A kahovkai vízerőmű felrobbantásának következményei nagyjából egy hét múlva, a vízszint stabilizálódása után válnak ismertté - jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden, az újságírók ukrajnai napja alkalmából megtartott sajtótájékoztatóján.
Hamarosan jön a Hidoelectrica részvényeinek tőzsdei bevezetése, a legnagyobb román energiatermelő vállalat IPO-ja egész Európában az egyik legnagyobb lehet. Ma azt is bejelentették, hogy a vállalat részvényeinek akár 20 százalékát is bevezethetik a tőzsdére.
A reggeli órákban érkezett a sokkoló, de a gyakorlatban nem túl meglepő hír, mely szerint robbanások sorozatát követően átszakadt a Dnyeper folyót szabályozó gát Nova Kahovka városánál. De kinek állt érdekében az építmény elpusztítása, és milyen következményekkel járhat a robbanás? Nézzük.
Számos reakció érkezett a felrobbantott Nova Kahovka-i gát kapcsán. Az ukrán hadsereg szerint orosz erők robbantották fel a gátat, az orosz polgármester előbb képtelenségnek, majd súlyos terrortámadásnak nevezte az egészet. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök rendkívüli ülést tart, miközben az ukránok már készülnek az evakuációra.
A Hindukus-hegység és a Himalája létfontosságú vízrendszerének az éghajlatváltozással összefüggő zavarai veszélyeztetik 16 ázsiai ország gazdasági fejlődését és energiabiztonságát - összegezte egy kutatás eredményeit a Reuters.
Az olasz Alpokban tapasztalható súlyos hóhiány a nyár folyamán a víztározók készleteit és a Pó folyó vízszintjét is veszélyezteti - közölték az ICIS elemzőcéggel a Nemzetközi Környezetfigyelő Központ (CIMA) szakértői. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy mindez az áramtermelésre is kihatással lesz, ráadásul Svájcban és Franciaországban is vízhiány lehet, ami csak fokozza az energiaválság hatásait.
Bolgár források szerint két dunai vízerőmű megépítésére vonatkozó memorandum aláírására készül Románia és Bulgária, az elképzelések szerint pedig az erőműveknek már hat éven belül termelniük kellene – írja a Magyar Nemzet.
Az orosz csapatok lassan, de biztosan vonulnak ki a Dnyeper nyugati partjától, mivel tartanak attól, hogy az ukrán csapatok felrobbantják a kahovkai vízerőművet, melynek következtében több tucat település kerülhet víz alá. Mindeközben Fehéroroszország bejelentette, hogy a nyugati szankciók miatt képtelen fizetni a fennálló tartozásait. Cikkünk folyamatosan frissül.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízierőművet és hamis zászlós műveletben terrorcselekményre készülnek.
A Twitterre frissen felkerült műholdfelvételek alapján az orosz csapatok befejezték a Herszonnál található pontonhíd építését. A híd minden bizonnyal kettős célt szolgál: egyfelől gyorsítja a város civil lakosságának evakuációját, másfelől viszont jelentősen lerövidíti a herszoni orosz csapatok utánpótlási vonalait.
A Hernád folyó alsó szakaszán működő, közel nyolc évtizedes kesznyéteni vízerőmű, valamint két oroszlányi és egy ajkai telephellyel rendelkező szilárd biomassza tüzelésű erőműegység nyert el támogatást a legutóbbi METÁR-tenderen. Az ezt megelőző tendereken sem vízerőmű, sem biomassza-erőmű nem nyert még támogatást.
Nagy szárazság sújtja Latin-Amerika legnagyobb gazdaságát, félő, hogy leállnak a vízerőművek is, ha ez így megy tovább. Bolsonaro brazil elnök fontos üzenetet intézett az emberekhez – számol be a hírről a Bloomberg.
Az elmúlt időszakban a megújuló energiaforrások kapcsán a nap- és a szélenergiáról lehet a legtöbbet hallani, ami nem véletlen, hiszen dinamikusan növekvő területekről van szó, és nagy népszerűségnek örvendenek. Emiatt azonban viszonylag kevesebb szó esik a vízenergiáról, holott szerepe továbbra is meghatározó a villamosenergia-termelésben, és akár az energiaátmenet elfelejtett óriásának is lehetne nevezni a szektort. A következő tíz év növekedési kilátásai visszafogottnak mondhatóak, ami többek között annak köszönhető, hogy az új beruházások magas kezdeti tőkét igényelnek, és hosszadalmas az engedélyeztetési és kialakítási folyamat, de a meglévő erőművek egy jelentős része is felújításra szorul. A terület azonban a kihívások ellenére komoly potenciállal rendelkezik, és segíthet a 2050-es klímasemlegesség elérésében – derül ki a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) friss vízenergiával kapcsolatos tanulmányából.
Az Alteo befejezte a több mint 100 éve üzemelő, műemlékké nyilvánított Gibárti Vízerőmű felújítását, az erőmű további hosszú távú működésének biztosítása érdekében. A rekonstrukciós munkálatok célja volt a rendelkezésre álló természeti erőforrás, a Hernád folyó hasznosításának növelése is. A vízerőmű ugyan 2020 októberében megkezdte a kereskedelmi üzemét, de a nagyközönség számára csak várhatóan jövő tavasszal nyitja meg kapuit.
Az már szinte közmegegyezés a legtöbbek számára, hogy a következő évtizedek a megújuló energiákról fognak szólni. Előző cikkeinkben már részletesebben is foglalkoztunk a koronavírus-járvány energiaszektorra gyakorolt hatásával, illetve a fosszilis energiahordozók, mint a szén, olaj és földgáz jövőbeli kilátásaival. Most a megújuló energiaforrásokat vesszük közelebbről is szemügyre, beleértve az áramtermelésben játszott szerepüket, illetve az üzemanyagfelhasználás terén a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) által kiadott World Energy Outlook 2020 jelentése alapján.
A Roszatom magyarországi gépgyártó leányvállalata, a Ganz Engineering és Energetikai Gépgyártó Kft. (Ganz EEG Kft.) három, egyenként 1,8 megawatt (MW) teljesítményű Kaplan-turbinát gyártott az Oroszország déli részén fekvő Sztavropoli határterület barszucskovói vízerőművének, az utolsót 2020. április elején szállította le a vállalat - közölte a Roszatom az MTI-vel.