Figyelmeztet az IMF: még jövőre sem fog talpraállni a világgazdaság
Kristalina Georgieva IMF-vezér szerint még jövőre sem fog teljesen talpra állni a világgazdaság abból a sokkból, amit a koronavírus okozott – számol be a hírről a Reuters.
Kristalina Georgieva IMF-vezér szerint még jövőre sem fog teljesen talpra állni a világgazdaság abból a sokkból, amit a koronavírus okozott – számol be a hírről a Reuters.
A 2020-as év a magyarok szempontjából az 1956-os év rokona - vélekedik hétfőn megjelent írásában Matolcsy György.
A koronavírus által legjobban sújtott ország továbbra is az Egyesült Államok, és a járvány lassulást mutat ugyan, de még mindig 20 ezer fölött vannak a napi új esetszámok heti átlagban. A kormány és a Fed eddig nagyjából 3 ezer milliárd dollárt költött el a gazdasági hatások mérséklésére, de még így is jelentős visszaesést mutat az ország legtöbb mutatója. A demokraták ezért újabb 3 ezer milliárdot tolnának a gazdaságba, de a republikánusok egyelőre ezt ellenzik. Minden jel arra utal, hogy még hosszú hónapokig 15-20% körül lesz a munkanélküliség, és a második negyedéves GDP-visszaesés akár 40%-os évesített szintet is mutathat - bár a harmadik negyedévtől várhatóan javul a helyzet.
A koronavírus-válságból az IT-szektor nyertesen léphet ki, és jó látni, hogy a kormány a programozó-gyorstalpalókat is felkarolta, hiszen egyre kevesebb gyári munkásra és egyre több informatikusra van szükség - véli Szekeres Viktor, a heteken belül tőzsdére lépő Gloster Nyrt. tulajdonos alapítója. A szakemberrel május 20-ai konferenciánkon az IT-szektor helyzetéről, a válság okozta problémák kezeléséről beszélgetünk.
Minden populista kormány álma az az olasz „Újraindítási rendelet”, amelyet a minap jelentettek be és azt tükrözi, hogy semmiféle életképes ötletük nincs a gazdaság újraindítására, hanem csak úgy beleszórják az emberek és cégek közé az eurómilliárdokat és egyetlen reformot, vagy nagyobb beruházást sem tudtak kitalálni – ezt a rendkívüli kritikus véleményt fogalmazta meg a Teneo politikai elemzőcég a régóta várt, sok politikai csata miatt elhúzódott csomagról. Szerintük így a nevén kívül semmi sem utal a rendeletből arra, hogy itt tényleg újraindításról lenne szó, inkább puszta osztogatásról. Ezzel is összefügghet, hogy az olasz jegybank pénteki előrejelzése szerint alapeseti forgatókönyvként 9%-os, rossz esetben 13%-os recesszión esik át idén az ország (a kormány 8%-osat vár) és statisztikai hatásként jövőre remélhetőleg 4,8%-kal növekedni fog. Közben viszont az olasz állam eladósodottsága az egekbe ugorhat.
Az Európai Unió Tanács politikai megállapodásra jutott a szükséghelyzeti munkanélküliségi kockázatokat mérséklő ideiglenes támogatásról. Az intézkedést már hetekkel ezelőtt belengették, de döntés csak május 19-én várható.
Teher alatt nő a pálma, a válság teljesen átalakítja majd a banki szektort is – mondta Csányi Sándor, az OTP Bank elnök vezérigazgatója, a Magyar Labdarúgó Szövetség elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. A beszélgetésről most az Infostart számolt be teljes részletességgel.
Nagy ütést kaptak a tőkepiaci turbulenciában a magyarok alapok is: márciusban 427 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapok vagyona Magyarországon, ennek nagyobb része, 261 milliárd forint lakossági vagyonkiáramlás volt. A vagyon csökkenését javarészt a tőkekivonások okozták, de a koronavírus miatti piaci pánik a hozamoknak sem kedvezett. Nem nagyon akad olyan alapkezelő itthon, akit ne érintett volna negatívan a koronavírus miatti vagyonvesztés, de úgy tűnik, egyik szolgáltatónál sem ért el ez kritikus szintet. A koronavírus okozta piaci felfordulás hatása még sokáig velünk maradhat, így a Portfolio három alapkezelős vezért szólaltatott meg a jövőbeni tervekről és befektetési stratégiákról.
Orbán Viktor miniszterelnök arra számít, hogy a kormány május végén vissza tudja adni a parlamentnek a koronavírus-járvány miatti különleges felhatalmazást. A kormányfő erről pénteken Belgrádban beszélt, az Aleksandar Vucic szerb államfővel folytatott megbeszélés utáni közös sajtótájékoztatón.
A koronavírus gazdasági hatásai sokkal szörnyűbbek lesznek, mint a 2008-as bankválságé – figyelmeztetett Alistair Darling, volt brit kincstári kancellár, aki az előző válság ideje alatt töltötte be ezt a tisztséget.
Csütörtökön megjelent, május 29-től beadhatóvá válik az a pályázat, ami a koronavírus-járvány munkanélküliségi hatásait igyekszik tompítani és közben fejlesztésekre ösztönözni a cégeket és csütörtök este a köztévében azt ígérte az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára, hogy már június első felében megszülethetnek az első támogatói határozatok.
Németország csatlakozhat az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) új hitelprogramjához, amely a koronavírus-járvány miatt segítségre szoruló euróövezeti tagállamok támogatását szolgálja - döntött csütörtökön a szövetségi parlament (Bundestag).
Éves szinten minden fontosabb soron csökkenést szenvedett el a Rába csoportszinten, és a negyedévben még alig volt érezhető a koronavírus hatása, mely tovább ronthatja a helyzetet. A szegmensek közül a Jármű üzletág volt a leggyengébb láncszem, mely esetében a Honvédelmi Minisztériummal 2018-ban megkötött új keretszerződés 2020-ra esedékes megrendelései nem realizálódtak.
Bár már korábban is rámutattunk, hogy a 9000 milliárd forintosra, a GDP 18-20%-ára hirdetett gazdaságvédelmi akcióterv költségvetést érintő része valójában sokkal kisebb, a GDP talán 2%-át éri el, de most, hogy kiszivárogtak a kormány intézkedéseinek pontosabb részletei, ez még inkább helytálló. Látszólag nagy intézkedéshalmazról van szó, de belőle a tényleges támogatások összege kevés, inkább a hitelek dominálnak és sok helyen korábban már meglévő terveket, bejelentett intézkedéseket csomagoltak bele, vagy valószínűleg a lazábban felhasználható EU-s pénzekkel finanszírozzák majd.
Az elemzők által várt 240 millió eurónál is jóval nagyobb, 295 millió eurós első negyedéves veszteségről számolt be a német Commerzbank. A koronavírus-válság miatt jócskán megemelkedtek a társaság kockázati költségei.
Tíz év alatt most először fogja meghaladni Norvégia a saját maga által meghatározott felső pénzkivételi korlátot a norvég vagyonalap esetében, ugyanis az országnak több pénzre van szüksége a koronavírus okozta gazdasági nehézségek leküzdésére – számol be a hírről a Reuters.
Sok szempontból egészen más természete van a jelenlegi válságnak, mint a 2008-as visszaesésnek volt, a legtöbb ágazatban, köztük az ingatlanpiacon és a vele szoros összeköttetésben álló építőiparban mégis ugyanazok a negatív folyamatok indultak el most is. A nagy kérdés ezek mértéke. Vajon a mostani visszaesés is elsöpri a legnagyobb fejlesztéseket, vagy csak kitisztítja a piacot más útra terelve ezzel azokat, akik nem elég hatékonyak? Vajon összeroppantja az építőipart, vagy csak a több éves kapacitáshiány után segíti lélegzethez jutni? Ezekre a kérdésekre keressük szakértőinkkel együtt a választ a holnapi online ingatlanpiaci konferencián: Ingatlanpiac - Összeroppan az építőipar és befagynak a fejlesztések? Felvezetésként pedig lássuk, hogy mi történt 12 évvel ezelőtt a legnagyobbra tervezett fejlesztésekkel és a dübörgő építőiparral!
Százával hoznak létre olyan, koronavírushoz kapcsolható oldalakat, amelyekkel valójában rosszindulatú kampányokat végeznek. Egyetlen céljuk a felhasználó bizalmas adatainak megszerzése. Már akadnak olyan levelek is idehaza, amiket magyar nyelven írtak hasonló céllal. A Panda Security legfrissebb kutatása során a járványügyi helyzethez kapcsolódó, egyértelműen visszaélésre létrehozott oldalakat keresett.
Érezhetően otthagyta a nyomát a koronavírus a magyar megtakarítási piacon is, az MNB friss statisztikái szerint a lakosságnál lévő állampapírok, befektetési alapok és részvények állománya is visszaesett márciusban. Mindeközben felröppentek olyan hírek, miszerint egyes forgalmazók újraértékesítik a lakosságnak a náluk lévő lakossági állampapírokat. Utánakérdeztünk az ÁKK-nál, mennyire szabályos ez a gyakorlat.
A befektetési alapokban kezelt vagyon 61%-a a legnagyobb alapkezelők kezében koncentrálódik a világon, különösen az idei év első három hónapjában gyorsult fel ez a tendencia – írja a Financial Times. A lap szerint ez válság idején problémát is jelenthet, mivel a túl sok pénzt kezelő alapkezelők rendszerszintű kockázatot hordoznak.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Ezután nehéz lesz végrehajtani az ICC parancsát.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
