A Morgan Stanley 300 millió dollár értékben vásárolt védelmet a Blackstone Grouptól és más befektetőktől a hitelezési veszteségek ellen, ahelyett, hogy a saját tőkéjét emelte volna meg - írta meg a Reuters.
A kínai hatóságok arra „kérik” az állami bankokat, hogy gyorsítsák fel a piaci ingatlanfejlesztőknek nyújtott hitelezést, ami segíthet az ország bajban lévő ingatlanpiacán – számol be a Financial Times.
Németország egyre mélyülő pénzügyi válsággal küzd, mivel a koalíciós kormány 60 milliárd eurós költségvetési hiánnyal küzd, amelyet az ország legfelsőbb bíróságának nemrégiben hozott döntése váltott ki. Az ítélet alkotmányellenesnek nyilvánította a kormány zöld programra szánt pénzeszközök átcsoportosítására vonatkozó tervét. Mindez nemcsak az energia, az ipar és a mikrochipek támogatását veszélyezteti, hanem szélesebb körű gazdasági kezdeményezésekre is árnyékot vet.
Izrael és az Egyesült Államok is cáfolta a túszok elengedéséről szóló alkuval kapcsolatos, több forrásból származó sajtóinformációkat, Gázában délelőtt súlyos harcok zajlottak.
Joe Biden amerikai elnök szombaton Ciszjordánia és a Gázai övezet jövőbeni újraegyesítését szorgalmazta egy "megújult Palesztin Hatóság" keretében, és szankciókkal fenyegette meg a ciszjordániai palesztinokra támadó "szélsőséges" telepeseket.
A Biden-kormányzat a hidegháború alatt megalkotott védelmi termelési törvényre hivatkozva 169 millió dollárt különít el kilenc projekt finanszírozására, azzal a céllal, hogy felgyorsítsák az elektromos hőszivattyúk gyártását a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése érdekében - közölte a Bloomberg. Ezzel az amerikai elnök egy újabb lépést tett a fenntarthatóságért vívott harc érdekében.
Nemrég írtunk arról, hogy egy átfogó programmal pörgetné fel Kína a válságban lévő ingatlanpiacát, aminek szükségességét a legfrissebb lakáspiaci statisztikák is megerősítik. Az országban a negyedik egymást követő hónapban csökkent az új lakások ára éves és havi alapon októberben.
Az általánosan gyenge gazdasági helyzet negatívan hat a magyarországi német vállalatok üzleti hangulatára is. Ez derül ki a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) legfrissebb felméréséből, amelyet szerdán ismertettek.
Az elmúlt évben a fejlett világban várt recesszió nem akart bekövetkezni, amire számos magyarázatot hoztak fel közgazdászok, akik utólag mindig okosabbak, mint előre - írja a Holdblogon Zsiday Viktor, a Citadella alap portfóliómenedzsere legfrissebb posztjában.
Az ENSZ palesztin menekülteket segítő szervezetének (UNRWA) csütörtöki felhívása szerint 481 millió dollár (170 milliárd forint) segélyre van szükség a Gázai övezetben történt „párját ritkító” pusztítás nyomán és a megszállt Ciszjordánia növekvő humanitárius szükségleteinek kielégítésére – számolt be az MTI.
Az MNB tavaly szeptemberi döntése a mai napig megállja a helyét, utána azonban októberre egy váratlan geopolitikai fejlemény, az Északi Áramlat gázvezeték felrobbanása gyengülő pályára tette a forintot – mondta a 24.hu gazdasági podcastjában Virág Barnabás. A jegybank alelnöke szerint tavaly októberben forró pillanatokat éltünk át, amikor „egy lövése volt” az MNB-nek, ami mára bebizonyosodott, hogy telitalálat lett. Virág szerint jelenleg semmi oka nincs annak, hogy felülvizsgálják az inflációs célt, a veszteség pedig tartósan az MNB-vel maradhat.
Kína szükség esetén sürgősségi finanszírozást biztosít a súlyosan eladósodott helyi önkormányzatoknak – mondta Pan Konseng jegybankelnök – a megjegyzések alátámasztják, hogy a hatóságok milyen komolyan veszik a problémát. Főként az ingatlanszektor vergődése hozta felszínre a 9000 milliárd dolláros adósságproblémát.
Pénzügyi válságoktól tartanak világ bankárai a geopolitikai feszültségek, a kamatláb szigorítása és az árnyékbankok növekedése miatt - derült ki egy hongkongi csúcstalálkozón.
A Gázai övezettel kapcsolatban folyamatosan felmerül a kérdés, hogy mi lesz a sűrűn lakott terület sorsa a háború után. Több lehetséges forgatókönyv is felmerült, többek között olyan drasztikus is, amely a palesztin lakosság teljes kitelepítésével számol. A radikális elképzelés azt jelentené, hogy a – különböző becslések szerint – 2-2,5 milliós palesztin lakosságnak kellene új lakóhelyet találni (ezekbe a számokba nem beleszámítva a háborús veszteségeket, mivel a harcok kimenetelét és áldozatainak számát egyelőre nem lehet megbecsülni). Ez azonban nem igazán tetszik a térség muszlim országainak.
Úgy tűnik, az Egyesült Államok lakáspiaca egy végeláthatatlan megfizethetőségi válságba került. Miközben az árak egyre csak emelkednek, az új kínálat szűkül, ami mögött az alacsony építkezési hajlandóság és a lakásokat korábban alacsony hitel mellett felvásárló befektetők kivárása áll. Hiába okozott a járvány minden korábbinál nagyobb áremelkedést, az olcsó hitelek fenntartották a vásárlóerőt, de most egy újfajta megfizethetőségi válság kezdődött, melyből egyelőre nem látszik a kiút - írja a Bloomberg.
Hatból öt fontos billegő államban Donald Trump nyerné a választást, ha most rendeznék a jövő novemberben esedékes eseményt – derül ki friss pollokból. Jelenleg tehát úgy tűnik, kifejezetten jó esélye van a republikánus politikusnak arra, hogy ő legyen a következő elnök.
A világon elhatalmasodott a gyűlölködés október 7-e, vagyis a palesztin Hamász Izrael elleni támadása óta, és ez nagyon sajnálatos - írta szombaton kiadott közleményében Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
A klímaszorongás egyre többeket sarkall életmódjuk zöldítésére, ennek pedig egy kiemelkedően fontos területe az élelmiszervásárlási- és fogyasztási szokások megváltoztatása. Akár a csomagolásmentesség, akár a kisebb karbonlábnyom elérése, akár a közvetlen termelő-kapcsolatok erősítése a cél, a bevásárlóközösségek a helyi termékek megbízható, és egyre népszerűbb beszerzési forrásai. De vajon milyen szerepe lehet e közösségeknek a növekedési kényszer meghaladásában, és hol tart ma a bevásárlóközösségek hazai mozgalma?
Melyik az a piac, amely a 2008-2009 előtt virágzott, a válság után azonban már csak üresen maradt telkek, épülettorzók és banki kézbe került szállodák maradtak belőle? A projekthitelek piaca ekkor még a devizahiteleknél is nagyobb bajt hozott, az ágazat banki szereplőit a 2010-es évek első felében csak az anyabankok többszáz milliárdos tőkeinjekciója mentette meg a bedőléstől. Az ezután következő konjunktúrát egy óvatosabb kereskedelmiingatlanhitel-piaci jelenlét jellemezte, a koronavírus és a magas kamatszintek 2020 után újból kikezdték a piacot. A projekthitelezés két nagyobb hazai szereplője, az UniCredit és az Erste szakértőjének segítségével megnéztük, hogyan érintették e hitelpiaci szegmenst a 2020 és 2023 közötti viszontagságok.