországon március végén, aminek a jól sikerült karácsonyi szezon és a korán beindult export az oka - mondta a Világgazdaságnak Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője, aki szerint május végére elfogynak a piacérett halak a hazai tavakból, és júliusig tartó hiány alakulhat ki a magyar piacon.
A március 15-i hosszú hétvége miatt vásárlási hullámra számítanak pénteken és szombaton az élelmiszerláncok, amelyekben az átlagoshoz képest nőtt a forgalom, de a tavaly tavaszihoz hasonló nagy felvásárlási roham nem volt az üzletekben az elmúlt napokban.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma alatt is folyamatos és biztosított a hazai élelmiszer-ellátás – közölte Nagy István agrárminiszter Facebook-oldalán.
