Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria hosszú futamidejű külső államadósság-kötelezettségeinek kilátását a Fitch Ratings.
A brit font árfolyama 14 hónapos mélypontra süllyedt az amerikai dollárral szemben, miközben a kötvénypiacokon tapasztalható eladási hullám fokozta a befektetők aggodalmát a brit eszközökkel kapcsolatban. Ez a helyzet további nyomást gyakorol Rachel Reeves pénzügyminiszterre, aki igyekszik megnyugtatni a piacokat - tudósított a The Guardian.
A tavaly októberben megemelt és azóta esedékes éves pénzforgalmi hiánytervnél alacsonyabb deficitet produkált az államháztartás központi alrendszere, 4095,8 milliárd forint lett a deficit 2024 egészében. Most először a Nemzetgazdasági Minisztérium publikálta a decemberi előzetes hiányadatot, ami 811 milliárd forintos mínusz volt. A jobb pénzforgalmi szám ellenére az eredményszemléletű hiány a GDP 4,8%-a lehet a tárca közlése szerint, ami viszont magasabb a 4,5%-os célnál.
Rövid közleményt adott ki az idei államadósság-csökkentés kapcsán a Pénzügyminisztérium. Ebben lényegében bejelentik transzparensen, hogy az Államadósság Kezelő Központ ügyletének segítségével próbálják technikailag beállítani az idei év végére a csökkenő államadósságot.
2025. január elsejétől Gerlaki Bence a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lesz. Az nem derül ki, hogy az eddigi gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár milyen feladatokért fog felelni.
Varga Mihály leendő jegybankelnök parlamenti meghallgatásán bemutatta új csapatát: Banai Péter Benő, Kurali Zoltán, illetve Sipos-Tompa Levente is az MNB-ben folytatja pályafutását. Röviden bemutatjuk pályájukat, illetve azt is, hogy jelenleg milyen munkát végeznek.
A Moody's hitelminősítő váratlanul leminősítette Franciaországot, ami újabb kihívás elé állítja az ország frissen kinevezett miniszterelnökét, Francois Bayrout. A mostani hitelminősítői döntés ráadásul tovább fokozza a nyomást a megosztott törvényhozás támogatásának megszerzésére a feszült államháztartás rendbetétele érdekében.
Egyik régiós országban sem történt az állami kiadások szerkezetének olyan mértékű átalakítása az elmúlt 12 évben, mint Magyarországon. A magyar államnak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, mind a régiós és az európai átlagtól.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
Újabb fejezettel bővülhet Magyarország és az Európai Bizottság közötti konfliktusok sorozata, miután Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa figyelmeztető levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az Euronews által megszerzett december 5-i levél szerint Budapest nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára, amely nem alkalmas az Európai Bizottság által idén elindított túlzottdeficit-eljárás kezelésére. A Portfolio kérdésére az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter korábban azt mondta, hogy „az egyeztetés mögött nincs semmilyen különleges helyzet”.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
A brazil infláció váratlanul megugrott novemberben, ami további kamatemeléseket vetít előre. Az IBGE statisztikai hivatal kedden közzétett adatai szerint a fogyasztói árak a vártnál nagyobb mértékben emelkedtek az elmúlt hónapban, ami megerősíti azokat a várakozásokat, hogy a központi bank folytatni fogja a monetáris szigorítást.
Októberben 6,19 százalékra nőtt Románia GDP-arányos költségvetési hiánya – közölte kedden a bukaresti pénzügyminisztérium.
Felpörögtek az események így év végén az extraprofitadók kapcsán. Miután csütörtökön egy kormányrendeletből kiderült, hogy mely ágazati extra sarcok hogyan maradnak fent 2025-ben, ugyanekkor vált elérhetővé a 2025-ös költségvetés fejezeti kötete. Ennek kitekintő államháztartási táblázatából pedig kiolvasható, hogy 2026-ban már tényleg lemondana a kormány az extraprofitadó-bevételekről. Kérdés, hogy ezt a kormányzati ígéretet mennyire veszik komolyan az érintett ágazatok, az elmúlt két évben ugyanis többször elhangzott már ez a vállalás a kormány részéről. Főleg ha mindehhez azt is hozzátesszük, hogy 2026 választási év, amikor nem éppen fiskális szigor jellemzi a kormány elképzeléseit. Mostani tervében viszont a kormány határozottan ezt ígéri 2026-ra: 3,7%-ról 2,9%-ra csökkenő költségvetési hiány, csökkenő államháztartási kiadások mellett. Ha ezt megcsinálja egy választási évben, akkor nemcsak rendkívüli, hanem egyedülálló 2026-os évre készülhetünk.
Októberben 407 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami a második legmagasabb 10. havi deficit az elmúlt évtizedekből. Az utolsó két hónapban még így is gigantikus deficitet engedhet meg magának a kormány, pénzforgalmi szemléletben.
Fél évvel elhalasztotta a kormány a 2025-ös költségvetés beterjesztését, ami hétfőn vált így effektívvé. Ugyanis Varga Mihály pénzügyminiszter ma 10 órakor átadta a törvényjavaslatot az Országgyűlésnek. Az eseményen a tárcavezető hangoztatta: jövőre is csökken a költségvetési hiány és az államaddósság. Szerinte a jövőre tervezett 3,4%-os gazdasági növekedést a legtöbb elemző reálisnak tartja.
Nem sok választási lehetősége marad az öreg kontinensnek, hátrálnia kell.
Donald Trump lépéseire figyelnek a befektetők.
Jól bírják a feltörekvő devizák az első Trump-döntéseket.
Jön egy támogatási program a gáztárolók feltöltésére, különben nagy baj lehet.
Még nincs késő, ha hiszel Trump ígéretének.
Ez is egy létező forgatókönyv.
Mire számíthatnak a bértárgyaláson?
