Sokrétű infogratikát tett közzé az Eurostat, ahol a legkülönbözőbb uniós gazdasági adatok között böngészhetünk. Magyar szempontból a 2000 és 2017 között végbement egészségügyi áremelkedések szembetűnők.
Az euróövezeti lakásárindex 4,5 százalékos növekedést mutatott 2018 első negyedévében, az előző év azonos időszakához képest, a legjelentősebb áremelkedés Lettországban (+13,7%), Szlovéniában (+13,4%), Írországban (+12,3%) és Portugáliában volt (12,2%) - derült ki az Eurostat legfrissebb jelentéséből. Magyarország szintén a sor elején helyezkedik el, két számjegyű árnövekedéssel.
Az amerikai árukat importáló hazai cégeknek a vámkezelés során viszont magasabb összegű vámterhet kell kifizetniük - írja a Világgazdaság.
Ha a húsvéti nagybevásárlás után úgy érzed, hogy nagyon elszálltál a kiadásokkal, akkor a vásárolt mennyiséggel, vagy egyéb termékek kosárba csúszásával lehet a baj, nem a gyors áremelésekkel. A Portfolio húsvéti körképében ugyanis 24 jellemző/alapvető húsvéti élelmiszer közül csak a tojás drágult 10%-nál nagyobb mértékben, de számos termék ára intenzíven csökkent éves alapon - legalábbis ez derül ki a KSH fogyasztói kosarába bekerült termékek árvizsgálatából. A KSH egyébként úgy kalkulálta, hogy tavaly áprilisban az egy főre jutó élelmiszer kiadások 22 ezer 102 forintot tettek ki, így ehhez képest a kis mértékű átlagos élelmiszer drágulással számolva idén áprilisban 23 ezer forint körül alakulhat ez az adat.
Időről időre készül felmérés arról, hogy mekkora az egyes országokban élők vagyona, vagyis a megtakarításaik és az összes jelentősebb vagyontárgyuk értéke, amelyek legfontosabb tétele általában a saját tulajdonú ingatlan. Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakásban lakók aránya, így nálunk különösen nagy a jelentősége a lakásárak alakulásának az egy főre vagy egy háztartásra jutó vagyon megállapításánál.
Hiába csökkent az áfa a tavalyi év elejétől az új lakás vásárlásokat illetően, az új lakások ára nem csökkent, sőt egyre inkább emelkedik. A jelenség hátterében a rohamosan növekvő kivitelezési költségek állnak, amelyeket a fejlesztők a megfelelő profit biztosításához kénytelenek követni az árakkal. Kalkulációnk szerint jelenleg 11-16 százalék közötti hozamokkal dolgozhatnak a beruházók Budapesten, bár a hozamok az egyes projektek népszerűségétől függően erősen változhatnak. Az azonban biztosnak tűnik, hogy igazi nagy nyertesnek mindenképpen azok számítottak, akik 2015-ben építették fel lakásaikat, és 2016-ban értékesítették azokat, ők ugyanis akár közel 40 százalékos hozamot is realizálhattak.
Néhány év alatt mintegy 50-70 százalékkal emelkedett az új lakások ára, és a folyamat még mindig nem ért véget az általunk megkérdezett, a piacot jól ismerő szakértők szerint. Az emelkedő építési költségek, valamint a 2020-tól ismét 27 százalékosra növekvő áfa mind a drágulás irányába hat. Ugyanakkor közgazdasági alaptétel, hogy az árakat a kereslet és kínálat együttesen határozza meg, ha nincs fizetőképes kereslet, az árak sem növekedhetnek jelentős magasságokba. Más kérdés, hogy azokon az árakon megéri-e majd a fejlesztőknek projektet indítani, a szakértők szerint a költségoldali drágulás és az áfa-emelkedés a projektek befagyasztására kényszerítheti a beruházókat. Valójában tehát nagyon sok minden azon múlik, hogy mi történik az áfával 2019 után, a kormány ezért csapdahelyzetbe kerülhet.
A korábbi évekhez képest már most számottevő drágulást produkáltak az új lakások annak ellenére, hogy időközben az áfakulcsukat töredékére vágták vissza. Az ár pedig vélhetően csak még tovább folytatja a száguldást felfelé. A kivitelezési költségek növekedése, a szigorodó műszaki feltételek illetve az áfakulcs ismételt megemelkedésének eredményeként 4 év múlva akár duplázódhat az új lakás ára, a korábbiakhoz képest - már ha ilyen áron lesz fizetőképes kereslet és indulnak új projektek.
Nem fognak unatkozni a sportokat kedvelők júliusban Budapesten. A hónap második felében rendezi ugyanis Magyarország a két hétig tartó vizes világbajnokságot, az utolsó hétvégén pedig a Forma-1-es futam érkezik a mogyoródi dombok közé. A nyár közepi időszak azonban abból a szempontból is érdekes, hogy feltételezhetően hatalmas tömeg várható a budapesti szálláshelyeken. Enne kapcsán az Index az azutazo.hu felmérése alapján megnézte, hogy mennyivel emelhetik áraikat a különböző budapesti szálláshelyek.
Londoni elemzők szerint gyorsítja a közép-európai EU-gazdaságok idei inflációs ütemét a nyersolaj drágulása, de ez önmagában várhatóan nem vezet a monetáris politika szigorításához.
Eladó 30 négyzetméteres lakás, irányár 18 millió forint. Ilyen és ehhez hasonló hirdetésekkel egyre gyakrabban találkozhatunk a különböző hirdetési portálokon. Míg azonban néhány évvel ezelőtt ez egy belvárosi új építésű lakást jelentett, mostanában sokszor a külsőbb kerületekben lévő használt, esetleg felújított lakást takar. A Budapesten bekövetkezett hirtelen drágulás miatt éppen ezért egyre többen gondolják úgy, hogy ez már egy kezdődő lakáspiaci lufi kialakulása.
2016. I. negyedévében tovább emelkedtek a lakásárak - derül ki az FHB Lakásárindex elemzéséből. Az index értéke a korábbi 199,93-ról, 215,06-ra változott, így a drágulás mértéke a tavalyi utolsó negyedévhez képest nominálisan 7,6, míg reál értelemben 8,8 százalékos volt. Ez a válság utáni felívelés során mért legmagasabb negyedéves árnövekedést jelenti, az 1998 óta számított mutató még sohasem állt ilyen magasan.
A válság utáni lakáspiaci felívelés egyértelmű nyertesei a panellakások voltak, melyek ára a legnagyobb mértékben növekedett az elmúlt két évben, Budapesten akár 80 százalékkal is. A jelenség hátterében több tényező áll, de jellemzően a megítélésük változása járult hozzá a felértékelődéshez a leginkább. Az árakban országosan nagyok a különbségek, a legtöbbet Közép-Magyarországon kell fizetni, ahol 270 ezer forint az átlagos fajlagos ár, Budapesten pedig még magasabb, egyes drágább kerületekben 300-360 ezer forint között is elkérnek a lakások négyzetméteréért.
Nagyjából 2-3 ezer szakember hiányzik a 23 ezer főt foglalkoztató sütőiparból - mondta el a Magyar Pékszövetség elnöke a Népszabadságnak. A munkaerőhiány miatt ősz végétől jelentősen drágulhat a kenyér ára, mivel a cégek kénytelen lesznek bért emelni, ha meg akarják tartani a dolgozóikat, ezt pedig csak áremelés útján tudják kigazdálkodni.
A világpiaci kereslet felét kiszolgáló madagaszkári vanília bab ára közel 150 százalékkal emelkedett tavaly, miután a szigeten rossznak bizonyult a termés, ez pedig idén szépen felnyomhatja a fagylalt árát is - írja a Guardian.
Míg eddig rohamléptekben drágultak az árak a hazai lakáspiacon, a III. negyedévben már mérséklődni látszott az emelkedés - derül ki az FHB legfrissebb elemzéséből. Jelenleg a 2008 végén - 2009 elején tapasztalható árszinteken lehet lakáshoz jutni, a válság előtti csúcshoz képest 3,5 százalékkal alacsonyabb árakon. A legtöbbet a budapesti eladók nyerték az elmúlt évben, 2014 átlagos értékeihez képest 2015 III. negyedévének végére több mint 20 százalékkal kérhettek többet a vevőiktől.
Bár számos körülménytől függ egyelőre a hazai lakáspiac sorsa, most már egyértelműnek látszik, hogy elhagytuk a gödör alját. Amennyiben a kamatok továbbra is alacsony szinten maradnak, és a bizalom sem veszik el, az idei év élénkülése 2015-ben is folytatódhat. A forgalom növekedés mellett a lakások és házak is tovább drágulhatnak.
Öt éve nem láttunk ennyi tranzakciót a hazai lakáspiacon, s lassan az árak is a növekedés útjára lépnek. Mi indította be a hazai lakáspiacot? Egyáltalán tényleg beindult? Mi történt 2014-ben a hazai lakáspiacon?
Magas szintű delegációt küldenek az Egyesült Államokba.
Benjamin Netanyahu reméli, hogy sikerül elérnie a vámterhek enyhítését.
Nincs még kiforrott megoldás a problémára.
Zajlanak a tárgyalások.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
