A Gazdasági Versenyhivatal gyorsított ágazati vizsgálatot indított a kerámia falazóelemek hazai piacán. E vizsgálati eszköz alkalmazására először került sor, amióta a Kormány kibővítette a versenyhatóság eszköztárát az építőipari piaci problémák hatékonyabb kezelésére.
Új részleteket tudtunk meg a kormány alapanyaghiányt és alapanyagár-emelkedést célzó intézkedéseiről a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Építésügyi kollégiumának ülésén. A rendelkezések részleteiről Gyutai Csaba kormánybiztos ismertetett új információkat.
A világpiaci folyamatoknak részben valóban áldozatai a hazai építőipari cégek, a készletezéssel ugyanakkor maguk is hozzájárultak az árak felveréséhez. Az állami beavatkozás a lehető legjobbkor jött, már önmagában az erélyes kormányzati kommunikáció megfékezheti a szerencselovagokat. A munkaerőhiányt, a Covid-válságot és az árrobbanást már nem tudta kezelni a szektor. A helyzet nagyjából őszre stabilizálódhat, de a kompromisszumok velünk maradhatnak – ha valaki azt szeretné, hogy felépüljön a háza.
Nyitnak a gazdaságok, elkezdődött a felépülés a koronavírus-járványból, ami inflációs nyomást eredményezett, a termékek és a szolgáltatások árának emelkedését hozta. Joe Biden szerint az infláció alakulása nem aggasztó, de több amerikai nagyvállalat vezetője is attól tart, hogy az áremelkedés tartós lesz - írja a Business Insider.
Tavasszal még enyhülésben reménykedtek a piaci szereplők a globális konténerárakkal kapcsolatban, azonban az elmúlt hónapokban még stabilizálódni sem tudtak a jegyzések, szinte töretlen az emelkedés. Az év eleje óta lassan megduplázódott a tengeri szállítás költsége, és egyelőre senki nem látja a folyamat végét. A kínai szállítások ára és időtartama pedig szinte minden termékre hatással van, egyre nő annak esélye, hogy hosszabb távon is együtt kell élnünk a lényegesen magasabb árakkal.
Vizsgálatot indított a román Versenytanács azzal kapcsolatban, hogy Romániában és a külföldi piacokon egyaránt jelentős mértékben drágultak az építőanyagok - jelentette be szerdán a szakhatóság.
Bár a nemzetközi ellátási láncok nehézségeire és a koronavírus járvány miatt felmerülő egyéb akadályokra tekintettel a versenyhatóságok 2020-ban toleránsabb hozzáállást hirdettek a készlethiányok és a versenytársi egyeztetések vizsgálatára, az építőipari árak jelenlegi drasztikus emelkedése már a GVH figyelmét is felkeltette. Dr. Szendrő Szabolcs és Dr. Altziebler Dóra, a CMS jogi szakértőinek Jogifórum.hu-n megjelent cikke ennek kapcsán a versenyjogi kérdéseket és a GVH szerepét járta körül.
A várt 0,5% helyett 0,9%-os havi alapú teljes fogyasztói áremelkedést mért júniusban az amerikai kereskedelmi tárca, a volatilis élelmiszer- és energiaáraktól megtisztított maginfláció pedig a várt 0,4% helyett 0,9%-os lett. Az éves alapú teljes infláció 5,4%-osra gyorsult, ami 13 éve a legmagasabb, a maginfláció pedig 4,5%-ra ugrott, amire utoljára 1991 novemberében volt példa.
Szinte biztos, hogy idén harmadszor is emelni kell a nyugdíjakat Magyarországon, hogy azok ne veszítsenek a reálértékükből. Az infláció ugyanis folyamatosan emelkedik, ami miatt a nyugdíjak vásárlóereje csökken. Varga Mihály mai bejelentése alapján borítékolható, hogy novemberben újabb emelés érkezik.
Az elmúlt néhány hónap nem volt könnyű sem az arany, sem a kriptovaluták befektetőinek. Előbbi valójában már tavaly augusztus óta gyengélkedik, míg utóbbiak árfolyama gyakorlatilag megfeleződött április óta. Egyre több jel utal azonban arra, hogy a gazdasági kilábalás üteme lassulhat, illetve az is elképzelhető, hogy a magas infláció tartósabb lehet a korábban vártakhoz képest. Mit érdemes azonban vásárolni ebben a befektetési környezetben? Mi az, ami védelmet nyújthat az áremelkedés ellen? A Goldman Sachs szakértői ezekre a kérdésekre próbáltak választ adni friss elemzésükben.
Az otthonfelújítási támogatást igénylők kettős árhatással néznek szembe: az építőanyagok árának emelkedése mellett jelentősen nőttek a lakossági felújítási szolgáltatások kivitelezői díjai is, mindez pedig kedvezőtlen hatással van a támogatások értékére és hatékonyságára - közölte a Magyar Építőanyag Kereskedelmi Egyesület (ÉKE) csütörtökön az MTI-vel. Talán nem is csoda, hogy előkerült ez az érvelés, hiszen ahogy a mai részletes elemzésünkben is kitértünk rá, az első sokkot a szakmunkások hiánya, a látványos csúszások és a szárnyaló bérek jelentették. Csak egy példa, a hidegburkolás esetében a nettó munkadíj 2019-ben még 3500-4000 forint körül mozgott négyzetméterenként, ez a díj 2021 tavaszán a vidéki megyeszékhelyeken 8000, a fővárosban és vonzáskörzetében már akár 10 000 forintra emelkedett, júliusban pedig már helyenként elérte a 12 000 forintot.
Júniusban 5,3%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon, ami a legtöbb elemzőt meglepte, mert 4,9%-os inflációra számítottak. Vagyis arra, hogy az előző hónaphoz képest csökken az árnyomás, ezzel szemben emelkedett. Ilyen gyors áremelkedés utoljára 2012-ben volt. Az adat tehát kellemetlen meglepetést okozott, és könnyen lehet, hogy sokáig kell még együtt élni azzal, hogy gyorsan drágul az élet. Az elemzők szerint a Magyar Nemzeti Banknak jelentősen tovább kell szigorítania a monetáris politikáját.
A fogyasztói árindex mellett az MNB inflációs alapmutatói is tovább emelkedtek júniusban – derül ki a jegybank oldalán közzétett beszámolóból. Vagyis a jegybank által kiemelten figyelt indexek ugyan alacsonyabbak az 5,3%-os inflációs rátánál, azonban érezhető az erősödés.
Júniusban új nyolc és féléves csúcsra, 5,3%-ra emelkedett az infláció az előző havi 5,1%-ról – közölte a KSH csütörtök reggel. Előzetesen enyhülésre lehetett számítani, azonban az adat rácáfolt az elemzői várakozásokra, a jelek szerint nem csillapodik az árnyomás. Ez pedig az MNB júniusi kamtemelését és a további tervezett szigorítást is alátámasztja.
Hosszú évek után kellett újra 5 százalék feletti hivatalos inflációs rátával szembesülni a magyar fogyasztóknak áprilisban és májusban. A Portfolio által megkérdezett elemzők szerint júniusban talán már jöhetett egy kis enyhülés, de az inkább csak jelképes lehetett, ősszel viszont akár új csúcsra is emelkedhet az infláció. Részben ezekre a fejleményekre reagálhat az MNB a következő hónapokban további kamatemelésekkel.
A fogyasztóvédelem is bekapcsolódik az építőipari alapanyagok piacának drasztikus áremelkedések miatt szükségessé vált, fokozott ellenőrzésébe. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium elrendelése alapján a megyei kormányhivatalok munkatársai az ország minden részében felkeresik a termékkört forgalmazó kiskereskedelmi egységeket.
Komoly árcsökkentő hatásuk lehet az építőanyag-piacon tervezett állami beavatkozásoknak. Cél, hogy az építőanyag-kínálat a lakossági és gazdasági igényeket szolgálja, ne pedig a külföldi tulajdonú piaci szereplők extraprofitját növelje - hangsúlyozta a Magyar Nemzetnek Nagy Márton, a miniszterelnök főtanácsadója
Orbán Viktor a péntek reggeli szokásos rádióinterjújában jelentette be, hogy a kormány milyen új intézkedésekkel akar véget vetni az építőiparban látott látványos áremelkedésnek. Néhány konkrét terméket is megemlített, melynek piacába beavatkozik az állam és azt is elmondta, miért döntöttek így.
A sokszor elemzett idei áremelkedési kockázatok közepette a magyar, illetve az amerikai inflációs ráta (a teljes fogyasztói árindex) idei eddigi csúcsa éppen csak meghaladta, illetve elérte az 5 százalékot, az euróövezeti pedig ennek nagyjából a fele. Természetesen a korábbi években látott nullaközeli inflációhoz képest ez nem kicsi ugrás (a második félév kockázatairól nem is beszélve), de mit szóljunk ehhez képest egy jó 40 százalékos dráguláshoz?
Az elmúlt hónapokban látott építőipari árrobbanást nem elsősorban a hazai családtámogatási program okozta, hanem inkább a covid utáni újraindulással járó átgyűrűző hatások, amelyek több termék esetén teljesen felborították a kereslet-kínálat egyensúlyát és az alapanyagárak drámai emelkedését eredményezték. A távol-keleti ellátási láncok ellehetetlenültek, így azok a vállalatok, amelyek képesek európai szinten versenyképesen termelni, sokkal jobb pozícióban vannak ma - nyilatkozta Tibor Dávid, a Masterplast elnöke a Portfolio-nak adott interjúban. Tibor Dávid elmondta véleményét az építőipari anyagok piacán tervezett kormányzati beavatkozásról, beszélt arról is, hogy miért kell módosítani a Masterplast idei éves eredményvárakozását és hogy vajon 4000 forint környékén még fair árazási szinten forognak-e a részvények.
Az európai főváros lakóházaira zuhant a Boeing 737-400-as.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Nagyon felpörgött az orosz háborús gépezet.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
