Lejárt az amerikai pénzügyminisztérium általános engedélye, amely a szankciók ellenére lehetővé tette Oroszország külföldi adósságainak visszafizetését; a minisztérium bejelentette, hogy nem kívánja meghosszabbítani a márciusban kiadott dokumentum érvényességi idejét.
A magyar államadósság-kezelésnek immár több mint 30 éve lényegi eleme a lakossági állampapírprogram. Közvetlen lakossági állampapír-értékesítés nincs minden országban, tipikusan az angolszász országokra jellemzőek a nagyobb programok, és csak kevés kelet-közép-európai országban jött létre. Itthon az elmúlt években az államadósság mintegy 23-25%-át tette ki a lakossági állampapírprogram, amely az éves nettó kibocsátás jelentős hányadát biztosítja. Az ÁKK folyamatosan vizsgálja a lakossági állampapírprogram továbbfejlesztésének lehetőségét, és ennek egyik eszköze a nemzetközi tapasztalatok áttekintése. Azonban nem biztos, hogy ami ott sikeresnek tűnik, hasonló hatásosságú lenne Magyarországon, az itteni intenzívebb program keretében.
Súlyos esés jellemezte a héten a kriptopénzek piacát: a bitcoin árfolyama a novemberi csúcs óta több mint 50 százalékot zuhant. Ilyen piaci mozgások mellett sokan pánikba esnek, és minél előbb igyekeznek megszabadulni a befektetéseiktől. Van azonban egy kis közép-amerikai ország, amely a hét elején óriási mennyiségben vásárolt a valaha szebb napokat látott digitális eszközből. A tragikus történelmű és meglehetősen szegény ország fiatal elnöke ugyanis teljességgel a bitcoin megszállottjává vált. Annyira, hogy 2020 őszén hivatalos fizetőeszközzé tette, és egy nem túl racionálos gazdasági reform motorjává kívánta tenni. Cikkünkben utánajártunk, hogy fél évvel a törvény elfogadása után mennyire mondható sikeresnek a világ első nagyszabású "bitcoinkísérlete".
Múlt héten számoltunk be arról, hogy a Magyar Államkincstár is beállt a banki forgalmazók sorába azzal, hogy a korábbi 99,75% helyett 99,5%-on váltja vissza idő előtt a Magyar Állampapír Pluszt. Felmerül a kérdés: azzal, hogy a kincstárnál is drágább lett a MÁP+-ból való kiszállás, megéri-e így is eladni a papírt és inkább a Prémium Magyar Állampapírt választani? Alábbi cikkünkben erre keressük a választ. Sőt, egy másik lehetőséget is felvillantunk.
Bár Oroszország eddig elkerülte a történelmi adósságcsődöt, amióta szankciókat vezettek be a devizatartalékaira, elemzők úgy vélik, hogy csak késleltetni sikerült az elkerülhetetlent - írja a CNBC.
Oroszország felől megérkeztek a dollár-kifizetések a két szorosan követett kötvényére a befektetők felé, miután az orosz vezetés az amerikai valutában tartott helyi készleteihez nyúlt - írja a Bloomberg. Ezzel elkerülte az egy évszázad óta első külföldi fizetésképtelenségét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist mai adása. Műsorunk első felében a KSH friss közléséről, azaz az egy év alatt közel 32%-kal megnövekedett átlagbérekről, és az emögött meghúzódó valódi adatokról kérdeztük Hornyák Józsefet, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét. Többek között arra is választ kaptunk, hogyha a legtöbb szektor nem érezte meg ezt az emelkedést, akkor mégis kinek a fizetése nőtt meg ilyen nagy mértékben. Adásunk másik témája az állampapírpiacon zajló átrendeződés, amelyről Árgyelán Ágnessel, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével beszéltünk.
Több éves mélypontra zuhant a japán jen árfolyama a dollárral szemben, és a japán kötvényhozamok is emelkedésnek indultak. A jen gyengülése már tavaly elkezdődött a japán jegybank és a nyugati nagy jegybankok eltérő monetáris politikai pozíciója miatt, de az igazi zuhanás a héten jött. A Bank of Japan ugyanis bejelentette, hogy korlátlan mennyiségben fog tízéves kötvényeket vásárolni, hogy mesterségesen lent tartsa a kötvényhozamokat. Mindez akkor történik, amikor a külső inflációs nyomás egyre erősödik, a többi jegybank pedig erőteljes szigorítást tervez. Úgy tűnik, a jegybank továbbra is elkötelezett a hozamgörbe-kontroll precíz menedzselése mellett, holott a világ az előző évekhez képest nagymértékben megváltozott. A jövő bármit hozhat, de egyelőre úgy tűnik, saját maguknak állítanak csapdát a japánok, és pont azt a hibát követik el, amit a Fed pár hónappal ezelőtt.
A tízéves amerikai államkötvények hozama a pénteki kereskedés során 14,7 bázispontos emelkedéssel elérte az évi 2,488 százalékot, ami 2019. májusa óta a legmagasabb szint, és azt jelzi, hogy a piac szereplői szerint az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed agresszívabb politikát folytat a jövőben. A kétéves kincstári kötvények esetében 2,284 százalékos hozam alakult ki, ami 16 bázisponttal magasabb a csütörtökinél.
A friss hirdetmények szerint az Egyéves Magyar Állampapír és a postán kapható Kincstári Takarékjegyek kamatát is megemeli az adósságkezelő. Ez azt jelenti, hogy egy- és kétéves időtávon is jobban megéri ezekbe a papírokba fektetni, mint MÁP+-ba, de a legjobban továbbra is az jár, aki az inflációkövető prémium állampapír mellett dönt. Sőt, mondunk még egy lehetőséget, amire kevesen gondolnak.
A JCR japán hitelminősítő pénteken drasztikusan, egyszerre öt fokozattal "B plusz"-ra rontotta Oroszország külföldi és nemzeti valutában fennálló kötelezettségeinek hosszú távú besorolását az eddigi "BBB"-ről. Ahogy a régi, úgy az új besorolás is negatív kilátást kapott.
Megvonta Oroszországtól a befektetési ajánlású államadós-besorolást csütörtökön két nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service és a Fitch Ratings. Nem is akráhogyan: a két intézmény hat(!) fokozattal vágta lejjebb az ország besorolását.
Az orosz-ukrán háború kirobbanása, majd az ezt követő szankciós cunami jelentősen odavágott a globális tőkepiacoknak is, de az igazi ütést a feltörekvő piacok, azon beül is a közép-kelet-európai régió érzi meg. A magyar befektetési alapok közül a legrosszabbul nem meglepő módon az orosz részvényalapok teljesítenek, de csúnya bukókat láthatunk egyes kötvény- és abszolút hozamú alapoknál is. Persze vannak ilyen környezetben is jól teljesítő alapok, közöttük is az árupiaci alapok viszik a prímet.
A külföldi befektetők beragadtak a rubel kötvényeikben, miközben az orosz jegybank friss döntésével átmenetileg leállította a kamatszelvény-kifizetéseket ezekre a kötvényekre. Ezzel pedig technikailag részleges csődöt jelentett Oroszország. Azt is elmondjuk cikkünkben, hogy ez a mostani esemény miben más.
A 147 milliárd dolláros ausztrál állami vagyonalap is úgy döntött, hogy kitáraz az orosz tőzsdére bevezetett cégekből – számol be a hírről a Reuters.
Meredeken inverz az orosz hozamgörbe, és egyes lejáratokon még csütörtökhöz képest is komoly emelkedést láthatunk. A befektetők nem nyugodtak, valósággal menekülnek a legrövidebb lejáratú kötvényekből, de az 5 és 15 év közötti lejáratokon is jelentősen emelkedtek a hozamok. Az inverz hozamgörbe egyes értelmezések szerint recessziót vetíthet előre: azt jelenti, hogy a befektetők rövid távon túl kockázatosnak ítélik meg az adott országot. 15 és 30 éves lejáratokon viszont nem látunk jelentős emelkedést, és mivel itt a hozamok is sokkal alacsonyabbak, mint az 1 év alatti lejáratokon, tartós gazdasági problémákra - legalábbis egyelőre - úgy látszik, nem számít a piac. Az amerikai kötvénypiacon csak átmeneti és enyhe hatása volt a háborúnak, a mi régiónk picit jobban megérzi azt.
Nehéz időkre számítanak az európai bankok most, hogy fokozódik az orosz-ukrán konfliktus és egyre több szankciót jelentenek be Oroszországgal szemben. Mindeközben az amerikai bankok vezetői nyugodtabbak, az ő tevékenységeiket kevésbé érintik a szankciók, mivel elhanyagolható kitettséggel bírnak Oroszországban – írja a Reuters.
A 2,6 ezermilliárd dollárra duzzadt kriptopiacból eredő kockázat gyorsan nagyra nőhet, ezért a szabályozóknak előre kidolgozott forgatókönyvekre van szükségük a Financial Stability Board pénzügyi kockázatokat figyelő szervezet szerint.
Oroszország néhány vezető bankára bolgár aranyútlevelet kapott, noha nincs bizonyíték arra, hogy valódi befektetéseket eszközöltek volna az Európai Unió legszegényebb tagállamában - jelentette hétfőn az Euractiv brüsszeli hírportál.
Oroszország néhány vezető bankára bolgár aranyútlevelet kapott, noha nincs bizonyíték arra, hogy valódi befektetéseket eszközöltek volna az Európai Unió legszegényebb tagállamában - jelentette hétfőn az Euractiv brüsszeli hírportál.
Nagyon úgy tűnik, hogy ez bizony eldőlt.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
