Emily O'Reilly európai ombudsman hétfőn levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, Ursula Von der Leyenhez, hogy információkat kérjen a brüsszeli testület egyes magas rangú tisztségviselőinek Katar által fizetett üzleti útjairól.
A Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) taggyűlésén a tagvállalatok elfogadták „A fenntartható vállalatvezetés irányelveit”, ezzel kifejezve, hogy a szervezetüket ezen irányelvek szerint irányítják.
Bővítette az Európai Unió az adózási szégyenfalát, és ezúttal Oroszország is felkerült a nem együttműködő országok listájára a Brit-Virgin szigetek, Costa Rica és a Marshall-szigetek mellett. Moszkva nem hajtott végre egy fontos, holdingcégekre vonatkozó információmegosztási szabályt. Emiatt az európai orosz cégekre sokkal szigorúbb ellenőrzés vár.
Az Európai Parlament brüsszeli plenáris ülésén számos változtatást és szigorítást támogatott a politikai hirdetésekre vonatkozóan javasolt szabályokban, hogy a választások és a népszavazások átláthatóbbak és ellenállóbbak legyenek a politikai beavatkozásokkal szemben - tájékoztatott az uniós parlament csütörtökön.
Monacónak fokoznia kell a pénzmosás elleni küzdelmet és további erőfeszítéseket kell tennie az ilyen bűncselekményekből származó jövedelmek elkobzására és visszaszerzésére, valamint felügyeleti rendszerének megerősítésére - olvasható az strasbourgi székhelyű Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) által hétfőn közzétett jelentésben.
Az Európai Unió számottevő szabályozással lép fel a határokon átnyúló szervezett gazdasági bűnözés ellen. Az ilyen bűncselekmények elkövetőinek leleplezése nehézségekbe ütközik, mivel sokszor áttekinthetetlen céghálók és bábszemélyek, azaz strómanok mögé rejtőzve, a háttérből irányítják a szálakat. Az uniós szabályozás fő célja a szövevényes vállalati struktúrák (céghálók) átláthatóvá tétele, hogy visszaszoríthatók legyenek az olyan gazdasági bűncselekmények mint a pénzmosás, a terrorizmus finanszírozása, az adócsalás vagy a korrupció. Cikkünkben feltérképezzük, hogy az uniós tagállamok – köztük Magyarország - milyen működési mechanizmus alapján hozták létre a cégek átláthatóságát elősegítő tényleges tulajdonosi nyilvántartásokat, és milyen szankciók alkalmazhatók, ha egy cégnél ”kihullanak a csontvázak a szekrényből”, azaz kiderül, hogy a cég nem valós adatokat szolgáltatott. Kitérünk arra is, hogy melyik fázisban tart az uniós tényleges tulajdonosi regiszter, azaz a BORIS felállítása, működése. Bognár Alexandra és Suller Noémi, a Schönherr Hetényi Ügyvédi Iroda kollégáinak szakértői írását közöljük.
A felhasználók nyomására változások jöhetnek az Airbnb működésében. A szállásközvetítő vállalat átláthatóságával nem csak a turistáknak gyűlt meg a baja, egy új törvénytervezet szerint a vállalat köteles lesz adatokat szolgáltatni az Európai Unió számára.
Több hónapnyi várakozás után november 1-jétől életbe lép New York-ban az a jogszabály, miszerint minden feladott álláshirdetésben fel kell tüntetni a fizetési tartományt és az előrelépési lehetőségeket. A döntés mintegy 4 millió, a magánszektorban dolgozó munkavállalót érint. Szakértők szerint a fizetések átláthatóságát elősegítő jogszabályok kulcsfontosságúak a faji és nemek közötti bérszakadékok megszüntetésében - írja a CNBC.
Véget vetnének az egyszereplős közbeszerzéseknek, megreguláznák az építőanyagok drágulásának áthárítását és vizsgálat indul, ha elszállnak a kivitelezési költségek. Összesen 27 szakmai szervezettel ült le egyeztetni és hétszáznál is több javaslatot kapott az új állami beruházásokról szóló törvény kérdésében Lázár János - írja a Világgazdaság.
Jelentős pluszban indíthatja a mai kereskedést az Alibaba, a DiDi Global, a Nio és több, az Egyesült Államok tőzsdéin jegyzett kínai vállalat részvénye is, miután a legfrissebb hírek szerint Peking mintegy 200 vállalat könyvvizsgálói jelentésének átadására készül az amerikai szabályozók felé.
Úgy tűnik, teljesen új világot hoz majd a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése érdekében született új jogszabály, amely szerint végre létrejöhet egy olyan nyilvántartás, amely lehetővé teszi, hogy bárki megnézhesse, hogy milyen természetes személy áll egy cég mögött, vagyis például felfedhetővé válik, ki vagy kik állnak egy komplex cégháló mögött. Legalábbis a jogalkotó szándéka ez volt, de Dr. Magyar Csaba, a Crystal Worldwide vezérigazgatója szerint a szabályozásnak a gyakorlatban egészen más hatása lehet.
Korábbi cikkünkben is bemutattuk, hogy míg néhány éve a fenntartható beruházásokat a befektetők elsősorban egyéni értékrend mentén hozott áldozatként kezelték, ma már a környezeti (environmental), társadalmi (social) vagy irányítási (governance), azaz ESG - tényezők már elengedhetetlenek egy vállalat hosszútávon is fenntartható növekedéséhez. Egyre több adat támasztja alá, hogy a „zöld”, „fenntartható”, a jó ESG értékelést kapó cégek jól szerepelnek a hosszú távú befektetési portfóliókban, így az ESG a legnagyobb alapkezelők stratégiáinak is megkerülhetetlen részévé vált.
Ezen pénzügyi termékek kapcsán azonban felmerülnek átláthatósági és összehasonlíthatósági problémák, azaz hogy egyrészt még sokszor nem látszik transzparensen ezek „zöld” megítélése, másrészt elfordul a „greenwashing” jelensége is. Ez utóbbi olyan gyakorlat, mely során kellő megalapozottság nélkül kínálnak piaci szereplők fenntarthatóként pénzügyi termékeket és szolgáltatásokat - írja elemzésében Wieder Gergő, a KPMG szenior menedzsere és Vajda Péter a KPMG tanácsadója.
Az Európai Szakszervezeti Szövetség elemzése szerint Európában a nemek fizetése közötti különbség nyolcévenként csökken egy százalékkal, vagyis a nők átlagosan 84 év múlva érhetik el, hogy ugyanazért a tevékenységért ugyanazt a javadalmazást kapják, mint a férfiak. Magyarországon 2031-re várható a bérdiszkrimináció megszüntetése - derül ki az InfoRádió összefoglalójából.
Magyarország a költségvetés átláthatóságát vizsgáló nemzetközi felmérésben a lehetséges 100 pontból csupán 45 pontot szerzett. Ez azt jelenti, hogy a lassan javuló nemzetközi trendekkel szemben a hazai helyzet lassan romló irányt mutat, továbbra is a legrosszabb értéket tudja felmutatni az uniós tagállamok között (Európából csak Észak-Macedónia, Szerbia és Bosznia-Hercegovina végzett hátrébb) és jócskán elmarad a 61 pontos "megfelelő szinttől". Ez a gyakorlatban azt jelenti az elemzés készítői szerint, hogy a közös pénzünkről egyre inkább az adófizetők nélkül döntenek, a kormányt egyre nehezebb elszámoltatni a közpénzek felhasználásáról. Megjelent a kétévente elkészülő nemzetközi (ezúttal 117 országot vizsgáló) Open Budget Survey 2019-es felmérése.
Miközben a Nemzetgazdasági Minisztérium több körben is próbálta lebeszélni az Open Budget Survey nemzetközi átláthatósági felmérés jelentőségét, a tárca korábban aktívan részt vett a jelentés véleményezésében. Bemutatjuk, hogy a kormány milyen pontokat kifogásolt szakmai alapokon.
"A Soros-hálózat újabb listával akarja lejáratni Magyarországot" - érkezett a sajtóközlemény hétfő este a Portfolio szerkesztőségéhez is és elsőre azt hihetnénk, hogy a kormány megint a menekültügyet, vagy a civil szervezeteket vette elő, de nem. Ezt a "szakmai" reakciót a költségvetésért felelős Nemzetgazdasági Minisztérium adta ki a hétfőn nyilvánosságra hozott költségvetési átláthatósági jelentésre reagálva, melyben kellemetlen bizonyítványt kapott hazánk.
Az egész világon romlottak a költségvetési átláthatósági folyamatok, ezen belül pedig Magyarország is rosszabb pontszámot kapott egy rendszeresen elvégzett nemzetközi felmérés friss kimutatása szerint. Az Európai Unió tagállamai közül Magyarország szerepelt a legrosszabbul a 2017-es adatok alapján.
Érdekes ábrákra bukkantunk a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara jelentésében, amelyek sokat elárulnak arról, mit gondolnak a jelenlegi gazdasági helyzetről a külföldi befektetők.
Megtagadta három népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdések az állami pénzekkel való gazdálkodás nagyobb átláthatóságára, illetve a közpénzek terhére elkövetett csalások elévülhetetlenségére vonatkoztak.
Kis lépés a Nemzetgazdasági Minisztériumnak, nagy visszalépés a költségvetés transzparenciájának - így is értékelhetjük a minisztérium döntését arról, hogy mostantól nem lesznek havi háttérbeszélgetések a minisztériumban, ahol többletinformációkat szerezhettek az elemzők és az újságírók. A tárca Portfolio-nak küldött válaszában hangsúlyozza azonban, hogy a költségvetési gazdálkodás átláthatósága továbbra is biztosított.