Az Orbán Viktor miniszterelnök vezette magyar kormány korábban ahhoz kötötte, hogy megszavazza a szankciókat, vagy az Ukrajnának folyósított támogatásokat, ha Kijev nem távolítja el az OTP Bankot a háború szponzorainak listájáról. Ezt nem tette meg az ukrán vezetés, de a budapesti így is megszavazta a tizenegyedik uniós szankciócsomagot.
Igazodva a szigorúbb környezetvédelmi szabályokhoz, Joe Biden amerikai elnök megvétózta a Kongresszus azon döntését, mely lazított volna egyes kibocsátási határértékeken - számolt be a Reuters, mely egy másik cikkében arról is hírt adott, hogy milliónyi aktivistával rendelkező környezetvédelmi szervezetek biztosították az újrázni kívánó Bident támogatásukról.
Az Európai Unió további 9 orosz személyt venne szankciós listára, köztük azt a Oleg Szviridenkót is, aki részt vett Szergej Magnickij meggyilkolásában is. A magyar kormány vétóval fenyegetett korábban, de állítólag most kész engedni.
Olaf Scholz német kancellár az "Ez Európa" vitasorozatban felvázolta az egységes és alkalmazkodóképes Európáról alkotott elképzelését, hangsúlyozva az EU felelősségét a globális jólétért, valamint a megreformált, geopolitikailag kibővített és megreformált EU szükségességét. Scholz viszont azt is elmondta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a külügyek és az adózás több területére is kiterjesszék a minősített többségi döntéshozatalt a Tanácsban. Mindez pedig a magyar kormány által alkalmazott vétófegyver élét is elveheti.
Magyarország több mint két évig blokkolta, hogy az Európai Unió kereskedelmi és együttműködési megállapodást kössön az Afrikai, Karibi és Csendes-óceáni Államok Csoportjának Szervezetével. A kormány a múlt hónapban engedett végül a vétójából, de most Lengyelország akasztotta meg a finisre forduló tárgyalásokat a gabonaszállítási egyezmények miatt.
Ausztria továbbra is fenntartja Romániával és Bulgáriával szembeni vétóját, így a két kelet-európai országnak még várnia kell a schengeni övezethez való csatlakozásra - számolt be a Politico.
A litván parlament csütörtökön felülbírálta Gitanas Nauseda litván elnök vétóját az orosz állampolgárokat szankcionáló törvényre.
Az olasz Corriere della Sera értesülése szerint több tagállam is élne a vétójogával, amennyiben az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen pályázna a NATO vezetői posztjára. A sajtóhírek szerint Magyarország és Lengyelország, illetve az Egyesült Királyság sem szeretné a védelmi szövetség élén látni Von Der Leyent - írta meg az Index.
A magyar kormány kezdeményezte, hogy tárgyalják újra az Egyesült Államokkal korábban felmondott a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, de Washington nem reagált a kérésre - számolt be Szijjártó Péter külügyminiszter hétfőn.
Az EU és az afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) közösség törvényhozói ismételten követelték, hogy Magyarország szüntesse meg vétóját az EU és a 79 országot tömörítő blokk gazdasági és politikai kapcsolatait szabályozó Cotonoui Megállapodás utódjával szemben.
Az Ukrajnának nyújtandó katonai támogatás új tervezetében az Európai Unió azt fogja javasolni, hogy 1 milliárd eurót különítsenek el lőszerre, különösen 155 mm-es tüzérségi lövedékekre. Ráadásul egy olyan módszerrel, hogy a magyar kormány beleegyezése se kelljen az EU-s támogatáshoz - derül ki a Politico birtokába került dokumentumokból.
Ismét a magyar kormány akasztotta meg az Európai Unió új szankciós csomagjának elfogadását: péntekig akarják elfogadni az új büntetőintézkedéseket, de Magyarország levenné négy orosz magánszemély nevét a büntetendő személyek listájáról, mellette pedig azt sem támogatja, hogy a családtagokra is kiterjesszék a szankciókat. Az sem tetszik az Orbán Viktor vezette kabinetnek, hogy egy évre hosszabbítsák meg a már lévő korlátozásokat.
A német külügyminiszter Lisszabonban arról nyilatkozott, hogy változtatni kellene az uniós szabályokon, és el kellene kerülni, hogy egy tagállam vétójával döntéseket lehessen blokkolni - írja Reuters.
Hivatalossá vált a nagy brüsszeli csomagmegállapodás a Magyarországnak szánt EU-pénzek, illetve az Ukrajnának szánt finanszírozási csomag és a globális minimumadó ügyében, és a Tanács oldalán pénteken megjelent egyik dokumentumból kifejezetten érdekes információk derültek ki.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon megjelenő podcastjének keddi adása. A mai műsor első részében a december 6-i EU-s pénzügyminiszteri ülésről volt szó, ahol a hétfőn nyilvánossá vált napirendi pontok alapján elképzelhető, hogy pozitív döntés születik a magyar EU-s pénzek kérdésében, cserébe viszont a magyar kormánynak olyan ügyeket is támogatnia kell, amiket eddig határozottan ellenzett. A témával kapcsolatban Weinhardt Attilát, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük. Az adás második részében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter tegnapi bejelentésével foglalkoztunk, ami szerint bizonyos befektetői körök esetében felső határt szabnának a bankbetétek kamatainak, ezzel viszont keresztbe tehetnek egy népszerű, állampapírnak is. Arról, hogy melyik ez az állampapír, és milyen hatást gyakorolna az új szabályozás, Árgyelán Ágnest, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjét kérdeztük.
Magyarországtól eddig sem vontak meg semmilyen forrást, az Európai Bizottság vasárnapi, a jogállamisági eljárás keretében hozott döntése értelmében sem áll fent ennek a veszélye - hangsúlyozta az igazságügyi miniszter Brüsszelben kedden. Varga Judit arról is beszélt, hogy mit gondol a magyar kormány az uniós szavazások egyhangúságának kérdéséről.
Legalább öt nagyobb EU-tagállam támogatja annak a speciális szabálynak az alkalmazását, hogy bizonyos kül- és biztonságpolitikai kérdésekben, így például az Oroszország elleni szankciók kapcsán, térjenek át a tagállamok az egyhangúról a minősített többségű szavazásra és erről már a mai Általános Ügyek Tanácsa (ÁÜT) ülésén is tárgyalni fognak, a német Európa-ügyi miniszter pedig nagyon bizakodó abban, hogy egy-egy tagállam vétója nem tudja majd a jövőben megakadályozni az ilyen ügyeket – derül ki a Politico kedd reggeli hírleveléből. A téma és annak időzítése azért rendkívül érdekes, mert az ÁÜT-höz tartozik a magyar jogállamisági eljárás és abban a vasárnapi európai bizottsági szankciós javaslat után most pont rá vagyunk utalva a nagy tagállamok jóindulatára, hogy ne egy, hanem csak három hónap múlva szavazzanak (szintén minősített többséggel) a magyar pénzfelfüggesztési témában, hogy addig az itthoni jogszabályi változtatásokat végre tudjuk hajtani.
EU-s képviselők, köztük Guy Verhofstadt is, online petíciót indítottak az "antidemokratikus vétó-politika" megállítására. Mint írják, olyan Európát akarnak, amely gyorsan megtalálja a megfelelő válaszokat a válságokra.
A kőolaj- és földgázellátásunkat korlátozó intézkedéseket nem tudunk megszavazni – nyilatkozta ma a külgazdasági és külügyminiszter.
Furcsa információkat közölt két brit újságíró arról, hogy állítólag Magyarország egyedüliként megvétózott egy készülő uniós állásfoglalást szerdán, amiben elítélték volna a tagállamok Vlagyimir Putyin orosz elnök készülő rendeletét a gázvásárlások rubelben teljesítéséről. A Portfolio megbízható információi szerint se szerdán, se ma (pénteken) nem történt magyar vétó, ráadásul nem is egy hivatalos döntéshozó testületben vitatták meg a kérdést, így a vétó szó használata eleve értelmetlen.
Máris jön a La Nina.
Szeptember 17-én lesz a Future of Finance konferencia, amelyen feltárul a pénzügyek jövője.
Kijevben nem fognak örülni a felvetésnek.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
