Felfelé módosította inflációs előrejelzését az MNB, a friss inflációs jelentésben az idei évre 3,8-3,9 százalékos átlagos drágulással számolnak. A jegybank már a keddi kamatdöntés után említette, hogy a második negyedévben átmeneti kiugrás jöhet, amivel akár az 5%-ot is megközelítheti az áremelkedés üteme, most a jelentésben ennek hátteréről is írtak.
Ismét növekedtek a fogyasztói árak Kínában decemberben, miután a megelőző hónapban több mint egy évtizede először árcsökkenést regisztráltak - derül ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.
A németországi online kiskereskedelmi üzletek szinte egyáltalán nem adják tovább vevőiknek a konjunktúracsomag keretében csökkentett áfát az Idealo összehasonlító portál által a Welt am Sonntag lap számára készített felmérés alapján.
A februári 4,4%-ról jelentősen lassulhatott az áremelkedési ütem Magyarországon, a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,6-3,7%-os drágulásra számítottak előzetesen. A lassulásért elsősorban az üzemanyagárak felelősek, viszont az élelmiszerek árának emelkedése akár fokozódhatott is márciusban.
Januárban minden várakozást felülmúlt a hazai infláció. Most megnéztük, hogy mely termékek és szolgáltatások ára nőtt a legnagyobb mértékben és hol mérték a legnagyobb áresést.
Az MNB inflációs alapmutatói a KSH által közöltnél visszafogottabb drágulást mutatnak. Az adószűrt maginfláció emelkedett, míg a másik két index stagnált.
Januárban 4,7%-ra emelkedett az infláció Magyarországon, ezzel határozottan kilépett az MNB toleranciasávjából. A Portfolio által megkérdezett közgazdászok 4,4%-os inflációra számítottak az év első hónapjára a decemberi 4% után. Vagyis az adat komoly meglepetést okozott.
Te sem hiszed el, hogy 3,4% volt tavaly az infláció? Ez nagyrészt azért van, mert a fogyasztói kosaradban más súllyal szerepelnek a termékek és a szolgáltatások, mint a KSH-éban. Biztos, hogy rengeteg termék és szolgáltatás van, amit nem veszel meg, mégis szerepel a hivatal fogyasztói kosarában, és számos termékből többet teszel a kosaradba, mint ami a hivatalos súly. Cikkünkben bemutatjuk, hogy miért érzi teljesen másképp az inflációt az alacsony jövedelmű fogyasztó, mint a magas jövedelmű, miért örülhet az egészséges életmódot folytató és miért bosszankodhat, aki cigizik és iszik alkoholt. A "mintapolgáraink" közül volt, aki jóval 4% feletti drágulást érezhetett tavaly, de olyan is, aki alig 2,5%-ost.
A jegybanki mandátumból következően kiemelten fontos az inflációt meghatározó ágazati sajátosságok elemzése. Az elmúlt hónapokban a mobiltelefon és internetszolgáltatások árai kiugró mértékben növekedtek. Ez a jelenség nincs összhangban a nemzetközi trendekkel. Ráadásul a hazai digitális infrastruktúra alapvetően jónak mondható, ami újabb kérdéseket vet fel az áremelések megalapozottságával kapcsolatban. A 21. században a legfontosabb nyersanyag az adat, az információhoz való hozzáférés alapvető társadalmi és gazdasági szükséglet. A szolgáltatások drágulása akadályozza a digitális átalakulást, így korlátját képezheti a hosszú távú fenntartható felzárkózásnak.
A vártnál gyorsabban emelkedtek az árak novemberben az euróövezetben.
Globális jelenség, hogy a jegybankok laza monetáris politikája ellenére sincs infláció. Sokan ennek az egyik okát is tudni vélik: szerintük a lakhatási költségek a valósnál kisebb súllyal szerepelnek az inflációs kosárban. Ezek áremelkedésével számolva pedig akár lényegesen magasabb is lehetne az infláció. Erről most kezd beindulni egy vita Európában is, ami végső soron akár a ma ismert inflációs fogalom újraértelmezéséhez vezethet. Most megnéztük, mi a helyzet Magyarországon: mekkora a lakhatási költségek súlya és mi lenne, ha nagyobb lenne.
Októberben 2,9% volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke Magyarországon - jelentte a KSH. A piac 2,7-2,8%-os inflációt várt.
Októberben 2,8%-kal nőttek a fogyasztói árak a Portfolio által megkérdezett közgazdászok szerint, ami megegyezik a szeptemberi ütemmel. A mélyben húzódó folyamatok azonban nagyobb drágulásról tanúskodnak.
A szeptemberi csökkenés után októberben minimálisan emelkedtek a fogyasztói árak Németországban – derül ki a szerdán megjelent előzetes adatokból. Ezzel az éves infláció is élénkült egy kicsit, bár még mindig nagyon messze van az EKB céljától.
Augusztusban 3,1%-kal nőttek a fogyasztói árak Magyarországon az előző év azonos időszakához képest, miközben a Portfolio által megkérdezett elemzők 3,2%-os emelkedésre számítottak. Az áremelkedési ütem a tavasszal látott 3,9%-os csúcs óta csökken, vagyis az MNB egyáltalán nincs lépéskényszerben.
Mindenki a saját bőrén érzi, hogy milyen jelentősen drágul az élet, ha nyaralni indul. A Központi Statisztikai Hivatal a Portfolio érdeklődésére közölte, hogy idén mennyibe kerülnek az olyan nyári termékek, mint a dinnye vagy a fagylalt. Egy négyfős család nagyon könnyen el tud költeni 15-20 ezer forintot a strandolás alkalmával úgy, hogy ebben még nincs is benne a főétkezés.
Az MNB nem tűnik túl elkötelezettnek a kamatok emelése felé. Az infláció és az alapfolyamatokat megragadó inflációs indexek azonban elkezdtek kifejezetten gyorsan emelkedni. Feltámad a Phillips-görbe és kialakul az ár-bér spirál vagy akkorát reccsen Európa, hogy bőven elég lesz a "wait and see" üzemmód?
Márciusban gyorsult a fogyasztói és a termelői árak emelkedésének éves összevetésű üteme Kínában. A termelői árak nyolc hónap folyamatos lassulás után márciusban először emelkedtek. Az adat mérsékelte azokat a félelmeket, hogy a világ második legnagyobb gazdaságába visszatérhet a defláció a hazai kereslet lanyhulása miatt.
Januárban 303 forint volt egy kg kenyér átlagosan, ami 5%-kal több, mint egy évvel korábban, a zsemle ára 14%-kal nőtt egy év alatt. Az áremelkedésnek pedig nincs vége.
Idén januárban az előző év azonos időszakához képest 2,7%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon - derült ki a KSH mai adataiból. Az elemzők 2,7%-os indexre számítottak, így az adat nem okozott meglepetést. Az éves maginflációs index értéke viszont váratlanul 2,8%-ról 3,2%-ra ugrott, ami ötéves csúcs, és egyben a mögöttes árnyomás erősödésére utal.
Voltak meglepetések.
Aladics Sándort, az OTP Bank Kereskedelmi Banki Divízójának igazgatóját kérdeztük.
Az adóalapot, a kulcsot és a felezés lehetőségét is frissítette a jogszabályváltozás.
Megállapodtak a felek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
