A hipotetikus vonalon túli több olyan pontot, amelyek az Afganisztánban támadásokat szervező és koordináló rosszindulatú elemek és támogatóik központjaiként és rejtekhelyeiként szolgáltak, megtorlásul az ország délkeleti irányából vették célba
– közölte a kabuli minisztérium, nem tisztázva, hogy pontosan mit ért a „hipotetikus vonal” fogalma alatt. Ez a kétség kérdés formájában is elhangzott, mire Enayatullah Khowarazmi minisztériumi szóvivő közölte, hogy nem tudják az említett területeket Pakisztán területének tekinteni, ezért érdemelte ki a megnevezést részükről a határvonal. Arról nem szóltak, hogy az összecsapások milyen károkat okoztak, illetve hány áldozatot követeltek.
A pakisztániak egyelőre nem adtak hivatalos választ a támadásokra. Különböző információk állnak rendelkezésre az esetről, amely szerint egy milicista életét vesztette, hét másik pedig megsebesült az összecsapások során. Azt mindkét ország tisztségviselői elismerték, hogy mindkét fél nehézfegyverekkel is tüzelt a másik állásaira.
Kabul azzal vádolja a szomszédos atomhatalmat, hogy a légicsapások következtében 46 ember, köztük nőket is gyerekeket is megöltek.
Az afgán vezetésnek a Durand-vonallal van a problémája, amelyet még a 19. században jelöltek ki az akkori gyarmattartó hatalmak. Az a kritikája ennek, hogy az egykori döntéshozók nem voltak tekintettel a tájegységekre, törzsi területekre sem, gyakran kettévágták ezeket a határok. A harcok most elsősorban egy félkatonai szervezet, a tálib hatalommal szoros kapcsolatokat ápoló Tehreek-e-Talibán Pakisztán (TTP) miatt robbant ki. Ez a radikális szeparatista szervezet régóta komoly fejtörést okoz Iszlámábádnak, mivel a hegyvidéki területeken könnyen elbújnak, valamint a kapcsolataikat kihasználva Afganisztánba tudnak visszavonulni.
Címlapkép forrása: Stringer/Anadolu Agency via Getty Images
