Minden idők legnagyobb nominális költségvetési hiányával zárta 2024-et Románia - közölte szerdán a bukaresti pénzügyminisztérium.
Újabb izgalmas év jöhet a kötvénypiacon, nemcsak itthon, hanem a régió egészében, sőt valószínűleg globálisan is. Miután a kamatszintek az inflációs hullámok lecsengésével 2023-2024-ben többé-kevésbé normalizálódtak, az államháztartási mérlegek alakulása, a deficitek GDP arányos mértéke, az államadósságok fenntarthatósága, illetve az adósságok finanszírozásának szerkezete kerülhet ismét az adósságpapírok befektetőinek fókuszába. Már csak azért is, mert pár év szünet után tavaly az EU ismét élesítette a túlzottdeficit-eljárásokat (EDP), ami talán csökkenti majd a fiskális politikák már-már természetesnek tekintett túlköltekezési hajlamát.
A forint árfolyama továbbra is ingadozva gyengült az előző héten az euróval szemben, a dollár erősödése továbbra is nyomást helyez a magyar devizára, amely érzékenyebbnek bizonyult a piaci hangulatváltozásokra, mint a régiós társai. A következő hetekben a forint sorsa szorosan összefügg majd a globális makrogazdasági adatokkal és Donald Trump hétfői beiktatása utáni politikai fejleményekkel, amelyek tovább árnyalhatják a piaci kilátásokat. Több fontos adatközlésre figyelünk a héten, amelyek heves mozgásokat hozhatnak a piacokon.
Csökkenő államadósság és csökkenő hiány. Ez az a két kifejezés, amit a kormány hosszú évek óta eredményként hangsúlyoz azokban az években, amikor nem érik rendkívüli sokkhatások a magyar gazdaságot és költségvetést. 2024-ben viszont ennek az eredménynek már csak az egyik lába jött csak össze, a csökkenő államadósság nem teljesült. Bemutatjuk, hogy ebből a szempontból mennyire egyedi volt a tavalyi év és azt is, hogy idén sem lesz könnyű dolga ezen a téren a kormánynak, pedig a 2025-ös év kulcsfontosságú lehet több szempontból is.
A decemberi költségvetési hiány a szokásosnál alacsonyabb lett, ami a vártnál jobb pénzforgalmi egyenleget eredményezett 2024-ben. Az eredményszemléletű hiány azonban magasabb volt a tervezettnél, ami még nehezebbé teszi a 2025-ös hiánycél teljesítését - értékelte a 2024-es államháztartási adatokat friss elemzésében Virovácz Péter, az ING Bank szenior közgazdásza.
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Ausztria hosszú futamidejű külső államadósság-kötelezettségeinek kilátását a Fitch Ratings.
A brit font árfolyama 14 hónapos mélypontra süllyedt az amerikai dollárral szemben, miközben a kötvénypiacokon tapasztalható eladási hullám fokozta a befektetők aggodalmát a brit eszközökkel kapcsolatban. Ez a helyzet további nyomást gyakorol Rachel Reeves pénzügyminiszterre, aki igyekszik megnyugtatni a piacokat - tudósított a The Guardian.
A tavaly októberben megemelt és azóta esedékes éves pénzforgalmi hiánytervnél alacsonyabb deficitet produkált az államháztartás központi alrendszere, 4095,8 milliárd forint lett a deficit 2024 egészében. Most először a Nemzetgazdasági Minisztérium publikálta a decemberi előzetes hiányadatot, ami 811 milliárd forintos mínusz volt. A jobb pénzforgalmi szám ellenére az eredményszemléletű hiány a GDP 4,8%-a lehet a tárca közlése szerint, ami viszont magasabb a 4,5%-os célnál.
Rövid közleményt adott ki az idei államadósság-csökkentés kapcsán a Pénzügyminisztérium. Ebben lényegében bejelentik transzparensen, hogy az Államadósság Kezelő Központ ügyletének segítségével próbálják technikailag beállítani az idei év végére a csökkenő államadósságot.
2025. január elsejétől Gerlaki Bence a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára lesz. Az nem derül ki, hogy az eddigi gazdaságfejlesztési stratégiáért és kifektetésért, fogyasztóvédelemért, valamint kereskedelemért felelős helyettes államtitkár milyen feladatokért fog felelni.
Varga Mihály leendő jegybankelnök parlamenti meghallgatásán bemutatta új csapatát: Banai Péter Benő, Kurali Zoltán, illetve Sipos-Tompa Levente is az MNB-ben folytatja pályafutását. Röviden bemutatjuk pályájukat, illetve azt is, hogy jelenleg milyen munkát végeznek.
A Moody's hitelminősítő váratlanul leminősítette Franciaországot, ami újabb kihívás elé állítja az ország frissen kinevezett miniszterelnökét, Francois Bayrout. A mostani hitelminősítői döntés ráadásul tovább fokozza a nyomást a megosztott törvényhozás támogatásának megszerzésére a feszült államháztartás rendbetétele érdekében.
Egyik régiós országban sem történt az állami kiadások szerkezetének olyan mértékű átalakítása az elmúlt 12 évben, mint Magyarországon. A magyar államnak alig több mint egy évtized alatt sikerült az állami kiadások szerkezetét jelentősen eltéríteni mind a saját korábbi struktúrájától, mind a régiós és az európai átlagtól.
Novemberben 233,8 milliárd forintos hiányt hozott össze az államháztartás központi alrendszere, ami 2019 óta a legalacsonyabb 11. havi deficit. Ezzel az is eldőlt, hogy az év utolsó hónapjában akár 1500 milliárd forint is lehet a mínusz, ami jelentősnek tűnik.
Újabb fejezettel bővülhet Magyarország és az Európai Bizottság közötti konfliktusok sorozata, miután Valdis Dombrovskis, az Európai Unió gazdaságpolitikáért felelős biztosa figyelmeztető levelet küldött Varga Mihály pénzügyminiszternek. Az Euronews által megszerzett december 5-i levél szerint Budapest nem szolgáltatott reális gazdasági előrejelzéseket és hiányos dokumentációt nyújtott be az EU számára, amely nem alkalmas az Európai Bizottság által idén elindított túlzottdeficit-eljárás kezelésére. A Portfolio kérdésére az államháztartásért felelős államtitkár, Banai Péter korábban azt mondta, hogy „az egyeztetés mögött nincs semmilyen különleges helyzet”.
Banai Péter, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára és Kurali Zoltán, az Államadósság Kezelő Központ vezérigazgatója pénteken mutatta be annak részleteit, hogy a magyar állam finanszírozását hogyan oldják meg 2025-ben. Ezek szerint a finanszírozási igény jövőre 4123 milliárd forint, ami megegyezik a jövő évi költségvetésbe betervezett pénzforgalmi hiánnyal. Ennek a nagy része nettó értelemben leginkább az intézményi szereplőktől (bankok, biztosítók, befektetési alapok) érkezhet a PM és az ÁKK tervei szerint, amit támogathat az a szabályozás, hogy a bankok és biztosítótársaságok jövőre csökkenthetik az extraprofitadó-fizetési kötelezettségüket, ha állampapírt vásárolnak. Nem kis mértékben számítanak jövőre továbbra is a lakosságra az államadósság finanszírozásában, nettó módon itt 1236 milliárd forintnyi növekménnyel kalkulálnak. Kurali Zoltán ezen a ponton kérdésre válaszolva kifejtette, hogy szükség esetén a lakossági papírok árazásán változtatnak, de alapesetben nem tartanak attól, hogy a lakossági állampapírokból kiáramlás lesz jövőre. Sőt, felhasználóbarát lépést is bevezetnek jövőre, a webkincstárban és mobilkincstárban könnyedén lehet majd cserélni a meglévő állampapírokat újakra. Az is elhangzott, hogy jövőre legfeljebb 2,5 milliárd eurónyi devizakötvény-kibocsátás várható, amiből 1 milliárd eurónyi zöld kötvény. A cél továbbra is, hogy a devizaadósság aránya a 30%-os szint alatt maradjon, ami az idei év végére 29,4%-ra várható.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
A BRICS-tagság felé fordul az ország az EU-csatlakozás elhúzódása miatt.
Steve Cohen borúlátóbbá vált az amerikai gazdaság kilátásaival kapcsolatban.
A magyar bankoknak lépniük kell!
Attól függ, mit nézünk.
Rossz hírek jöttek az iparból.
