Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) a gyenge kereslet és a megugró hozamok miatt nem értékesített 10 és 20 éves lejáratú államkötvényeket a mai aukciókon, 5 éves államkövényeket pedig a meghirdetett mennyiségnél 3 milliárd forinttal kisebb összegben, 17 milliárd forintért adott el. Ezzel párhuzamosan az ÁKK bejelentette, hogy a jövő hétre meghirdetett kötvénycsere aukcióit lefújja a piaci volatilitásra hivatkozva.
Magyarország az élmezőnyben volt a tízéves állampapírhozam csökkenését tekintve 2012 és 2019 között, részben ennek köszönhetően csak Írországban és Görögországban csökkent nagyobb arányban az állam GDP-arános a kamatkiadása, mint nálunk – olvasható az OECD friss kiadványában. Mindez azt jelenti, hogy évente több százmilliárd forintot spórol meg a költségvetés, illetve az elemzés arra is rámutat, miért lépett el a hosszabb kötvények felé Magyarország.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük. Az első, amely a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatta be, itt olvasható. A második rész a magyar indexeket, illetve az új HMAX Indexet mutatja be.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 2020. január 1-ével egy új, az államkötvénypiac hosszú oldalát célzó indexet vezetett be HMAX néven. A lépés azért is érdekes, hiszen a már bő két évtizede létező MAX Index magába foglalja az államkötvény-piac hosszú szegmensét is. Az ÁKK friss tanulmányának szerzői, Bebes András és Tran Dávid a lépés okait veszik számba, illetve foglalkoznak az állampapír-piaci indexek adósságfinanszírozásban betöltött szerepével. Írásukat két részben közöljük, az első a tőkepiaci indexek, különös tekintettel az állampapírindexek jellemzőit mutatja be.
Egymilliárd dollár értékben vásárolt vissza dollárkötvényeket a héten Magyarország – jelentette be Varga Mihály pénzügyminiszter szerdán. A tranzakcióról a politikus sok részletet nem árult el, viszont az ÁKK honlapján megjelent a tender részletes eredménye. Eszerint a legtöbbet a 2021-ben lejáró papírból vettek vissza, és mindegyik érintett papírból maradt még bőven a piacon a tranzakció után is. A lépéssel sikerült kamatmegtakarítást elérni, de az elhanyagolható a teljes kamatkiadáshoz képest.
Eredményesen zárta Magyarország a magas kamatozású dollárkötvények visszavásárlását, a tranzakcióval a következő években több mint 42 milliárd forint kamatmegtakarítást ér el az állam - nyilatkozta Varga Mihály az MTI-nek.
Az eredetileg tervezett 60 helyett 79 milliárd forint értékben adott el kötvényeket csütörtökön az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) úgy, hogy mindhárom futamidő esetében terv feletti volt az értékesítés. A leginkább figyelt új húszéves kötvényre is erős volt a kereslet, így kétmilliárddal több mint el, mint tervezték.
Új, eddig nem látott kötvény debütál csütörtökön: az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) 20 éves forintkötvényt dob piacra. A leghosszabb papírnak a teljes finanszírozáson belül egyelőre jelképes lehet a szerepe, de fontos lépcső lehet a teljes futamidő hosszabbítása felé. Közben a világon egyre több helyen már a 30-50-100 éves papíroknál tartanak, azokra is van kereslet a jelenlegi nemzetközi hozamkörnyezetben.
Új befektetők jelentek meg az elmúlt hónapokban a magyar dollárkötvények piacán, mások viszont jelentősen csökkentették kitettségüket. Érdekesség a tajvani szereplők megjelenése, két befektetési cég is komoly tételben vásárolt a 2041-ben lejáró magyar papírokból.
Szép csendben mintegy 800 millió dollár (közel 250 milliárd forint) értékben vásárolt vissza a január végén lejáró dollárkötvényekből tavaly ősszel az Államadósság Kezelő Központ. Három hét múlva még így is majdnem egymilliárd dollárt kell majd kifizetnünk a befektetőknek, amire azonban megvan a fedezet a kormány likviditási számláján.
A régóta tervezett nyugdíjkötvény mellett akár egy új, 5-10 év közötti futamidejű lakossági termékkel is megjelenhet jövőre a piacon az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) – mondta a Portfolionak adott interjúban Kurali Zoltán, az adósságkezelő vezérigazgatója. A szakember szerint a MÁP+ trónja nincs veszélyben, és „egyelőre nem is terveznek változtatást” a kondíciókban, de - mivel nem jövőbelátó - azt nem meri biztosra ígérni, hogy egy év múlva is ugyanilyen kondíciókkal lehet majd vásárolni a slágerterméket.
Varga Mihály és Kurali Zoltán tartott sajtótájékoztatót csütörtök délelőtt a központi költségvetés 2020-as finanszírozásáról. Az ÁKK egy sor újítással rukkolt ki: jö9het a zöld devizakötvény, a még hosszabb lakossági és intézményi papír, miközben a célok változatlanok.
Módszertanilag vitathatók az ÁKK vezérigazgatója szerint az IMF országjelentésnek a MÁP Pluszról szóló pontjai. Nincs napirenden a szuperállampapír kondícióinak megváltoztatása.
Szeptemberben nőtt a legtöbbel, becsléseink szerint 46 milliárd forinttal a lombardhitelek új szerződéseinek összege, nem véletlen, hogy az ÁKK megálljt parancsolt ennek a folyamatnak. Az MNB friss statisztikáiból kiderül, hogy szeptemberrel bezárólag közel 1630 milliárd forinttal nőtt a háztartások állampapír-állománya, mindeközben pedig a befektetési alapok idén eddig szinte semmit sem tudtak növekedni.
Elsősorban a lakossági állampapírok kirobbanó sikerének köszönhetően szeptember végéig már bőven túlteljesítette idei finanszírozási célját a magyar állam. És a roham nem áll meg, így pedig az év végére akár több százmilliárdnyi elkölthető pénze maradhat a kormánynak. Jövőre pedig még nagyobb feladat előtt állhat az adósságkezelő, ha hasonló ütemben folytatódik az értékesítés.
Szögezzük le már az elején: nagyon is érthető az ÁKK és az MNB összehangolt lépése. Merthogy valamit lépni kellett. Más kérdés, hogy néhány bűnös miatt most a teljes magyar bankrendszer bűnhődik. Az ok pedig a lombardhitelezés. Létezett ez persze korábban is, de a szuperállampapír megjelenésével drámai méreteket öltött: az MNB számai szerint 250 milliárd forint fölé emelkedett a lakossági lombardhitel-állomány, amellyel aztán arbitrázs útján szép többlethozamot tudtak a banki ügyfelek a szuperállampaípr amúgysem alacsony kamatához hozzácsapni. Mostani cikkünkben annak járunk utána, hogyan értékeli az ÁKK lépését a piac és mit gondol a szabályozó a szigorításról.
Nagy versenyt támaszt a megtakarítási piaci szereplők számára a júniusban indult MÁP Plusz, a megtakarítási piac vezetők szerint csak úgy lehet felvenni a kesztyűt a papírral szemben, ha ennél vonzóbb terméket fejlesztenek, magyarán: jobb teljesítményt érnek el. Merthogy az emberek fejébe nagyon úgy tűnik, beégett az 5%, mint kockázatmentes hozam, ezt már szinte minden befektetésnek tudnia kell hozni, ha versenyképes szeretne lenni. A Portfolio Öngondoskodás konferenciájának első szekciójában az ÁKK vezére kitért arra is, hogy a nyugdíjkötvény továbbra is porondon van, ennek feltételeit most dolgozzák ki és hamarosan már a piacon is elérhető lesz.
További 90 milliárddal nőtt, ezzel pedig már 8600 milliárd forintnál jár a forintos lakossági állampapírok állománya az augusztus végi adatok szerint. Múlt hónapban csak a szuperállampapír tudott állománynövekedést felmutatni, még az inflációkövető prémium állampapír sem fogyott. Az már egy ideje nyílt titok, hogy a szuperállampapír java részét a tehetősebb magyarok veszik, de Gulyás Gergely az e heti Kormányinfón azt mondta az egyre nagyobb méreteket öltő lombardhitel ellenére sem kívánják korlátozni az állampapír-vásárlást.
Az irányadó európai részvényindexek felemásan teljesítettek a keddi kereskedés második felében, miután a hétvégi, szaúdi olajlétesítményeket ért támadás után a befektetői figyelem fokozatosan a Fed szerdai kamatdöntése felé fordulhatott. A magyar tőzsde mérsékelt eséssel zárta a hét második napját, míg a hazai blue chipek közül a Mol teljesített a leggyengébben.
Néhány hete azt gondoltuk, hogy teljesen megőrültek a kötvénypiacok, a magyar referenciahozamok is szinte megállíthatatlanul szakadtak. Mostanra aztán ugyanolyan heves kijózanodás jött, a tízéves hozamunk 70 bázispontot ugrott a mélyponthoz képest. Ez megint elsősorban nemzetközi tényezőknek köszönhető, de az egyértelmű, hogy a magyar piacon az átlagosnál nagyobbak a kilengések.
Japánnak 70 évre elegendő mennyiség.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Megjelent az első felmérés, amely Kamala Harris győzelmét jósolja.
Kiegészítik vele a meglévő rendszert.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
