Kamala Harris alelnök elnökjelöltségét támogatja Joe Biden jelenlegi elnök, miután bejelentette, hogy visszalép a jelöléstől. Az eddigi pollok szerint Harrisnek nincsenek lényegesen jobb esélyei legyőzni Donald Trump republikánus elnökjelöltet, de ez a kampány folyamán változhat.
Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) júliusi plenáris ülésén Oliver Röpke EGSZB-elnök vitát tartott Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszterrel, aki ismertette az EU Tanácsa magyar elnökségének fő prioritásait – írja közleményében a bizottság.
Három nappal a bizonytalan politikai helyzetet teremtő franciaországi előrehozott nemzetgyűlési választások után Emmanuel Macron elnök szerdán felszólította a "köztársasági" politikai erőket, hogy "hozzanak létre egy stabil és plurális többséget" az ország számára, tekintettel arra, hogy senki nem tekinthető a választások győztesének.
Richard Blumenthal amerikai szenátor csatlakozott azokhoz a demokrata törvényhozókhoz, akik aggodalmukat fejezték ki Joe Biden elnökjelöltsége kapcsán. Szerdán újságíróknak nyilatkozva Blumenthal kifejtette, hogy komolyan fél attól, hogy Bident nem fogják újraválasztani és Donald Trump lesz az elnök, ami egzisztenciális válságba sodorhatja Amerikát.
Megjöttek az első exit pollok a mai francia parlamenti választások második fordulós, várható eredményeiről. Az előzetes adatok alapján a baloldali szövetség nyert, az elnöki blokk lett a második, a Nemzeti Tömörülés által vezetett szélsőjobboldali blokk pedig harmadik lett.
Az újonnan megalakult munkáspárti brit kormány nem kívánja végrehajtani a Nagy-Britanniába illegálisan, embercsempészek szervezésében csónakokkal érkező menedékkérők ruandai áttelepítési programját - közölte szombaton Sir Keir Starmer brit miniszterelnök.
Véget ért a kényszerű okokból megrendezett iráni elnökválasztás első fordulója, amelyen meglepetésre a reformpárti jelölt kapta a legtöbb szavazatot a megosztott konzervatív ellenfeleivel szemben. Senki nem érte el viszont a második kör elmaradásához szükséges 50 százalékos eredményt, így július 5-én pénteken ismét a szavazókörökhöz járulhatnak az szavazásra jogosultak, hogy megválasszák Ebrahim Raiszi tragikus halála után a közel-keleti hatalom új államfőjét. A végső ütközetben az ultrakonzervatívok feszülnek neki a reformpártiaknak, a jelöltek háttere viszont ennél jóval árnyaltabb képet rajzol ki.
Ahogy az az utóbbi időben sok más fejlett országban megfigyelhető, az Egyesült Királyságban is a két nagy politikai párt a gazdasági növekedést tekinti elsődleges politikai prioritásának. A Liz Truss vezette kabinet 49 napos, volatilis kormányzását és a 2022-es – a növekedést jelentős fiskális ösztönzéssel megtámogató (dash for growth) – programját követően azonban mindkét párt hangsúlyozza, hogy nem lesz tér pénzügyi könnyítésekre. Ehelyett olyan intézkedések kidolgozására összpontosítanak, amelyek hosszú távon fokozzák a termelékenységet, az erőforrások elosztását és a növekedést. Ebben a tekintetben az ellenzéki Munkáspárt előrébb jár a kormányzó konzervatívokhoz képest, bár annak részletein még mindkét párt dolgozik, hogy miként valósítsa meg a javaslatait.
Nagy emelkedéssel kezdik a hetet az európai tőzsdék, a befektetők a franciaországi előrehozott parlamenti választások első fordulójának eredményére reagálnak.
A választásra jogosultak 25,9 százaléka adta le vasárnap délig a szavazatát az előrehozott francia nemzetgyűlési választások első fordulójában, míg két évvel ezelőtt az első fordulóban 18,43 százalék szavazott délelőtt - közölte a francia belügyminisztérium.
Az azerbajdzsáni parlament felhívást intézett az ország elnökéhez, Ilham Aliyevhez, amelyben az előrehozott parlamenti választások kiírását kezdeményezte - számolt be pénteken a Trend helyi hírügynökség.
Úgy tűnik, hogy a Fidesz a következő ciklusban nem fog beülni az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakciójába – szúrta ki az olasz Corriere della Sera értesülését a 24.hu.
Magyarország kész támogatni Mark Rutte távozó holland miniszterelnök jelölését a NATO főtitkári posztjára annak a fogadalmának a fényében, hogy teljes mértékben támogatja azt a megállapodást, amely szerint magyar állomány nem vesz részt a NATO ukrajnai tevékenységében és ezek támogatására sem fordítanak magyar forrásokat - írta az X portálon Orbán Viktor miniszterelnök.
Nicolas Sarkozy volt francia államfő (2007-2012) élesen bírálta vasárnap az előhozott nemzetgyűlési választások kiírását, amelyek szerinte "hatalmas kockázatot jelentenek az ország és a köztársasági elnök számára". Emmanuel Macron jelenlegi államfő pártjának a múlt vasárnapi európai választásokon elszenvedett veresége után írt kétfordulós előrehozott parlamenti választásokat június 30-ra és július 7-re, ezeknek a felmérések szerint a legnagyobb esélyese a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés (RN).