A jelenleg Lengyelországban kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt nyerte el a legtöbb alsóházi mandátumot, de nem rendelkezik önálló többséggel az országos választási bizottság (PKW) által kedd este ismertetett hivatalos végeredmények szerint.
Ki kell várni, hogy összeálljon a parlamenti többség, mielőtt Andrzej Duda elnök a kormányfőjelölt személyéről döntene - jelentette ki Pawel Szrot lengyel elnöki kabinetfőnök kedden az MTI értesülései szerint.
Hétfőről keddre virradóra közölték a lengyel választás már majdnem végleges adatait: bár egy-két szavazókörben még nincs meg az összesített eredmény, illetve még a külföldi voksokra is várnak, de a Polgári Koalíció-Harmadik Út-Új Baloldal ellenzéki szövetség kényelmes többséget szerezhetett a Szejmben, a Szenátusban pedig nagyon kikapott a kormányzó Jog és Igazságosság párt.
Lezárult a voksolás Lengyelországban. Az exit pollok és a részeredmények szerint győzött ugyan a Jarosław Kaczyński vezette konzervatív jobboldali Jog és Igazságosság (PiS), amely 8 éve van hatalmon, de a pártnak nincs meg a többsége. A PiS után következő három ellenzéki párt között azonban elképzelhető koalíció, és a mandátumbecslések szerint meg is lenne a többségük. Jelenleg úgy néz ki, hogy a legnagyobb ellenzéki erő, a Polgári Koalíció (KO) élén visszatérhet a hatalomba az Európai Tanács elnökségét is megjárt Donald Tusk. A választáson az 1989-es rendszerváltás óta látott legnagyobb részvétel volt, 72,9 százalékos. Ahogy számolják a szavazatokat, úgy csökken a kormánypárt előnye. Bár az alkotmánynak és a hagyományoknak megfelelően Andrzej Duda elnök valószínűleg a PiS-nek ad előbb kormányalakítási megbízást, inkább Donald Tusknak lehet esélye arra, hogy többséget hozzon össze maga mögött.
Mát meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsorban három témát dolgoztunk fel. Az első a lengyel választás volt, amiről Kiss Csabát, a Portfolio Globál rovatának elemzőjét kérdeztük. A második blokkban Szlovákiával foglalkoztunk, többek között azzal, hogy a Robert Fico vezette kormánynak milyen gazdasági kihívásokkal kell szembenéznie. A témával kapcsolatban itt volt velünk Zsoldos Ákos, a Portfolio makroelemzője. A harmadik részben az oktatás volt a téma, Radó Péter kutatóval a hazai oktatási rendszer lehetséges jövőjéről beszéltünk.
A külföldi kötvénypiaci befektetők újra a lengyel kötvények felé fordulhatnak, a külföldi működőtőke-beáramlás is fokozódhat, és az új lengyel kormány az EU-pénzek kiszabadítását is elintézheti: mindez együtt erősebb lengyel zloty felé mutat – foglalta össze a vasárnapi lengyel parlamenti választások után a főbb piaci kilátásokat Rafal Benecki. Az ING vezető elemzője év végére 4,40 közelébe várja az euró-zloty árfolyamot, ami a mostani 4,47 körüli értékhez képest további másfél százalékos erősödést jelentene.
Bár vasárnap 21 órakor hivatalosan lezárult a lengyel parlamenti választás, hétfő délután még messze vagyunk attól, hogy végeredményt hirdethessünk. Az exit pollok és az eddig megszámolt szavazatok alapján azonban úgy tűnik, az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) egyedül nem lesz képes kormányt alakítani, koalícióra lépni pedig egyelőre senki nem akar vele. A Donald Tusk volt kormányfő vezette Polgári Koalíció (KO) azonban két másik ellenzéki erővel, a Harmadik Úttal és a Baloldallal együtt többséget szerezhet, és elvileg kormánykoalíciót köthetnek. Azonban ha így is lesz, nehéz koalíciós tárgyalásoknak nézhetünk elébe, már csak azért is, mert mindhárom erő több párt szövetsége, amelyeknek egymás között is alkudozniuk kell.
A lengyel választási bizottság csak hétfő hajnalban kezdte el közölni az első, nagyon alacsony feldolgozottságú eredményeket a vasárnapi parlamenti választásokról. Mi áll a lassúság hátterében?
Hivatalosan 21 órakor bezártak a szavazóhelyiségek Lengyelországban, máris kijöttek az exit poll-eredmények. A kormányzó Jog és Igazságosság ezek alapján 36,8 százalékot szerezhetett, az ellenzék vezető ereje, a Polgári Koalíció 31,6 százalékot.
Rekordrészvétel lehet a lengyelországi választásokon, de egyes helyeken olyan sokan állnak sorban, hogy valószínűleg 21 órakor még nem zárul le a voksolás.
Európai szempontból az ősz legfontosabb választása minden bizonnyal a vasárnapi lengyel parlamenti választás lesz, amelyen a nyugatos ellenzéknek valós esélye van arra, hogy leváltsa a 2015 óta kormányzó konzervatív, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság pártot. Az Európai Tanács volt elnöke, Donald Tusk által vezetett centrista ellenzék győzelme az EU ötödik legnépesebb országában nagy fegyvertény lenne az európai integrációt erősíteni szándékozó erők számára szerte az Unióban, míg Jarosław Kaczyńskiék maradása a „szuverenitáspártinak” is nevezett erőknek kedvezne. A választás egyszersmind a két legnagyobb párt vezetője, a lengyel politikát 2005 óta folyamatosan meghatározó Kaczyński és Tusk személyes összecsapása is lesz.
Vasárnap parlamenti választásokat tartanak Lengyelországban, amelynek kimenetele abszolút kétesélyes. A szoros küzdelem jelentős összegekre rúgó ígérgetésekhez vezetett, de vajon bírni fogja-e ezeket a lengyel gazdaság, ha a győztes erő valóra is váltja azt, amit megfogadott?
Október 8-án tartományi választást tartanak Németország leggazdagabb régiói közül kettőben: Bajorországban és Hessenben. Bár úgy tűnik, a helyi kormányok mindkét tartományban hatalmon maradhatnak, a szövetségi kormánykoalíciót alkotó pártok általában veszteségeket lesznek kénytelen elkönyvelni, míg az országos szinten a közvélemény-kutatásokban második helyre lépett szélsőjobboldali AfD tovább erősödhet mindkét, nem feltétlenül a bázisának tekinthető nyugatnémet tartományban. A két tartományi választás ezért újabb csapást jelenthet az Olaf Scholz kancellár vezette kormánykoalícióra.
Nagy számban vonultak ki az ellenzéki érzelmű szavazók Varsóban október 1-jén, vasárnap, hogy két héttel a lengyelországi parlamenti választások előtt erőt demonstráljanak a közvélemény-kutatásokban tartósan vezető kormánypárttal, a PiS-szel szemben. A tömegrendezvény aztán számháborúba torkollt: míg a rendezők 1 milliós, történelmi menetről beszéltek, a PiS elnöke 60 ezerre tette a résztvevők számát. Mindkét nagy erő igyekszik a választást a jó és rossz küzdelmévé, mindent eldöntő nagy összecsapássá stilizálni, miközben a végén akár egy-két képviselő átcsábítása döntheti el, milyen színezetű kormány alakul.
Ausztria csatlakozik Csehországhoz és Lengyelországhoz, és szerda éjféltől ellenőrzéseket vezetnek be a Szlovákiával közös határszakaszon.
A Maldív-szigeteken szombaton tartottak választásokat, ahol a turistaparadicsom következő elnökéről dönthettek a választók. A világpolitikai szempontból jelentéktelennek tűnő szavazáson azonban összecsapott az indiai és a kínai geopolitikai akarat, ezért nagy figyelmet kapott. A South China Morning Post arról írt, hogy a voksolás Peking nagy győzelmét hozta.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása, amelyben három témát dolgoztunk fel. Az első részben Karikó Katalin friss Nobel-díjáról volt szó. A témával kapcsolatban Jakab Ferenc, a Pécsi Tudományegyetem virológus professzora volt a vendégünk, akit arról is kérdeztünk, hogy milyen hatást gyakorolhat a magyar tudományos életre a legújabb magyar Nobel-díj. A második blokk témája a szlovákiai választás volt, amely egyrészt a közvélemény-kutatók kudarcát hozta, másrészt csalódást a magyar kisebbségi pártoknak, harmadrészt pedig új felállást a magyar-szlovák viszonyban, bár a következő napok még izgalmasak lesznek a koalíciós tárgyalások miatt. Ezt a témát Vara Bálinttal, a Portfolio Globál rovatának munkatársával elemeztük. A harmadik blokk témája a forint volt, amely igen gyengén muzsikált az elmúlt negyedévben, nem úgy mint az azt megelőzőben. Hogy minek tulajdonítható ez a fordulat, azt Beke Károllyal, a Portfolio makroelemzőjével beszéltük át.
Szlovákia külpolitikai irányultsága nem változik, de az új kormány várhatóan kritikusabb lesz az Európai Unió egyes lépéseivel kapcsolatosan – jelentette ki Robert Fico, a Smer vezetője, a tegnapi parlamenti választás győztese. Arra, hogy leállítja-e az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokat, Fico továbbra is kétértelmű válaszokat ad, pedig kampánya során többször is egyértelműen kimondta, hogy felfüggeszti Kijev katonai támogatását.
Egyáltalán nem biztos, hogy le fogja állítani az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokat Szlovákia, ha a választáson győztes Robert Fico és pártja, a Smer kormányt tud alakítani, de a magyar-szlovák határ ellenőrzésének fokozását már megígérte a politikus.
A Hlas-Sd mindenkivel tárgyalni fog a kormányalakításról, akitől meghívót kap – jelentette ki Peter Pellegrini, a párt elnöke. A Parameter.sk azt írja, hogy Pellegrini szerint hosszú távon intsabilitást eredményezne csak úgy „összetákolni” egy kormány, hogy „kijöjjenek a számok”. A tárgyalások feltételének pártja programjának alaptéziseit tartja.
Újabb részletek derültek ki.
Washingtonra mutogatnak.
Washingtonban egyre többen támogatják az ötletet.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
