Nem sok jó hírrel kecsegtet az ENSZ új jelentése, amely szerint a világjárvány óta a várható élettartam, az oktatás és a gazdasági jólét terén elért évtizedes fejlődés jelentősen visszaesett – számol be a hírről a BBC.
Tömegesen tagadják meg lakáshiteleik törlesztését kínai jelzáloghitelesek, de ez csak része a kínai ingatlanpiacot sújtó krízishelyzetnek – egyebek mellett erről beszélt Mohos Kristóf, a Portfolio Részvény rovatának elemzője a Portfolio Checklist hétfői adásában.
Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének tiszteletbeli elnöke szerint sokkal nagyobb gondokat okoz a rezsiköltségek elszállása a turizmusban és vendéglátásban, mint a koronavírus-járvány. Mivel a rendszernek már nincsenek tartalékai, sokan a bezárás mellett dönthetnek, ami akár 20-25%-os leépítést is jelenthet az ágazatban.
Hamarosan meghallgatható lesz a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban először azzal foglalkozunk majd, hogy az energiaársokk egy csapásra az egyik krízisből a másikba lökheti a magyar munkaerőpiacot. Ezt követően pedig a kínai ingatlanpiacról beszéltünk majd, a gigantikus méretű szektor ugyanis bajban van – a kérdés, hogy annak esetleges bedőlése mekkora hatást gyakorolna a világpiacra.
Nem a Gazprom, hanem a szankciókról döntő európai politikusok hibája, hogy Európa elutasította az Északi Áramlat gázvezeték turbináinak szervizelését, ami maga után vonta a lakossági áramszámlák növekedését - mondta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Rosszija 1 televízió vasárnap bemutatott Moszkva. Kreml. Putyin című heti magazinműsorában.
Pakisztán történelmének egyik legnagyobb tragédiáját éli át. Az ország déli tartományaiban a leesett vízmennyiség hatszorosa a 30 éves átlagnak, amely brutális áradásokat okozott. A becslések szerint 1 millió otthon pusztulhatott el, 33 millióan kényszerültek arra, hogy elhagyják lakóhelyüket, az ország egyharmada víz alatt van, a halálos áldozatok száma pedig 1200-ra tehető. A humanitárius katasztrófa mellett az anyagi károk is felbecsülhetetlenek, amelyek könnyen megroppanthatják az ország amúgy is gyenge lábakon álló gazdaságát, ez pedig könnyűszerrel politikai válságot is eredményezhet.
Svédország rendkívüli likviditási támogatás nyújtásáról döntött, amelyet az áramtermelők kapnak. Magdalena Andersson miniszterelnök indoklása szerint ugyanis az orosz gázszállítások leállítása már a pénzügyi rendszerben is komoly feszültséget okozhat, az energiacégek ugyanis tovább fertőzhetik a bankokat tömeges és sorozatos nemteljesítés esetén.
A nyár végén néhány hét leforgása alatt megduplázódtak az európai energiaárak. Így a gázárak augusztus végére a tavalyi nyár végéhez képest nyolcszorosára nőttek, az elektromos áram ára pedig ötszörösére – a 2020-as árakhoz képest pedig már kétszámjegyű szorzószámokat kell használni. Ezt a sokkoló áremelkedés olyan energiaválságot vetít elénk, ami a háztartások és a vállalatok számára jelentős, esetenként megoldhatatlan kihívással jár Európaszerte. Az elszálló költségek sok vállalatot a működés korlátozására vagy beszüntetésére kényszerítenek, ami fizetéscsökkentést, elbocsátásokat is magával von. A lakosság pedig az emelkedő megélhetési költségek miatt visszafogja nem létszükségleti célú fogyasztását. A borítékolható reálgazdasági hatás tehát a növekedés lelassulása, sőt, valószínűleg a negatív tartományba csúszása, vagyis a recesszió. Azonban akadnak olyan országok is, melyek esetében az energiaválság a recesszión túlmenően súlyos makrogazdasági stabilitási problémákhoz is elvezethet már rövid távon is. Magyarország közéjük tartozik. Ez a cikk arról szól, hogy miért van ez így, valamint arról, hogy ez milyen tanulsággal szolgálhat.
Siófok polgármestere, Dr. Lengyel Róbert egy facebook bejegyzésben azt írta, hogy annak ellenére, hogy az önkormányzat kötelessége a közvilágítás biztosítása, és mennyire garantáltnak vesszük azt, hogy éjszaka nincs sötét az utcákon, most, az elszálló energiaárak miatt hatalmas többletkiadással kell szembenéznie a városvezetésnek, a világítás zavartalan működése érdekében pedig forrásokat is át kell csoportosítani, hogy korszerűsíthessék a rendszert.
Olaszország elszegényedett déli részén egy kis régió akár 50%-os kedvezményt is kaphat a gázszámlákból cserébe élhető környezetének feláldozásáért – írta meg a Bloomberg.
A járvány utáni költekezési eufória, amelyet a bőséges kormányzati kiadások támogattak, lendületet adott volna a gazdaságnak, és segített volna a háztartásoknak visszanyerni a normális életérzést két borzalmas év után. Mindez azonban február 24-én megváltozott Oroszország ukrajnai inváziójával. A normalitás megszűnt, és a válság állandósult. Mostanra szinte biztos, hogy Európa recesszióba csúszik, Németország és Olaszország pedig a legsúlyosabban érintett országok közé tartozik majd – írja elemzésében a Reuters.
Azt már régóta tudjuk – és sokat is írtunk róla –, hogy a lakáspiacot és a lakásárakat alapjaiban befolyásolja az átfogó makrogazdasági környezet, a gazdasági növekedés iránya és mértéke. Kevés szó esik azonban arról, hogy a korreláció kölcsönös és a lakáspiaci folyamatok, azon belül is kiemelkedően a lakásárak, jelentősen befolyásolják a gazdaság működését. Hogy pontosan milyen csatornákon keresztül is történik mindez, arra az OECD ingatlanadózási tanulmánya ad választ.
Az emelkedő energiaárak miatt európaiak milliói küzdenek a számlák kifizetésével. Belgiumban azonban van rá egy megoldás, ami egyre népszerűbbé válik a lakosság körében – írta meg a Reuters.
Az elmúlt hetekben az Európára nehezedő téli energiaválság veszélye, az orosz-ukrán háború és következményei mellett újdonsült problémával szembesült a kontinens lakossága. A történelmi mértékű aszály a klímaváltozás veszélyeire hívta fel a figyelmet, és az eddig az asztal alá söpört probléma most akkora lendülettel robbant be, hogy több gazdasági szektorban is komoly fennakadásokhoz vezetett, többek között az energetikaiparban és a mezőgazdaságban. Most összeszedtük, milyen környezeti katasztrófák történtek az elmúlt hetekben és azok milyen hatással voltak az élővilágra és az országok gazdaságára.
A luxusmárkák gyakran el tudják szigetelni magukat a gazdasági lassulástól, mivel bevételeik nagy része a gazdasági környezet romlására kevésbé érzékeny szupergazdagoktól származik. A Louis Vuitton és Christian Dior termékeket értékesítő LVMH, a Ferrari és a Capri például azok között a luxuscégek között található, amelyek erős eladásról számoltak be legutóbbi gyorsjelentésükben is.
Jose Andres, akinek a World Central Kitchen elnevezésű önkéntes csoportja több mint 130 millió ételt osztott ki Ukrajnában az orosz invázió óta, felszólított az országban az élelmiszersegélyek jobb koordinálására és a támogatások fokozására a brutálisnak ígérkező tél előtt - írta meg a Reuters.
A Fehér Ház csütörtökön behívtatta Kína washingtoni nagykövetét, hogy elítélje Peking Tajvan elleni lépéseit, és megismételje, hogy az Egyesült Államok nem akar válságot a térségben, miután Nancy Pelosi házelnöknek a szigetre tett látogatása a héten kiélezte a feszültséget a Tajvani-szorosban.