Csak az év végére esett be az államadósságráta Magyarországon, az első negyedévben rögtön jött a visszapattanás - derül ki a ma közzétett pénzügyi számlák statisztikából. A friss jelentésből az is kiderül, hogy az államháztartás hiánya kissé csökkent, de még mindig igen magas.
Az Ukrajnának szánt 61 milliárd dolláros segélycsomagból mintegy 50 milliárd dollárt az Oroszországgal háborúban álló ország védelmére szánnak - közölte vasárnap Denisz Smihal ukrán kormányfő a Facebookon.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a friss államháztartási adatokról volt szó, ugyanis az év negyedére teljesült az egész éves hiánycél 92 százaléka. Vendégünk volt Csiki Gergely, a Portfolio lapigazgatója, makroelemzője. A második részben a bécsi és budapesti lakásbérleti rendszert hasonlítottuk össze annak apropóján, hogy az osztrák fővárosban olcsóbb a lakhatás. Erről Futó Pétert, a Portfolio ingatlanpiaci elemzőjét faggattuk.
Az idén közel 4000 milliárd forint hiányt kell az államnak megfinanszírozni, csaknem 1500 milliárd forinttal többet, mint ami a költségvetésben szerepel. A mai költségvetési adatdömpingből tisztább képet kapunk az állami gazdálkodásról, de valójában még az idei tervek is ingatag lábon állnak, ezért további kiigazító lépésekre lehet számítani.
A tavalyi 0,7%-os GDP-növekedés után idén 2,7%-kal, 2025-ben 3,4%-kal növekedhet a magyar gazdaság teljesítménye, így "az idei és a következő évünket leginkább lassú kilábalási folyamat jellemezheti" – állapítja meg a Századvég Konjunktúrakutató a friss gazdasági prognózisai között. Úgy látják, hogy az infláció idén éves átlagban 4,4%-os, jövőre 3,7%-os lehet, illetve a lassú kilábalás mellett érdemi idei költségvetési kockázatokat is látnak a kormány által megfogalmazott, 4,5%-os GDP-arányos államháztartási hiánycél kapcsán.
A magyar kormány költségvetési mozgástere erősen beszűkült, növekedés-serkentő és egyensúlyjavító céljainak ütközése a gyakorlatban oda vezet, hogy visszatérünk a moderált inflációs gazdaságpolitikához – összegzi negyedéves gazdasági előrejelzésében a GKI. Emiatt 5,5%-ra mérsékelték az idei éves átlagos inflációra vonatkozó előrejelzésüket, de közben 5%-ra emelték a GDP arányában az államháztartás hiányára vonatkozó előrejelzésüket, miközben a decemberben is mondott 2-2,5%-os sávban tartották az idei átlagos GDP-növekedési előrejelzésüket.
Számos gazdasági, katonai és pénzügyi jele van annak, hogy Oroszország háborúra készül a NATO-val szemben, az összecsapásra előbb sor kerülhet, mint azt sok nyugati vezető gondolná – írja friss elemzésében az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt.
A héten teszik közzé a februári amerikai inflációs adatot, messze ez lesz a hét legfontosabb adatközlése. A piac azt találgatja, hogy a Fed mikor kezdheti el a kamatcsökkentéseket, és bár a júniusi kezdés sziklaszilárdnak tűnik a várakozásokban, egy meglepő inflációs adat hozhat mozgásokat.
Januárban még nem jött el a várva-várt pozitív fordulat a költségvetés számára - olvasható ki a Pénzügyminisztérium által nemrég közzétett részletes költségvetési adatokból. Az év első hónapjában kialakult többlet mögött inkább állnak olyan tényezők, amelyek átmenetileg segítenek a büdzsén, az alapvető mögöttes folyamatok nem sok jóval kecsegtetnek. Ezek egyike az áfabevételek alakulása, amelyek év/év alapon 5%-kal még csökkentek is.
A 2023-as államháztartási hiány a GDP 6,5%-a volt – jelezte egy ma közzétett podcastban Nagy Márton.
A francia kormány 1,4 százalékról 1 százalékra rontotta az idei GDP-növekedési előrejelzését - jelentette be Bruno Le Maire. A francia pénzügyminiszter rámutatott: "ez még mindig növekedés, de az előrejelzés figyelembe veszi az új geopolitikai környezetet".
Még a legutolsó, az év végén módosított hiánytervet is durván meghaladhatta a költségvetési hiány 2023-ban - derül ki a Magyar Nemzeti Bank ma megjelent pénzügyi számlák statisztikájából. A jelentés szerint az államháztartás finanszírozási igénye tavaly a GDP 6,8%-ára rúgott. Ez a mutató nagyon szorosan együtt mozog a hivatalos eredményszemléletű deficittel, amire az utolsó hivatalos kormányzati előrejelzés még 5,9% volt.
600 forint fölé kúszott a benzin literenkénti ára Magyarországon, ennek apropóján Nagy Márton a Mol képviselőivel egyeztetett nemrég - a nemzetgazdasági miniszter szerint túl drága a magyar benzin, de lát lehetőséget az árak kiigazítására. Egyelőre nem tudni, hogy mire gondolhatott a miniszter, de az általunk látott lehetőségek mind komoly fejtörést okoznának a piacnak. Persze van egy negyedik opció, ami bár nem illik bele a Nagy Márton által közvetített keretrendszerbe, ehhez viszont a kormányzatnak úgymond a "saját háza táján kéne sepregetnie". Egri Gáborral, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökével beszélgettünk.
Nem lenne jó ötlet a költségvetési lazítás, ilyen szándéka a kormánynak nincs, és el kell érni a 2024-re törvényileg rögzített 2,9%-os GDP-arányos államháztartási hiánycélt – többek között ezt hangsúlyozta évindító sajtótájékoztatóján Varga Mihály. A pénzügyminiszter összességében kitérő válaszokat adott arra, hogy tényleg kőbe vésett-e a 2,9%-os hiánycél, főleg annak tükrében, hogy tavaly majdnem 6%-os lett a deficit, és a gazdasági növekedés támogatásának szükségességéről érkeznek üzenetek egy másik kormánytag felől. A tegnapi dollárkötvény kibocsátást több szempontból is sikeresnek értékelte a pénzügyminiszter, és azt üzente a befektetőknek, hogy bőségesek a magyar állam likvid pénztartalékai, semmiféle finanszírozási nehézség nincs, tekintettel a készülődő reptérvásárlásra is. Az alábbi hírfolyamban tudósítottunk a helyszínről.
Megszületett csütörtökön a tagállamok között a megállapodás a Stabilitási és Növekedési Egyezmény (SGP) reformjáról, ami rövid távon nagyobb költségvetési rugalmasságot tesz lehetővé, hosszabb távon viszont komolyabb fegyelmet követel meg a kormányoktól. Mivel a reform nem nyúlt hozzá a túlzott deficit eljárás alapvető szabályrendszeréhez, ezért az idén várhatóan 5,2-6% közötti GDP-arányos államháztartási hiány miatt jövő nyár körül elindul Magyarország ellen a túlzott deficit eljárás, akárcsak további mintegy tucatnyi ország ellen. Az eljárás keretében egy néhány évig tartó kiigazítási pályát szabnak majd meg a magyar kormánynak, amelynek első éveiben a megugró kamatkiadások miatt nem kell akkora erőfeszítés, és például a védelmi kiadások hatását is figyelembe lehet venni. De mindezzel együtt is egy erős kontrollt kap a nyakába a magyar költségvetési politika, ami a 2026-os választások környékén segíthet leszokni a fiskális alkoholizmus jelenségéről. Frissítés! Cikkünk előző verziójában a túlzott deficit eljárás kapcsán írtuk a 4-7 éves kiigazítási pályát, de az új rendelet az SGP korrektív ágában - tehát a túlzott deficit eljárásban - nem szab meg ilyen konkrét időintervallumot, hanem az Európai Bizottság egyedi mérlegelési jogköre alapján várhatóan csak 2-4 éves kiadási pályákat fog javasolni az egyes országoknak, így ez magyar szempontból, a 2026-os választásokra is tekintettel még feszesebb költségvetési mozgásteret jelent.
A várakozásunknak megfelelően valóban az MVM egyszeri befizetése mentette meg attól a költségvetést, hogy novemberben is csúfos számokat produkáljon. A Pénzügyminisztérium által csütörtökön közzétett adatok másfelől viszont azt üzenik: a makrogazdasági pályában bekövetkező pozitív fordulat szép lassan kezd lecsapódni az államkasszában is, az áfabevételi folyamatok mintha a normalizálódás jeleit mutatnák. Novemberben a nyugdíjkiegészítés és a kórházak adósságkonszolidációja miatt volt nagyobb a mínusz a szokásosnál és ha elhisszük, hogy ezek átmeneti tételek, akkor akár javuló trendekről is beszélhetünk.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
