Magyarországon a GDP 3,8 százalékkal bővülhet idén, az államháztartás hiánya elérheti a GDP 7,7 százalékát, az államadósság rátája pedig kismértékű csökkenés mellett 80,2 százalékon állhat év végére - jelezte előre a Pénzügykutató Zrt. az MTI-nek szerdán eljuttatott elemzésében.
2020 komoly kihívás elé állította az aukciósházakat világszerte. Aki gyorsan reagált, jól járt, a magyar műtárgypiac például erősödött tavaly, az árverések online térbe kerülésével egyidejűleg pedig új vásárlói kör jelent meg. Az egyik legnagyobb hazai galéria, a Virág Judit Galéria és Aukciósház vezetőivel, Kelen Annával és Törő Istvánnal többek között arról beszélgettünk, vajon a nagy sikerű online árverések kiszorítják-e valaha az élő, offline aukciókat, nőhet-e még tovább a kortárs alkotók műtárgyainak értéke és hogy mire számítanak idén.
A koronavírus-járvány megjelenése után járványügyi és gazdasági szempontból is az USA volt az egyik legkétségbeejtőbb helyzetben. Eltelt egy év, és most azt látjuk, hogy a járványt az elsők között küzdhetik le a gyors átoltottság miatt, de a gazdasági kilábalása még ennél is látványosabb. Az Egyesült Államok idén a leggyorsabbak között növekedhet, és az első ország lehet a nagy gazdaságok közül, amelyik visszatalál a válság előtti növekedési trendre. A gyors kilábalásnak viszonylag jól ismerjük az okait, de azt még nem látjuk előre pontosan, hogy mennyire lesz magas az ára, amit fizetni kell majd érte.
2021 tavaszára egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a legoptimistábbnak tekinthető, gyors visszapattanással asszociálható „V” alakú növekedési pálya lehetősége minimálisra csökkent. A járvány és a hozzá kapcsolódó korlátozó intézkedések elhúzódó jellege okán a kilábalás is hasonlóan vontatott utat jár be. 2021-ben már nem feltétlenül exogén sokkhatással állunk szemben, ahol a krízist kiváltó ok megszüntetése lehetővé teszi a válság előtti trendek folytatódását. A kérdés most elsősorban az, hogy mennyire tekinthető stabilnak a pénzügyi szektor, illetve a termelést meghatározó tényezők mennyire tudnak rugalmasan alkalmazkodni a krízis sújtotta gazdasági és társadalmi környezethez.
Az EKB bankfelügyeleti vezetője szerint a bankoknak fel kellene gyorsítaniuk a koronavírus-válsággal összefüggő rossz hitelek miatti tartalékképzést, ennek érdekében a tőkepufferek kapcsán is hajlandó elnéző lenni a központi bank egy ideig - számol be a hírről a Financial Times.
A vártnál nagyobb mértékben javult a ZEW gazdaságkutató intézet márciusi németországi gazdasági hangulatindexe.
Most mindenki azt találgatja, hogy vajon új történelmi mélypontra esik-e a forint a koronaválság második évében. Akárhogy is lesz, a kérdés inkább az, hogy mi lesz a forinttal a rémálom után? Nos, a válságok során a feltörekvő országok devizái jellemzően nagyot gyengülnek, majd a krízis lecsengésével általában a leértékelődés egy részét ledolgozzák. Így volt ez a forinttal is a 2008-2009-es világgazdasági válság során. A koronavírus-válságot követően azonban nincs sok esély arra, hogy a felértékelődés megismétlődjön. Azt is elmondjuk, hogy miért.
Egy évvel a pandémia kezdete után optimisták a világ legnagyobb cégeinek vezetői a gazdasági kilátások megítélésében, sőt, a globális növekedést várók aránya rekordszintre nőtt.
Nem változtatott az irányadó kamatszinteken az Európai Központi Bank mai kamatdöntésén, azt viszont kihangsúlyozták, hogy az eszközvásárlási programot fenntartják a tervezett időpontig, és a TLTRO-n sem változtatott a jegybank. Christine Lagarde EKB-elnök a sajtótájékoztatón ismertette a felülvizsgált inflációs várakozást, amely szerint idén 1,5%-kal nőhetnek az árak az eurózónában, de még 2023-ban is cél alatt lehet az áremelkedés. Idén átmenetileg a 2% cél fölé emelkedik az infláció, mindez viszont technikai jellegű emelkedés lesz, így az EKB átnéz rajta. A GDP idén és jövőre is 4% felett nőhet.
Nőtt az infláció az Egyesült Államokban februárban, az árak épp az elemzői várakozásoknak megfelelő mértékben nőttek. A jegybankon egyelőre nem nőtt a nyomás, de a Fed nem is a fogyasztói árindexet figyeli leginkább.
Az Európai Bizottság további 9 milliárd euró összegű, 2036. júniusi lejáratú kötvénycsomagot bocsátott ki a koronavírus-járvány miatt megnövekedett munkanélküliség mérséklését célzó uniós program (SURE) lehívható forrásai számára - közölte az uniós bizottság szerdán.
Rendkívüli tizenkét hónap áll mögöttünk, amely megtörte az addigi trendeket, és a társadalom minden tagját, minden gazdasági szereplőt próbára tett. Teherpróbának tette ki az államot is, amelynek a szerepe ilyenkor még a korábbinál is nagyobb. Az adatok beérkezésével valamelyest tisztul a kép a mögöttünk hagyott esztendőről, ám a bajokról és gondokról, meg az ezek mögött meghúzódó emberekről, rétegekről, szervezetekről, szakmákról és térségekről keveset tudni. Közben egy újabb, semmivel sem könnyebb szakaszba lépett a magyar társadalom és gazdaság, másfajta kihívásokkal, de nem kevesebb bizonytalanságokkal, mint egy éve.
Több mint 400 ezer forintnyi pénzt kaphatnak egy összegben még márciusban az amerikaiak, amit gyakorlatilag arra költhetnek, amire akarnak. Persze sokan vannak olyanok, akiknek a túlélést jelenti az állami ingyenpénz, de ha a nagy átlagot nézzük, akkor a covid-válság alatti hónapokban brutális mértékben nőtt a lakossági megtakarítás, így az újabb stimulusra jogosultak nagy része kockázatosabb eszközökbe, például részvényekbe fektetheti az államtól kapott támogatást. Pedig a retail érdeklődés a tőzsde iránt már most is eufórikusnak mondható, ami általában lokális csúcsokat jelöl a raliban. Megvan annak a veszélye, hogy kevés tapasztalattal, de nagy önbizalommal rendelkező, tőkeáttételes pozíciókban pörgő, nagyobb esést még nem látott befektetők tömege állami pénzzel bedrogozva űzi-hajtja az irreális hozamokat.
Az OECD közzétette friss előrejelzését, amelyben lényegesen felfelé módosította a GDP-várakozásokat a legnagyobb gazdaságokban legutóbbi, decemberi előrejelzéséhez képest. Idén India, Kína és az Egyesült Államok gazdasága nőhet a legnagyobb mértékben az OECD szerint, viszont a nagy gazdaságok közül pont a legnagyobb, az Egyesült Államok lehet az, amelynek idén a negyedik negyedévben a GDP-je már meghaladhatja a válság előtt 2021-re várt szintet, azaz az amerikai gazdaság találhat vissza leghamarabb a potenciális GDP-növekedési pályára. A szakadék a fejlett és a fejlődő világ között tovább mélyülhet az OECD szerint.
A 2020-ban elromló egyensúlyi mutatókat már 2021-ben és 2022-ben is javítani kell az előző évhez képest. Enélkül aligha lehetséges 2022 után az újabb egyensúlyi fordulat. Ennek hiányában tartósan felborulhatnak az egyensúlyok és elveszíthetjük a már nyertesnek bizonyult "egyensúly és növekedés" gazdaságpolitikai képletet, ami pedig veszélybe sodorná a 2020-as évek ígéretes felzárkózási esélyeit - véli friss cikkében Matolcsy György jegybankelnök. Prognózisa szerint a fenntartható felzárkózási pálya évi 4-4,5 százalékos növekedést hozhat 2030-ig, amivel közel lehet kerülni az akkori EU-átlaghoz. Ehhez el kell kerülni a közepes fejlettség csapdáját - véli.
A kínai vezetés döntése, mely szerint nem tesznek közzé 5 évre előre átlagos GDP-elvárásokat, több teret enged a döntéshozóknak a felmerülő bizonytalanságok kezelésére, valamint a változásokra való reagálásra - mondta egy magas rangú kínai tisztviselő hétfőn.
A várakozásokat meghaladva bővült a kínai export és az import az év első két hónapjában az erősödő keresletnek köszönhetően, jóllehet a kiemelkedő adatok hátterében részben a tavalyi alacsony bázisadatok álltak.
A Széchenyi Kártya Program Kríziskonstrukciói 2021. december 31-ig már biztosan a vállalkozók rendelkezésére állnak – jelentette be Krisán László, a Széchenyi Kártya Programot koordináló KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
Januárban a kiskereskedelem forgalmának volumene naptárhatástól megtisztítva 1,8%-kal mérséklődött az előző év azonos időszakihoz képest. Az előző hónaphoz viszonyítva ugyanakkor 0,5%-kal nőtt a kiskereskedelem forgalmának szezonális és naptárhatástól megtisztított volumene. A kiskereskedelem tehát összességében nem indította jól az évet, folytatódott az elmúlt év nem túl izmos, stagnáláshoz közeli trendje.
A döntően közép- és nagyvállalatoknál dolgozó, megkérdezett hazai szakemberek optimisták cégük idei üzleti teljesítményével kapcsolatban, közel 40%-uk szerint a forgalmuk még 2021-ben eléri a járvány előtti szintet – derül ki a Randstad HR Trends Survey 2021 kutatásából. A felmérés szerint a vállalatok 38%-a tervezi a jelenlegi dolgozói létszám bővítését 2021-ben, míg harmaduk már az üzleti év első felében így tenne.
A legutolsó konszolidációs összeg sem elegendő.
Ez valószínűleg nem fogja növelni a népszerűségét Kijevben
Trükközött volna a kínai-orosz tengely Romániában?
Nagyon gyengült ma az árfolyam.
Friss podcastünkben Molnár András, a PortfoLion Capital Partners vezetője volt a vendégünk.
Tűzszünet a libanoni konfliktusban.
