• Megjelenítés

vétó

Európai Bizottság: uniós jogot sértett Magyarország a VIG-Aegon ügyben, 10 munkanapot kapott a kormány a válaszra

Európai Bizottság: uniós jogot sértett Magyarország a VIG-Aegon ügyben, 10 munkanapot kapott a kormány a válaszra

Az Európai Bizottság előzetes következtetést adott ki Magyarország 2021. április 6-i döntésével kapcsolatban, melynek értelmében az ország megvétózta, hogy a Vienna Insurance Group AG Wiener Versicherung Gruppe (VIG) felvásárolja az AEGON csoport magyar leányvállalatait. A Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy a magyar döntés sérti az uniós összefonódás-ellenőrzési rendelet 21. cikkét – derül ki a testület mai hírlevelének 11. híréből.

Mindent megvétóznának a lengyelek, ha nem kapnak pénzt Brüsszeltől

Mindent megvétóznának a lengyelek, ha nem kapnak pénzt Brüsszeltől

Lengyelország igazságügyi minisztere szerint az országnak fel kellene függesztenie az uniós költségvetésbe történő befizetéseit, és meg kellene vétóznia az európai politikákat, ha Brüsszel csökkenti a Varsónak szánt pénzeket, és fokozza a jogállamiságért folytatott harcot, írja a Financial Times.

Vétózott kedden Magyarország - Varga Mihály elmagyarázta az okait

Vétózott kedden Magyarország - Varga Mihály elmagyarázta az okait

Két főbb okkal magyarázta meg Varga Mihály pénzügyminiszter egy keddi közleményben azt, hogy miért vétózta meg az uniós gazdasági és pénzügyminiszterek brüsszeli ülésén az uniós társasági adó magatartási kódexének módosításával kapcsolatos javaslatot.

Eldőlt: gyorsított eljárásban hoz ítéletet a magyar-lengyel vétót generáló ügyben az Európai Bíróság

Eldőlt: gyorsított eljárásban hoz ítéletet a magyar-lengyel vétót generáló ügyben az Európai Bíróság

Az Európai Bíróság befogadta az Európai Parlament, mint alperes azon kérését, hogy gyorsított eljárásban hozzon döntést abban a perben, amit a magyar és a lengyel kormány felperesként kezdeményezett, hogy megtámadja az EU-pénzek jogállamisági feltételekhez kötéséről szóló uniós rendeletet. A döntésről az Európai Bíróság pénteken délután adott ki közleményt, amely szerint az ügyben a tárgyalást 2021. október 11-12-re tűzte ki a testület elnöke.

Máris nyugtat az Európai Tanács elnöke a német vétójavaslat ügyében, amire Orbán Viktor is azonnal reagált

Máris nyugtat az Európai Tanács elnöke a német vétójavaslat ügyében, amire Orbán Viktor is azonnal reagált

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke óvatosságra intett Heiko Maas német külügyminiszter hétfői, a tagállami vétó lehetőségének eltörlésére vonatkozó felvetésével kapcsolatban az Európai Unió külpolitikai döntéshozatalában, amire még hétfőn este Orbán Viktor magyar kormányfő is éles hangú cikkben reagált néhány órán belül.

Sorozatos magyar vétók után beleálltak a németek: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt az EU-s külpolitikában

Sorozatos magyar vétók után beleálltak a németek: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt az EU-s külpolitikában

A jelek szerint besokallt az elmúlt hetek sorozatos magyar vétóitól a német külügyminiszter, mert a mai berlini nagyköveti értekezleten szokatlanul kemény hangnemben beszélve leszögezte: meg kell szüntetni az egyhangú döntéshozatalt, azaz a minden tagállam számára adott vétó lehetőségét az EU-s külpolitikai döntéshozatalban, mert ha ez így folytatódik, akkor az veszélybe sodorhatja az EU egységét.

Újabb EU-s ügyben vétóz Magyarország

Újabb EU-s ügyben vétóz Magyarország

Szijjártó Péter külügyminiszter bejelentése szerint Magyarország nem tudja támogatni az EU Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Szervezetével (AKCSÁSZ) kötendő kereskedelmi egyezményét, mivel az több bevándorlót hozna az unióba – számol be a hírről a Reuters.

Nyilvánosan bírálta a német külügyminiszter a magyar kormányt a hongkongi döntése miatt

Nyilvánosan bírálta a német külügyminiszter a magyar kormányt a hongkongi döntése miatt

Egyedül a magyar kormány blokkolta második nekifutásra is annak a felpuhított szövegnek az elfogadását az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán, amelyben a tagállamok egyhangúan elítélték volna a kínai állam Hongkonggal szembeni fellépését és emiatt szokatlanul nyílt bírálatot fogalmazott meg a magyar kormánnyal szemben a német külügyminiszter.

Visszavágna a sorozatos magyar vétófenyegetésért Németország? – Fontos döntés született a német parlamentben

Visszavágna a sorozatos magyar vétófenyegetésért Németország? – Fontos döntés született a német parlamentben

„Az egyre inkább önös érdekeiket követő tagállamok a vétón keresztül szétzilálják az uniós intézményekben a döntéshozatalt. A döntések gyakran a nemzeti érdekekkel vannak összhangban, nem pedig a közjóval”, ezért szükség van több erőt adni az EU-nak, hogy az gyorsan és erőteljesen tudjon fellépni a globális kérdésekben, és „az emberek egyébként is olykor többet várnak az EU-tól, mint amit a jelenlegi szerződések megengednek” – gyakorlatilag ezeket tartalmazza a német Bundestag által kedd este elfogadott javaslat, amely az EU jövőjével kapcsolatos, május 9-én kezdődő konferenciasorozatra időzítve összegzi a németek álláspontját.

Orbán Viktor bejelentette: januártól új gazdaságvédelmi lépések jönnek, idén kiskarácsony lesz

Orbán Viktor bejelentette: januártól új gazdaságvédelmi lépések jönnek, idén kiskarácsony lesz

Orbán Viktor gazdaságvédelmi lépéseket vetített előre, melyek januártól lépnek életbe, ma délután döntenek előreláthatólag ezekről, és holnap jelentik be őket. A miniszterelnök a Kossuth Rádió ma reggeli műsorában arról is beszélt, idén kiskarácsony lesz, de a szenteste talán kicsit lazább járványügyi szabályairól hétfőn a kormányülésen születhet döntés.

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

Hadat üzent az EP - Veszélyben a magyar-lengyel ihletésre született jogállamisági alku?

„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény” – hangsúlyozza az az európai parlamenti négypárti állásfoglalás tervezet, amelyet a BruxInfo közölt és amelyet a szerdai ülésén tervez elfogadni az Európai Parlament. A lépés erős nyomást igyekszik kifejteni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a múlt csütörtöki EU-csúcson a jogállamisági mechanizmus kapcsán született politikai alkut.

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval

Több aggódó telefont is kaptam az elmúlt napokban az uniós vétóvita kellős közepén, amit Orbán Viktor brit vakcinás kiszólása csak felerősített, miszerint akkor most az uniós kilépés felé haladunk, ha nincs alku az EU-val? „Ugyan, dehogy!” – válaszoltam, arra építve, hogy a kormányfő pragmatikus politikus és tudja, hogy mit kockáztat ezzel. Azt azonban csak az EU-csúcs utáni napokra sikerült összeraknom, hogy pontosan hogyan is zajlott ez a minden eddiginél hevesebb politikai és gazdasági dráma, aminek végső kifutása alapján még inkább úgy látom: rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval.

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Kiderült: tényleg megvan a nagy brüsszeli költségvetési és jogállamisági alku

Amint hétfő reggel a Portfolio már megírta: egyhangúan elfogadta mind a 27 tagállam a 2021-2027-es uniós költségvetéssel és a helyreállítási alappal kapcsolatos rendeleteket a Tanácsban és a jogállamisági rendeletet is elfogadták minősített többséggel – derült ki a Tanács hétfő délelőtti hivatalos közleményéből. Utóbbiban nincs benne, de amint megírtuk: a jogállamisági rendeletet a Tanácsban a magyar és a lengyel kormány nem szavazta meg, de így is hatályba lép, miután várhatóan szerdán majd az Európai Parlament is áldását adja rá, illetve elfogadja a 2021-2027-es keretköltségvetési rendeletet.

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

Megtudtuk: nemmel szavazott a magyar és a lengyel kormány a jogállamisági rendeletre

A Portfolio megbízható forrásból úgy értesült, hogy a lengyel kormánykoalíción belüli nagyfokú feszültségek miatt (is) a lengyel kormány nemet mondott a jogállamisági rendelettervezet múlt hétvégi végső írásos szavazásán és részben emiatt a magyar kormány is ugyanezt tette. Ez az elutasító szavazat nem vétót jelent, hiszen a rendelet elfogadásához nem szükséges az egyhangú támogatás, az a magyar-lengyel elutasítás ellenére is hatályba fog lépni 2021. január elsején. Egyébként van logika a magyar és lengyel kormány nemmel szavazása mögött, hiszen így nyílik meg számukra az út ahhoz, hogy hitelesen érveljenek majd a rendelet ellen az Európai Bíróság előtti perben. Ezzel párhuzamosan a 2021-2027-es költségvetéssel és a helyreállítási alappal összefüggő rendeletre minden tagállam egyhangú igennel szavazott, azaz írásban is ténylegesen elhárult a magyar és lengyel vétó veszélye. Hétfőn délelőtt aztán ki is derült, hogy helyt állóak az információink és tényleg megszületett a végső brüsszeli megállapodás a Tanácsban a szóban forgó három rendeletről.

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Felfedte Orbán Viktor lengyel szövetségese: valójában a magyar kormányfővel írták a németek helyett a kompromisszumos javaslatot

Amint arra a Portfolio már a csütörtök esti vétóalku megszületésekor világosan célzott: valójában nem a német soros elnökség rakta össze a jogállamisági mechanizmus alkalmazását beszűkítő 4 oldalas magyarázó európai tanácsi szöveget, hanem elsősorban a magyar, másodsorban a lengyel kormány „diktálta” és ezt erősítette meg egy pénteki interjújában maga Jaroslaw Kaczyski lengyel kormányfő-helyettes is. Ez a külvilág számára egészen más megvilágításba helyezi a vétóvita végső kifutását és teljesen alátámasztja a Portfolio által már csütörtök este megfogalmazott véleményt, miszerint „rövid távon Orbán Viktor győzött, hosszabb távon az EU egésze nyert az alkuval”. Ha pedig mindehhez még azt a Portfolio által szintén hallott és a Bruxinfo által is megírt információt is hozzátesszük, hogy valójában az EU legfelső szintjén is voltak jogi aggodalmak a jogállamisági mechanizmussal kapcsolatban, akkor az a nagy kép tárul elénk, hogy egyszerre akarták elrendezni a jogi aggályok ügyét és a magyar-lengyel kormány kéréseit is és ezért ment át végül ilyen gyorsan a csomag és ezért hirdetheti magát mindenki győztesnek, de leginkább a magyar és a lengyel kormány. Végül pedig az is nyilvánossá vált, hogy a jogállamisági rendeletet magyarázó, pontosító 4 oldalas tanácsi következtetést a Tanács Jogi Szolgálata teljesen rendben lévőnek találta.

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Mégis jön az EU-pénzes szankció a magyar választások előtt?

Miután a tegnap esti EU-csúcson megszületett a jogállamisági mechanizmus ügyében a kompromisszum, hogy elháruljon a belengetett magyar és lengyel költségvetési vétó, két olyan jelzés is érkezett fontos brüsszeli emberektől, amelyek azt sugallják, hogy szó sincs arról: évekre kitolták a mechanizmus alkalmazhatóságát. A két jelzés egyértelműen azt rögzíti, hogy néhány hónapon belül jönni fog az Európai Bíróság ítélete a jogállamisági mechanizmusról. Így ezekkel azt is sugallják, hogy még a 2022-es magyar parlamenti választások előtt is döntés születhet EU-pénzes szankciókról. Van még négy másik, jogi jellegű kérdés is, amelyekre szintén fontos figyelni, mert többmilliárd eurós tételek múlhatnak rajtuk. Ezeket is megválaszoljuk a cikkünk második felében.

Vétóügy: Soros felháborodott az alku tartalmát látva

Vétóügy: Soros felháborodott az alku tartalmát látva

Szerdán az előzetes, csütörtökön pedig a végleges egyezség is megszületett az EU-csúcson a magyar és a lengyel kormány által belengetett költségvetési vétó elhárítására, mivel cserébe elfogadta a többi 25 tagállam azt a 4 oldalas német kompromisszumos javaslatot, ami jelentősen felpuhította a jogállamiságinak mondott mechanizmust. Így tehát bár szövegében változatlanul maradt ez a mechanizmus, de a 4 oldalas papír jelentősen felpuhította azt, hiszen az alkalmazási körét szűkíti, a bevethetőségét időben 2-3 évvel kitolja, és kiveszi a mechanizmus hatálya alól a 2014-2020-as EU-pénzeket. Mindez azt jelenti, hogy rövid távon a magyar és a lengyel kormány „győzött” a hónapok óta tartó egyre erőteljesebb vitában, de valójában tágabb perspektívában nézve az egész EU nyert ezzel, hiszen az egysége megerősödött és a tagállamok együtt haladnak tovább egy közös adósságvállaláson keresztüli kilábalási úton. Friss híreink a fontos témában az alábbi hírfolyamunkban olvashatók.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility