Kizárták az indiai parlamentből pénteken Rahul Gandhit, az ellenzéki Kongresszus Párt vezetőjét, miután becsületsértés miatt két év börtönbüntetésre ítélte Gudzsarát állam bírósága a Narendra Modi miniszterelnök vezetéknevével való élcelődés miatt - derül ki a képviselőház közleményéből.
A kuvaiti alkotmánybíróság vasárnap érvénytelenítette a tavalyi parlamenti választásokat, és az előző parlament visszaállítása mellett döntött az évek óta politikai válságoktól sújtott országban. Az ellenzék, amely az elmúlt évtizedben bojkottálta a parlamenti választásokat, elítélve a végrehajtó hatalom beavatkozását a törvényhozásba, szeptember végére megszerezte a helyek többségét, 28 mandátumot az 50 tagú nemzetgyűlésben.
Több mint 10 százalékkal vesztésre áll Recep Tayyip Erdogan török elnök a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint. Az egyesült ellenzék ráadásul a parlamenti választáson is az Igazság és Fejlődés Pártja előtt végezhet. A török líra árfolyamválsága miatti megélhetési krízis és a földrengés utáni lassú mentés megtépázta a 20 éve regnáló Erdogan népszerűségét.
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán Ankarában továbbra is május 14-ét javasolta az idei köztársaságielnök- és parlamenti választás időpontjaként a február 6-i földrengések árnyékában.
Már három hét telt el a Törökországot és Szíriát sújtó pusztító földrengések óta, és miközben szinte naponta robbannak ki a botrányok, még egyetlen török politikus sem mondott le. Történik mindez úgy, hogy az óriási anyagi pusztításon túlmenően emberemlékezet óta nem látott számú halálos áldozatról számoltak már be eddig is, és várhatóan ez tovább emelkedik majd. Törökországban néhány hónap múlva választásokat tartanak, és a hosszú ideje gyengülő gazdasági helyzet közepette a kormány úgy tűnik, úgy értelmezi a helyzetet, hogy most sem szabad a gyengeség jelét mutatni: nem mondhat le senki, és inkább a médiát és a kritikát kell korlátozni, minthogy politikai felelősségvállalásra kerüljön sor. A botrányok sorozata azonban végül talán megváltoztatja ezt a helyzetet, így érdemes végignézni, mi borzolta a kedélyeket az országban az elmúlt héten.
Az orosz felsőház elnöke, Valentyina Matvijenko február 1-jén bejelentette, hogy idén szeptember 10-én tartják a helyi választásokat az oroszok által megszállt és illegálisan Oroszországhoz csatolt négy ukrán megyében – derül ki a brit védelmi minisztérium hétfői hírszerzési jelentéséből.
Rumen Radev bolgár elnök aláírta a nemzetgyűlés február 3-i feloszlatásáról szóló rendeletet, amelyben kijelölte a parlamenti választások és az új szakértői kormány hivatalba lépésének időpontját - közölte csütörtökön az elnöki hivatal sajtószolgálata.
Dina Boluarte megbízott perui államfő a kialakult társadalmi nyomás közepette felszólította a törvényhozást, hogy hagyja jóvá a jövő tavaszra kitűzött, előrehozott választások idei megrendezését.
Két éven belül ötödször tarthatnak parlamenti választásokat Bulgáriában, miután a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) kedden bejelentette, hogy nem sikerült kormányt alakítania, és a mandátumát visszaadta a köztársasági elnöknek.
A 2022-es évben több, világpolitikailag is nagyon jelentős választást tartottak, így a francia és brazil elnökválasztást, az amerikai félidős választásokat, vagy éppen az olasz parlamenti választásokat, de persze számunkra a legfontosabbak az áprilisi magyar választások voltak. A 2023-as év ilyen szempontból szegényesebb lesz, de szövetségi rendszereinken belül azért így is várható néhány jelentős választás: a török elnök- és parlamenti választások júniusban, a lengyel parlamenti választás novemberben, vagy éppen a spanyol decemberben. Cikkünkben igyekeztünk az összes, 2023-ban várható, országos szintű választást listázni, de csak a globálisan vagy a Magyarország számára fontosabb választásokra térünk ki részletesebben. Természetesen nem tervezett választások is lehetnek 2023-ban, így például az utóbbi időben szinte évente választó Bulgáriában vagy Izraelben.
A horvát nemzetiségű Borjana Kristót javasolta Bosznia-Hercegovina új miniszterelnökének az ország háromtagú államelnöksége csütörtökön Szarajevóban, ő lehet az első nő az ország kormányfői posztján. Letette hivatali esküjét csütörtökön Natasa Pirc Musar, az első nő Szlovénia elnöki posztján - közölte a szlovén közszolgálati televízió.
Kaisz Szaíd elnök lemondását követeli a tunéziai ellenzék azt követően, hogy a 2019 óta hatalmon lévő államfő kevesebb mint kilenc százalékos részvétel mellett nyerte meg az országban tartott parlamenti választásokat – írja a BBC.
Kaisz Szaíd elnök lemondását követeli a tunéziai ellenzék azt követően, hogy a 2019 óta hatalmon lévő államfő kevesebb mint kilenc százalékos részvétel mellett nyerte meg az országban tartott parlamenti választásokat – írja a BBC.
Az amerikai választók többsége se Donald Trump, se Joe Biden újbóli indulását nem támogatja a következő, 2024-es elnökválasztáson - derül ki a FoxNews és a CNN hírtelevíziók héten megjelent közvéleménykutatásából.