Belgium 21,9 milliárd eurót gyűjtött össze a lakosságtól egy állampapír aukció keretében, ami az országban eddig a legnagyobb háztartásokból származó finanszírozás, de valószínűleg Európa legnagyobb lakossági kötvényeladása is.
Egyre több nyugati országban ébrednek fel a lakossági állampapírok és a lakossági államadósság-finanszírozás fontosságára, legújabban Belgium hirdetett kötvényprogramot a háztartások számára – számol be a hírről a Bloomberg.
Az Államadósság Kezelő Központ Zártkörűen Működő Részvénytársaság (ÁKK) 2023. szeptember 6-tól megújult feltételekkel újraindítja csereaukcióit - olvasható az adósságkezelő közleményében. Egy technológiai újításnak köszönhetően a csereaukciók során már nem csak egy, hanem akár több különböző sorozatú, előre meghatározott államkötvény is szolgálhat ellenértékül. Ez az újítás a csereaukciók lebonyolítását teljes mértékben flexibilissé teszi, ezáltal a piaci körülményekhez sokkal rugalmasabban tud igazodni az ÁKK, amelynek elsődleges célja a 2025-ben és 2026-ban esedékes intézményi államkötvény lejárati csúcsok mérséklése.
A friss hirdetmények szerint az egy és két évre szóló Egyéves Magyar Állampapír, valamint a Kincstári Takarékjegyek kamatát is csökkenti az adósságkezelő.
A júliusi emelkedések után augusztusban is viszonylag jól teljesítettek a piacok, ami arra késztette az alapkezelőket, hogy kötvények helyett a részvényeket részesítsék előnyben. Az augusztusban megjelent gazdasági adatok vegyes képet mutattak, a recessziót azonban van esélye elkerülni a globális gazdaságnak: igaz, ahhoz az kell, hogy az inflációcsökkenés lendülete még hónapokon át kitartson. A portfóliómenedzserek szerint ezért a legtöbb jegybank még óvatos, kamatcsökkentések csak maximum néhány hónap múlva várhatóak, a kötvénypiac azonban már elkezdte beárazni a tartósan magas kamatokat.
Jelentősen felforgatták a befektetési alapok piacát a kormány idei döntései: a szociális hozzájárulási adó július 1-i bevezetésének köszönhetően júniusban rekord kereslet mutatkozott a befektetési alapok iránt. Azt már megnéztük, hogy mely kategóriákba, illetve konkrétan mely alapokba áramlott a legtöbb pénz az utóbbi két hónapban, most viszont a kormány egy másik rendeletének hatását vettük górcső alá: nevezetesen azt, hogy a kötelező állampapírtartás hogyan befolyásolta az egyes alapkategóriák allokációját 2023 júniusában. A Portfolio Future of Finance 2023 konferenciáján helyet kapnak majd az alapkezelés jövőjével kapcsolatos kérdések is, nem érdemes lemaradni a rendezvényről!
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az VIG Alapkezelő (korábban Aegon Alapkezelő) írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Amundi Alapkezelő írását olvashatják:
Kétféle állampapír aukciót tartott ma az Államadósságkezelő Központ. Az 1 éves diszkontkincstárjegyből a meghirdetett 15 milliárdot értékesítette, a 10 éves papírból viszont 10 milliárd helyett 22 milliárdot sikerült eladnia.
Érdekes számokra bukkanhat az, aki a lakossági állampapírok kamatait nézegeti, példának okáért, hogy vannak ma olyan eurós állampapírok, amelyek 10% feletti hozamot kínálnak. Alábbi cikkünkben azt nézzük meg, hogyan jöhetett ez össze, milyen eurós állampapírt lehet még venni lakossági ügyfélként és miért valószerűtlen, hogy a közeljövőben újra találkozzunk 10%-os eurós hozammal itthon. A magyar megtakarítási piac jövőjével foglalkozunk a Portfolio szeptember 20-ai Future of Finance 2023 konferenciáján, érdemes eljönni!
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Equilor Alapkezelő írását olvashatják:
Ahogyan arról korábban beszámoltunk, május végén jogszabálydömping keretében a legváltozatosabb eszközöket jelentette be a kormány arra, hogy a lakosságot és a pénzügyi szektort állampapír-befektetésbe terelje. Ennek része volt az az előírás is a bankoknak, hogy év végéig mutassák be majd az ügyfeleknek, mennyit nyertek volna, ha pénzüket állampapírba teszik, szemben a (legendásan rosszul kamatozó) bankbetétekkel. A tegnap esti Magyar Közlönyben közzétették azt is, hogyan kellene kinéznie ennek az ügyféltájékoztató levélnek, igaz, július 17-én már megjelent hasonló rendelet, minimális változás történt az akkorihoz képest.
Az Államadósság Kezelő Központ ma 6 hónapos diszkontkincstárjegy aukciót tartott, amelyen a 15 milliárd forintnyi meghirdetett mennyiségre csak 11,2 milliárd forintnyi vételi ajánlat érkezett, és ezt látva felére vágta az elfogadott mennyiséget a kibocsátó. Mindez azután történt, hogy kedden a 3 hónapos DKJ-aukción is gyenge volt a vételi érdeklődés, így a tervezett mennyiségnek csak a harmadát értékesítette az ÁKK, előtte múlt szerdán pedig a 6 hónapos aukció "sült be", amelyen szintén jócskán a tervezettnél kevesebb papír eladása történt meg. A múlt csütörtöki kötvényaukciókon viszont nagyon erős túlkereslet mellett terv feletti értékesítés következett be.
Ma az Államadósság Kezelő Központ 3 hónapos lejáratú állampapírt kínált fel a szokásos aukciós rendszerében.
A megfelelő befektetést még nyugodt piaci környezetben sem könnyű kiválasztani, a jelenlegi helyzetben azonban kifejezetten nehéz helyzetben találhatják magukat azok, akik a felhalmozott pénzüket befektetve valamilyen hozamot is realizálnának. Az állampapírok és a befektetési alapok közkedvelt eszközei ennek, érdemes viszont megnézni azt, hogy egyéves időtávon melyikkel lehetett nagyobb nyereséget bezsebelni. Alábbi elemzésünkben megnéztük, hogy tavaly óta mennyit tudtunk volna keresni e két befektetéssel, és azt eláruljuk, hogy ezek mit mondanak el a jövőbeli hozamaikról.
180 milliárddal, 9320 milliárdra emelkedett júliusra a forintos lakossági állampapírok állománya, ami gyakorlatilag csak a prémium állampapír keresletének köszönhető. Annak ellenére, hogy júliusban a legtöbb befektetés esetén már élt a szocho, az ez alól mentességet élvező állampapírok nem tudtak több pénzt bevonzani, mint júniusban. Sőt, a lakossági befektetési alapok állománynövekedése ugyanezen időszakban bőven lepipálta az állampapírokét, még a hozamok nélküli, tisztán beáramló pénzek összege is. A témával részletesen is foglalkozunk szeptember 20-ai Future of Finance konferenciánkon, nem érdemes lemaradni róla!
Kampányindító eseményt tartott a legnagyobb ellenzéki párt.
Ez derül ki a beszámolókból.
Az ÁKK vezére, az MNB vezető közgazdásza és a VIG befektetési igazgatója volt a Checklist hétvégi különkiadásának vendége.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
